Az akadémikus gondolkodás sokáig hajlamos volt a kőkor emberét (a neandervölgyi embert és a Homo sapiens sapienst, tehát a modern
embert is) az indokoltnál alacsonyabb intelligenciával és kulturális teljesítménnyel rendelkezőként elképzelni. Pedig a velük született testi-szellemi adottságaik semmivel sem voltak gyengébbek a mai emberénél. Tetten érhető ez a "tudományos" előítélet az írás feltalálásáról alkotott különféle elméletekben is (1).
1. ábra. A dél-afrikai Blombos-barlangból előkerült újabb írásgyanús grafika, amelyről habozás nélkül beszámol a hazai sajtó is és a legfinnugristább szerkesztőségekben is tövig szalonképesnek számít a hír intelligens (az ellentétes értékeléseknek egyaránt teret adó) megemlítése (fotógrafika)
1. ábra. A dél-afrikai Blombos-barlangból előkerült újabb írásgyanús grafika, amelyről habozás nélkül beszámol a hazai sajtó is és a legfinnugristább szerkesztőségekben is tövig szalonképesnek számít a hír intelligens (az ellentétes értékeléseknek egyaránt teret adó) megemlítése (fotógrafika)
Csak napjainkban törik meg a jég valamelyest az egyre sorjázó újabb leleteknek köszönhetően. A 20. század végén a dél-afrikai Blombos-barlangból ugyanis olyan ember készítette tárgyak kerültek elő - díszes strucctojáshéjak, és geometrikus mintákkal ellátott okkerdarabok - amelyek 30 000 évvel idősebbek voltak (mintegy 70 000 évesek) mint az az európai leletek alapján feltételezhető volt.
Pillanatnyilag a legkorábbi, írás gyanújába keveredett vonalakat a dél-afrikai leleteken vélik felfedezni. Ezek egyike éppen mostanában járja be a világsajtót (1. ábra). Ez - tetszik, vagy sem - egy 73 000 éves kulturális alkotás. Egyesek a világ legkorábbi írásemlékének kiáltották ki. Ám, mivel az értelmezése még vitatott, ez inkább tekinthető elsietett, mint végleges értékelésnek. Az okker használata és a minta szabályossága kétségkívül tudatosságra és művészeti tevékenységre utal, azaz többről lehet szó, mint mondjuk egy szerszám élének kipróbálásáról, vagy medvekaparásról. A jeleket azonban eddig nem sikerült azonosítani és persze azt sem lehet tudni, hogy milyen gondolatot is akartak velük megörökíteni.
Pillanatnyilag a legkorábbi, írás gyanújába keveredett vonalakat a dél-afrikai leleteken vélik felfedezni. Ezek egyike éppen mostanában járja be a világsajtót (1. ábra). Ez - tetszik, vagy sem - egy 73 000 éves kulturális alkotás. Egyesek a világ legkorábbi írásemlékének kiáltották ki. Ám, mivel az értelmezése még vitatott, ez inkább tekinthető elsietett, mint végleges értékelésnek. Az okker használata és a minta szabályossága kétségkívül tudatosságra és művészeti tevékenységre utal, azaz többről lehet szó, mint mondjuk egy szerszám élének kipróbálásáról, vagy medvekaparásról. A jeleket azonban eddig nem sikerült azonosítani és persze azt sem lehet tudni, hogy milyen gondolatot is akartak velük megörökíteni.
A kutatásokat Christopher Henshilwood (Bergeni Egyetem) és
Luca Pollarolo (Genfi és Witwatersrand Egyetem) vezetésével végezték, az eredményeket a Nature folyóiratban publikálták. A kutatók 2002-ben már
bemutattak két karcolt okkerdarabot, amelyeken hasonló, de teljesebb, befejezettebb sorminta
látható.
Az újabb leleten lévő, vörös okkerrel kődarabra rajzolt
minta egymást keresztező párhuzamos vonalakból áll (1. ábra). Ezek a vonalak folytatódhattak
egy nagyobb sziklafelületen, amelyből ez a kavics valamikor kiesett. Ebből
következtethetően a rajz valószínűleg nagyobb és összetettebb volt. Ez a rajzolt lelet azt bizonyítja, hogy a Homo sapiens sapiens korai képviselői
Dél-Afrikában különböző anyagokkal és technikákkal készítettek grafikus
mintákat. Abban egyelőre nem értenek egyet a tudósok, hogy e minták
pusztán a dekorálást szolgálták-e vagy egyúttal jelentéssel bíró szimbólumok is voltak.
Írássá akkor válnak ezek a díszítések - tehetjük hozzá - ha értelmes olvasatot, vagy magyarázatot találunk, amelyek a vonalak jelentéshordozó szerepét kétségtelenné teszik.
Írássá akkor válnak ezek a díszítések - tehetjük hozzá - ha értelmes olvasatot, vagy magyarázatot találunk, amelyek a vonalak jelentéshordozó szerepét kétségtelenné teszik.
2. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amelyről magára valamit is adó szakképzett elme meg sem szólal, amelynek ismertetéséhez "jobb" szerkesztőség teret sem ad - mert ez a magyar kultúra gyökereiről mond el valamit, ami nem illik a finnugrista világképbe
Nem titok, hogy a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült, jól elolvasható írásemlékét
a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hordozza (2. ábra). Ebben az esetben ugyanis nem kérdéses a gondolat, amit rögzít. Azt árulja el nekünk, hogy a 7500 évvel ezelőtt itt élt eleink szerint az Isten az égben lakik, vagy azonos az éggel. Ráadásul az is kiderül általa, hogy a tenyésztés és az élet megújulásának szervét a ten szójellel jelölték - amiből következően a szentgyörgyvölgyi tehénszobrocska a magyar (vagy egy magyarral rokon) nyelv szavait rögzíti.
Azért mondom azt, hogy nem titok a tehénszobor feliratának léte, mert a wikipédia egyes magyar- és tudománygyűlölő szerkesztői évek óta szervezett irtóhadjáratot folytatnak a magyar hieroglif írás emlékei (köztük a szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleinek olvasata) ellen, ha az felkerült valamelyik szócikkükbe. Sőt, egyes adatok szerint e pusztításhoz a Magyar Nemzeti Múzeumból is kaptak szakmai-ideológiai támogatást. Már pedig, ami ellen szervezett harc folyik (ráadásul ki is van állítva a múzeumban), az létezhet. Csak a tudományos szerkesztőségek, meg az ELTÉ-n és az MTA-n szervezett előadás-sorozatok számára nem létezik.
Azért mondom azt, hogy nem titok a tehénszobor feliratának léte, mert a wikipédia egyes magyar- és tudománygyűlölő szerkesztői évek óta szervezett irtóhadjáratot folytatnak a magyar hieroglif írás emlékei (köztük a szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleinek olvasata) ellen, ha az felkerült valamelyik szócikkükbe. Sőt, egyes adatok szerint e pusztításhoz a Magyar Nemzeti Múzeumból is kaptak szakmai-ideológiai támogatást. Már pedig, ami ellen szervezett harc folyik (ráadásul ki is van állítva a múzeumban), az létezhet. Csak a tudományos szerkesztőségek, meg az ELTÉ-n és az MTA-n szervezett előadás-sorozatok számára nem létezik.
Pedig a szentgyörgyvölgyi tehénszobor esetében nincs kétség a
felől, hogy a szobrocskát íráshasználó ember készítette az ősvallás tételeinek
illusztrációjaként. Az írásemlék elolvashatóságának mégsincs visszhangja. Egyértelmű ugyanis, hogy székely jelek előzményeiről van szó, amelyek ráadásul magyar
szavakat rögzítenek. Ezért aztán a haynauista emlőkön felcseperedett akadémikus „tudomány” berkeiből ezek értékelésére és
bemutatására nem számíthatunk. Annál inkább lehet szó hörgésről és a
finnugrista jelzőkészlet bőkezű osztogatásáról (a dilettánstól az elmebetegig).
Ezek a jelzők persze nem a Blombos barlangból előkerült grafikus leletek
felmutatóira hullanak, mert ők a művelt nyugat képviselőinek számítanak, akiket ájult
tisztelet, de legalább elnéző jóindulat övezhet a "legjobb" phd szolgalelkek részéről is.
