Tisztelt Dr. Kásler Miklós miniszter úr, tisztelt Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úr!
Engedjék meg, hogy rákérdezzek, sikerült-e lépéseket tenniük az általam korábban felvetett két témában s ezek vezettek-e valamilyen eredményre? Az ősszel előadásokat fogok tartani, amelyekben az Önök álláspontjáról és támogatásáról is szeretnék beszámolni az érdeklődő értelmiségnek.
1. ábra. Karosi tarsolylemez, tuzséri szíjvég a magyar hieroglif írás elolvasható szó- és mondatjeleivel
Emlékeztetőül: az egyik kérésem a magyar hieroglif írás állami bemutatását célozta meg.
Megértem, hogy ehhez a felfedezésemet ellenőrizniük kell és azt is tudom, hogy erre képes és hajlandó kutatóval nem rendelkeznek. Ettől még a feladat létezik, a nemzetnek tudnia kell a múltban elért talán legfontosabb kulturális eredményéről. Örömmel megbeszélném ezt személyesen a kijelölt szakértőikkel, vagy vennék részt egy e célt szolgáló konferencián. A Magyar hieroglif írás c. könyvemet régen elküldtem Önöknek. Fel kellene használni a feladataik elvégzéséhez.
Amennyire én tudom, a Magyarságkutató Intézet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség. Talán mondanom sem kell, hogy e mellőzött szakterületek között az első helyek valamelyikén szerepel a székely írás eredetének kutatása. Éppen ezért sikerült már az első kötetemmel a száz éve hangoztatott, ám alátámasztást nélkülöző ótürk eredeztetés feladására kényszerítenem az akadémikus "tudományt", amelynek azóta sincs értelmes ötlete sem e tárgyban. Ma az az álláspontja a legismertebb akadémikus kutatóknak, hogy minden alapvető kérdés tisztázatlan. Nem kellene sokáig tűrni ezt a szégyenletes állapotot.
A napi szakmai kérdésekben is tragikus az eredménye ennek az akadémikus tudatlanságnak. Amikor jelzőosztogatásig menő vita bontakozik ki a karosi honfoglalás kori sírok etnikumát és nyelvét illetően a nyelvészek, régészek és a genetikusok között, a felek nem veszik észre, vagy nem hajlandók felhasználni a karosi tarsolylemezen, a rakamazi korongon és más honfoglalás kori leleten lévő hieroglifikus szó- és mondatjeleket, amelyek magyarul szólalnak meg. Ez nyilvánvalóan azért van így, mert senki sincs, aki értene ezek elolvasásához. A korai magyar írástörténet kutatása hiányzik a hazai hivatásos tudomány palettájáról. Ez egy szégyenletes állapot, aminek a megváltoztatásához az Önök lépésére van szükség.
A Magyarságkutató Intézet tisztelt főigazgatója és az egyik kutatója, Hoppál Mihály is nyilvánosan elhatárolódott a dilettánsoktól, mint akik számára az Intézetben nincs tér. Feltételezem, hogy ezt csak a ballib kritikusok vádja elleni védekezés mondatta Önökkel, mert egyébként ez nem lenne szerencsés álláspont. Lehetséges, hogy az tűnik jogszerűnek, ha a szakmai kérdésekhez csak a szakképzettek szólhatnak hozzá, de ilyen jogszabály nincs és a szakképzetlennek gondolt kutatók eredményeitől való elzárkózás sem szolgálja a tudományos haladást. Ha ezt a ballib áltudományos követelményt komolyan veszik, akkor az ő zsákutcájukban maradnak. Az új téziseket tudományos igényű párbeszédben és vitában kell értékelni. Mindannyian ismerünk példákat, amikor a legnagyobb felismerések szakképzetlenektől származtak. A tudományos tételek igazolását, vagy cáfolatát a megismételhetőség teszi lehetővé és nem a végzettségek és a beosztások felmutatása, vagy a szakképzettek népszavazása. A Magyarságtudományi Intézet alapítására is az adott okot, hogy az akadémikus "tudomány" meghatározó posztjait uraló "szakképzettek" valótlan válaszokat adtak a magyar őstörténet fontos kérdéseire.
A másik kérésem a budapesti hun(?) jelvénynek a Magyar Nemzeti Múzeumban történt barbár lereszelésével és a szerződésben vállalt, tudományos igényű leírás elmaradásával kapcsolatos panaszom elintézését célozza. Erre ígéretet kaptam, de választ még nem.
A megtisztelő figyelmüket és a remélt segítségüket megköszönve üdvözli Önöket:
2. ábra. A rakamazi korong mai magyarsággal Jóságos úristen! olvasatú hieroglifikus szövege (a jelek fejjel lefelé (pontosabban: az isteni nézőpontnak megfelelően) állnak
***
A fenti levélre az alábbi választ kaptam.
***
Tisztelt Varga Géza!
A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának nevében egy beszélgetésre hívom meg intézetünkbe (1051 Budapest, Nádor utca 36., V. emeleti tárgyaló) a székely írás eredeztetésével kapcsolatban.
Időpontjavaslatom július 25. csütörtök 10 óra lenne. Ha Önnek nem megfelelő, akkor kérem, írja meg, mely más napok, illetve napszakok jöhetnek szóba.
A megbeszélésen Fehér Bence, kutatóközpontunk tudományos tanácsadója, valamint Eőry Vilma, nyelvész is jelen lesz.
Üdvözlettel és tisztelettel:
Katona József Álmos
Magyarságkutató Intézet
Nyelvtervezési Kutatóközpont
igazgató
Irodalom
Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten)
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése