2018. szeptember 9., vasárnap

A csömöri hun cikáda fibula hieroglifikus "Lyukó él/lakik az égben" mondata


1/a. ábra. A csömöri hun cikádafibula és jeleinek székely megfelelői


A csömöri cikáda fibula arany és indiai almadingránát felhasználásával készült a hun korban, 420-455 táján (1. ábra). Jellegzetes hun ötvöstárgy, az ékkőberakásos rekesztechnika szép példája. Ez a kis tárgy is azt bizonyítja, hogy a magyar hieroglif írás a világ legszebb írása.




1/b. ábra. A csömöri hun cikádafibula olvasata: Lyukó él/lakik az égben (fotógrafika)


Az indiai almandingránát kereskedelmét hosszú évszázadokon át a hunok tartották a kezükben, így azokról az ékszerekről, amelyek ezt a drágakőfajtát tartalmazzák, nagy valószínűséggel feltételezhető a hun eredetük. Jelentősége van annak, hogy a székely jelek előzményét, a magyar hieroglif írás három jelét látjuk rajta és a segítségükkel egy magyar mondat olvasható le róla, bár az olvasat - mint azt alább kifejtjük - tartalmaz bizonytalanságokat. A hasonló, olvasható hun ékszerekkel együtt nem kevesebbet bizonyít ez a szép ékszer, mint hogy a hunok magyarul beszéltek s az 1500-as évek magyar értelmisége helytállóan tekintette hun írásnak a ma székely írásként emlegetett "rovásírásunkat" (1). 

Ez az elolvasható hun cikádafibula is segíti a budapesti hun(?) jelvény leírását, amelyre a Magyar Nemzeti Múzeum (a székely írás és a hun-magyar kapcsolatok terén tapasztalható tartózkodása és tudáshiánya miatt) az elmúlt kilenc év alatt sem volt képes.  Ez a csömöri cikáda fibula ugyanis segít belátni azt, hogy a hasonló, cikáda alakú fibulák és jelvények rövid magyar nyelvű szöveget rögzítenek a székely írás és a magyar hieroglif írás segítségével s hogy ez a szokás (a középkori jelvénytípus) a hun korban gyökerezik. A cikáda alakú jelvények alkalmazásának hagyománya Közép-Európában a középkorig fennmaradt. Egy kései, cikáda alakú jelvény még a visegrádi palota kertjében is előkerült (Tomka Gábor régész tanulmánya szerint, amelyben ugyan a cikádákhoz vezető formai-gondolati kapcsolatot nem említi, de az szemmel látható, vagy a hieroglifák segítségével belátható). Igaz, e hosszú idő alatt a tárgytípus némi változáson ment át: egyszerűsödött, fibulából kitűzővé vált és gót(?) betűk is megjelentek rajta. 


A csömöri cikáda fibula jelei



2/a. ábra. A csömöri hun cikáda fibula Lyukó hieroglifája (balra) és a székely írás "ly" betűje


 

2/b. ábra. Az apahidai hun csat szintén ékkőberakásos technológiával "írt" hieroglifikus szövegeket hordoz, cikkünk szempontjából most az érdekes, hogy a csömöri Lyukó jelhez hasonló napszimbólum található rajta


A csömöri Lyukó jel egy napjelkép. A Lyukó szó a magyar földrajzi nevekben maradt fent. A körbe zárt pont alakú jel a sumer írásban a "kút, forrás" jele (a térképeken máig ezt a jelet alkalmazzuk a források jelölésére). A jel a székely írásban a "ly" hang jele, ami legnagyobb valószínűséggel egy lyuk/Lyukó hieroglifából (vallásos jelentőségű szójelből) alakult ki az akrofónia során. A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókán a Lyukónak szó maradt ránk, a szó tövét a Lyuk szójelével, a ragozását betűkkel írván. 

Az egyiptomi hieroglif írásban és a kínai írásban a körbe zárt pont alakú szójel a "Nap" jele. 

A jelentések látszólagos ellentmondását, kettősségét az oldja fel, hogy a szibériai ősvallásban (Kőhalmi Katalin kutatásai alapján, amelyről az Írástörténeti Kutató Intézet előadássorozatában számolt be) a Napot az életfolyó forrásának tekintették.



3/a. ábra. A csömöri hun cikáda fibula Élő (lak, laka, lakik?) hieroglifája (balra) és a székely írás homoródkarácsonyfalvi "l" betűje (jobbra)


3/b. ábra. A filippovkai szarmata szarvas testén három példányban is megtalálható a fenti székely "l" betű gazdagabb változata (jobbra fent), a jelnek van indián változata is (jobbra lent)


3/c. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás "város" szójele (balra) és "la" szótagjele (jobbra)


A székely írás "l" betűjének akrofóniáját eddig még nem sikerült megnyugtatóan rekonstruálni. A nehézségeket és eredményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze (a csömöri hun mondat elolvasására e rekonstrukció befejezése tehetné fel a koronát)

A székely írás eredetéről eddig megtudottakból tudjuk, hogy a székely betűk ősei egy szótagos szójelek voltak, amelyek az ősvallás jelképeiként szolgáltak. Az "l" esetében az eredeti szó "l" betűvel kezdődött, vagy az "l" volt az első mássalhangzója. 

A keresett szó jelentését és részben a hangalakját is a hettita hieroglif írás két hasonló alakú jele segít megközelíteni (3/c. ábra). Ezek alapján a középső csömöri hieroglifának "település, falu, lak" lehet a jelentése. A lak szó hangalakja közel áll a hettita formai megfelelő la hangalakjához (3/c. ábra) - ám a lak ősvallási kötődését még keresni kell (a lyuk/luk változata lenne és a lak eredetileg a napisten palotájára vonatkozott volna?).

Az eredeti képjel egy lakódombot (tellt) ábrázolhat, annak vízszintes lakórétegeit is jelölve (3/a. és 3/c. ábra). A későbbi jelváltozatokban az "l" betű vízszintes vonalai a rovástechnológia miatt ferde "segédvonalakká" változtak - mert egy fapálcába bicskával nem lehet vízszintes jeleket róni (3/d. ábra).




3/d. ábra. A székely "l" további változatai, láthatóan nem tudtak mit kezdeni a két "segédvonallal"


Szekeres István a , Friedrich Klára pedig a lélek jelentést tulajdonítja a székely "l" betű ősének, ám ezek sincsenek meggyőzően alátámasztva. A lélek jelentés mellett szólna, hogy a székely jelek jellemzően ősvallási kötődésűek s ebbe a sorba ez a lélek (illetve annak egyszótagos elődje) beleillene. 

Ugyanez elmondható az él, élő szóról is, amelyet a magyar hieroglif írás c. kötetben valószínűsítettem, mint eredeti jelentést. Ez a falu/polisz/Pula szavakban kapcsolódhat a "település" jelentéshez, ha azok a fa és az élő szavak összetételéből keletkeztek. Vagy a falu/polisz/Pula inkább a fa + lak összetételnek felel meg?

A három csömöri jel akkor is értelmes mondatot ad, ha a középső jel a laklélek vagy jelentést hordozza. Például egyaránt értelmes a Lyukó laka az égben, vagy a Lyukó a lelke az égnek mondat. A Lyukó lovagol az égben szintén lehetséges (a Nap járására utalhatna).(2) 

Ezt és a hasonló olvasási dilemmákat a múzeumok polcain heverő több száz hieroglifikus szöveg elolvasásával oldhatjuk fel - ha szerencsénk is van és több olyan szöveggel találkozunk, amelyben a székely "l" megfelelője megtalálható.



4. ábra. A csömöri hun cikáda fibula Ég hieroglifája (balra) és a székely írás "g" betűje, a jel a jól ismert "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája



Jegyzet


(1) A "rovásírás" szót azért tettem idézőjelbe, mert bár közel száz éven át rovásírásként emlegettük a hun/székely írást, valójában régi rótt emlék nem maradt ránk, amint ez a hun cikáda fibula is az ékkőberakásos írástechnológiával készült. 

(2) A szójelek nem jelölik a szó ragozását, ami az elolvasójának bizonyos szabadságot ad. 



Irodalom

Hun tartalom (hun-magyar írástörténeti kapcsolatokat taglaló további cikkek)















Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája

4 megjegyzés:

  1. Magyar LÓ – piktogram – O = EWE. LEWE-- a LE – WE – VESZ állapotban. INDOBASE – MÓDSZERTAN .. egy nagyon ősi vallás felfogás szerint.. amely égi világossággal keresztel azért hogy új égi Isteni anyag szülessen a fénnyel való keresztelés elve alapján, az E – égi helyen magyar ég amely az új égi Isteni anyagok által adott világosságok gyűjtőhelye egy olyan vallási felfogásban amelyben csak égi világosság által szülhet új égi Isteni anyag a menny helyen. A magyar LÓ – piktogram a világosság (lelki világosság.. világosság és lélek folytonos örökkévalóságára utal, Isteni örök világosságot adó Isteni anyagból folytonosan újjászülető testben INDOBASE módszertan. Dr. Szabó András.

    VálaszTörlés
  2. Az "L" rovásjel a gyász jeleként a jurta előtt ferde rúdra kiakasztott lóbőr oldalnézeti képéből származtatható! A rúdvéget egy oszlop támasztja alá, a két belső "segédvonal" a ló két lába. (Az un. lovas temetkezésnél ezt a lóbőrt, a belecsavart lábakkal és fejjel a halott mellé temették). Az éL gyök olvasható ki belőle. A mondat így is szólhat: "Lyukó éL az égben". Lyukót a Boldogasszonnyal azonosítjuk.(a precessziós kúp felülnézetben kör közepén a középponttal). A Nap az 1. gyújtópontban a "BáL" ami áLL, (jele az egyenlő szárú kereszt), a 2. gyújtópontban van a "BéL" (ami éL"). A Lyukóra vall a precessziós kúp belső szöge 2x23 fok, ami a cikáda farokrészének jellemzője.

    VálaszTörlés
  3. Az a lóbőrös magyarázat még bizonyításra szorul. Ugyanis az "l" betűnk eredeti alakja nem felel meg a lóbőrös képnek.

    VálaszTörlés