A hazai akadémikus „tudomány” tehetségéből és becsületéből eddig még nem futotta arra, hogy a magyar őskultúra egyik legjelentősebb emlékéről akár meg is nyikkanjon. Sőt, akad példa a gondjaikra bízott rovásemlék barbár lereszelésére, jeleinek letagadására is. Mindezt büntetlenül tehetik, sőt a tettesek az éves prémiumaikat is derűsen átvehették. Az ellenségképzőként működő egyetemeinken eltöltött évek eredménye az, hogy - a jelek szerint - ez a kontraszelektált "tudósgeneráció" sem szakmailag, sem etikailag nincs azon a szinten, amit a sorra előkerülő hieroglifikus írásemlékeink megértése és hasznosítása megkívánna.
Mellékesen ezt is elmondja nekünk a Blombos barlangból előkerült grafika körüli hírverés.
Jegyzetek
(1) A köztudat szerint a szójeles írást a sumerek, a betűző írást meg a sémi népek találták fel. Mindegyik állításnak véres a torka, de a jobb "tudományos" szalonokban nem illik megkérdőjelezni egyiket sem.
A sumerek előtti jeleket, amelyekből "kétségbeejtően" sok került már elő (például a Tordos-Vincsa kultúra rétegeiből), írást megelőző jeleknek szokás minősíteni. Igaz, hogy nem nagyon tudja megmondani senki sem, hogy az írást megelőző jeleket eszik-e, vagy isszák. Ha ugyanis az írás a gondolat rögzítése jelekkel, akkor az írást megelőző rendszerek is írásnak minősülnek. Ez ugyan egy zökkenő, de az ellentmondásért az akadémikus "tudomány" bajnokai a felelősek. Professzorok generációi bizonyultak képtelennek az írás (és különösen a székely írás) eredetének a megértésére. Hiába, sokat kellene dolgozni és gondolkozni, a vita vállalásáról nem is beszélve.
S hiába nézünk körül a prérin, a helyzet ma sem jobb a középkorinál. Az Élet és Tudomány szerkesztősége, amelyik habozás nélkül közölte a Blombos barlangból előkerült első írásgyanús karcolások hírét, már vagy 20 éve ül egy kéziratomon. A legutóbbi látogatásom alkalmával tapasztaltak szerint (az új főszerkesztő a fiókjában őrizgette az előző főszerkesztőtől kapott cikkemet) sem kidobni, sem közreadni nem képesek. A Magyar Nyelv szerkesztősége is azzal az épületes indoklással hárította el a karcagi csatkarika olvasatát adó cikkem közlését, hogy el szeretnék kerülni a minden bizonnyal kibontakozó vitát. Mintha nem a vita vinné előre a tudományt. A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztősége is évekig válasz nélkül hagyta, majd visszadta a "tprus" mondatjellel kapcsolatos cikkemet, amelyben a Máté Zsolt által írt és a szerkesztőség által ellenőrzés nélkül közölt butaságot szerettem volna a helyére tenni. A helyreigazítás elmaradt, aminek köszönhetően Róna-Tas András és Sándor Klára is lejáratta magát a következő dolgozataiban, mert hibásan közölték a nikolsburgi ábécé jelsorát.
Ilyen körülmények között nem számíthatunk a hazai írástani kutatások akadémikus tudomány általi előremozdítására, pedig mi magyarok - a székely írás kőkori eredete miatt - predesztinálva vagyunk e szakterületre. Az alkalmatlan hazai tudósaink helyett a külföldről érkező hírektől várhatjuk a helyzet tisztázódását. Elgondolkodtató hírek érkeznek is időnként a Blombos barlangból.
Irodalom
Magyar hieroglif írás
Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
A hazai akadémikus „tudomány” tehetségéből és becsületéből eddig még nem futotta arra, hogy a magyar őskultúra egyik legjelentősebb emlékéről akár meg is nyikkanjon. Sőt, akad példa a gondjaikra bízott rovásemlék barbár lereszelésére, jeleinek letagadására is. Mindezt büntetlenül tehetik, sőt a tettesek az éves prémiumaikat is derűsen átvehették. Az ellenségképzőként működő egyetemeinken eltöltött évek eredménye az, hogy - a jelek szerint - ez a kontraszelektált "tudósgeneráció" sem szakmailag, sem etikailag nincs azon a szinten, amit a sorra előkerülő hieroglifikus írásemlékeink megértése és hasznosítása megkívánna.
Mellékesen ezt is elmondja nekünk a Blombos barlangból előkerült grafika körüli hírverés.
Jegyzetek
(1) A köztudat szerint a szójeles írást a sumerek, a betűző írást meg a sémi népek találták fel. Mindegyik állításnak véres a torka, de a jobb "tudományos" szalonokban nem illik megkérdőjelezni egyiket sem.
A sumerek előtti jeleket, amelyekből "kétségbeejtően" sok került már elő (például a Tordos-Vincsa kultúra rétegeiből), írást megelőző jeleknek szokás minősíteni. Igaz, hogy nem nagyon tudja megmondani senki sem, hogy az írást megelőző jeleket eszik-e, vagy isszák. Ha ugyanis az írás a gondolat rögzítése jelekkel, akkor az írást megelőző rendszerek is írásnak minősülnek. Ez ugyan egy zökkenő, de az ellentmondásért az akadémikus "tudomány" bajnokai a felelősek. Professzorok generációi bizonyultak képtelennek az írás (és különösen a székely írás) eredetének a megértésére. Hiába, sokat kellene dolgozni és gondolkozni, a vita vállalásáról nem is beszélve.
S hiába nézünk körül a prérin, a helyzet ma sem jobb a középkorinál. Az Élet és Tudomány szerkesztősége, amelyik habozás nélkül közölte a Blombos barlangból előkerült első írásgyanús karcolások hírét, már vagy 20 éve ül egy kéziratomon. A legutóbbi látogatásom alkalmával tapasztaltak szerint (az új főszerkesztő a fiókjában őrizgette az előző főszerkesztőtől kapott cikkemet) sem kidobni, sem közreadni nem képesek. A Magyar Nyelv szerkesztősége is azzal az épületes indoklással hárította el a karcagi csatkarika olvasatát adó cikkem közlését, hogy el szeretnék kerülni a minden bizonnyal kibontakozó vitát. Mintha nem a vita vinné előre a tudományt. A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztősége is évekig válasz nélkül hagyta, majd visszadta a "tprus" mondatjellel kapcsolatos cikkemet, amelyben a Máté Zsolt által írt és a szerkesztőség által ellenőrzés nélkül közölt butaságot szerettem volna a helyére tenni. A helyreigazítás elmaradt, aminek köszönhetően Róna-Tas András és Sándor Klára is lejáratta magát a következő dolgozataiban, mert hibásan közölték a nikolsburgi ábécé jelsorát.
Ilyen körülmények között nem számíthatunk a hazai írástani kutatások akadémikus tudomány általi előremozdítására, pedig mi magyarok - a székely írás kőkori eredete miatt - predesztinálva vagyunk e szakterületre. Az alkalmatlan hazai tudósaink helyett a külföldről érkező hírektől várhatjuk a helyzet tisztázódását. Elgondolkodtató hírek érkeznek is időnként a Blombos barlangból.
Irodalom
Magyar hieroglif írás
Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Párbeszéd a Tudomány embereivel és másokkal
A temporius-téveszme diadalútja
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor
Levél Kásler Miklós miniszter úrnak a Magyarságkutató Intézet munkaprogramjáról
Vizsgálat indul a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett budapesti hun jelvény ügyében
Rumi Tamás nem azt akarta mondani, hogy mindenki hülye, csak én vagyok helikopter
A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
A világ legkorábbi, kőkori zsírkréta rajza (Nature, 2018. 09. 18.)
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
A temporius-téveszme diadalútja
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
Könyvégető és cenzorsiker
Levél Dr. Horváth-Lugossy Gábornak, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának
Levél Kásler Miklós miniszter úrnak a Magyarságkutató Intézet munkaprogramjáról
Vizsgálat indul a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett budapesti hun jelvény ügyében
Rumi Tamás nem azt akarta mondani, hogy mindenki hülye, csak én vagyok helikopter
A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
A világ legkorábbi, kőkori zsírkréta rajza (Nature, 2018. 09. 18.)
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése