1/a. ábra. Veleméri rajzos sindük fotógrafikái
A magyar írástörténeti és néprajzi kutatás egyik csendes szenzációja volt a veleméri Sindümúzeum állandó kiállításán néhány évvel ezelőtt bemutatott és ott azóta is megtekinthető rajzos sindük sora.
1/b. ábra. A székely írás "ü" (ügy "folyó") jelének hieroglifikus megfelelője egy veleméri rajzos sindün
A magyar néprajztudomány számára ez a népművészeti ág eddig - Nagy Zoltán néhány cikkét leszámítva - ismeretlen volt. Ám a veleméri rajzos sindük felbukkanásáról a Néprajzi Társaság olajozottan működő eljárásban tájékoztatta a szakmát a Veleméri rajzos sindük c. dolgozatomnak a szakma számára elérhetővé tételével. A magyar néprajz méltán világhírű s korántsem véletlen, hogy a mai Kínában nagy erőkkel folytatott népzenei gyűjtés a magyar népzenekutatók módszerét követi. A magyar népi kultúra a leggazdagabbak közül való és ennek megfelelően a magyar néprajzkutatásnak is kialakult gyakorlata van sok területen (esetünkben az amatőr gyűjtők munkájának hasznosítása terén). Van mit átvennie bármelyik több évezredes kulturális nagyhatalomnak is.
A valójában nem is létező magyar írástudomány azonban nem is reagált a székely jelkincs népi párhuzamainak (hieroglifikus előképeinek) felbukkanására. A rovológia szerzői megmaradtak a korábbi - a megszületésükkor is téves - irányvonalaik mellett, bár e veleméri jelek lehetetlenné teszik a korábbi magyarázatok fenntartását (például a székely írás eredetéről). A sindük jelei rokonai a székely jeleknek, de szavakat jelölnek.
A mítográfia, vagy a nyelvészet számára is fontos adalékot jelentenének ezek a sindüjelek (például segítenek tisztázni az isten szó eredetét), de ilyen irányú felhasználásukról nem tudok. Ezen a méltatlan helyzeten szeretnék változtatni e cikkel, bemutatva néhány sindüt, amelyeknek a képét megpróbáltam grafikai úton feljavítani. Nem egyformán sikerültek, bár átlagosan egy hetet dolgoztam rajtuk. A kedvenceimet az 1. és a 11. ábra mutatja.
Veleméren az 1800-as években és az 1900-as évek elején házilagosan készítették a tetőcserepet (helyi szóval a sindüt). Ez a sindü a római megszállás idejéből közvetlenül a latin scindul "tetőcserép"-ből származik. A sindükön ősvallási eredetű óvó-védő rajzocskákat jelenítettek meg, közte olyan hieroglifákat (vallásos jelentőségű szójeleket) is, amelyek a székely betűk előképei, népi párhuzamai voltak. Mivel a sindürajzoknak a székely írásban meglévőkön kívül hun és nepáli magar megfelelői is vannak, ez a leletcsoport gyökeresen más megvilágításba helyezi a székely írás eredetét. Azt bizonyítja, hogy a magyar nép a saját jelkészletéből alakította ki a székely írás jeleit, nem kellett az ótürk, germán, glagolita, sémi vagy bármely más nép írását átvennünk. "Érthető", ha az akadémikus "tudomány" ezt a leletcsoportot nem kívánja tárgyalni sem.
A Néprajzi Társaság is - miután megkapta a Veleméri rajzos sindük c. tanulmányomat, óva intett attól, hogy magyarázzam ezt a jelenséget. Vajh miért? A levelüket a Magyar hieroglif írás c. kötetben tettem közzé.
2. ábra. Dana szár sarok (mai magyarsággal Dana úr a sarok) mondatjel
3/a. ábra. Egy Lyukó a Nap
3/b. ábra. A Lyukó és az Egy hieroglifa
4/a. ábra. Egy Isten
4/b. Ennyi maradt az eredeti tetőcserépből
4/c. Az énlakai Egy Isten mondatjel megmagyarázza a tulipán "Isten" (ős + Ten) jelentését
5. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") rovásjel veleméri változata
6/a. ábra. A Lyukó magas köve mondat virággá változik
6/b. ábra. A magas, a Lyukó és a kő hieroglifa
7. ábra. Egy szár sarok (mai magyarsággal Egy úr a sarok) mondatjel hun párhuzammal rendelkezik egy nagyszéksósi szíjvégen
8. ábra. A Lyukó hieroglifákból és a vizet ábrázoló vízszintes hullámvonalakból álló minta az árpádsávok párhuzama (Lyukó napisten jele a vörös, a hullámvonal pedig az ezüst/fehér sávnak felel meg)
9/a. ábra. Velemér, 1931 és egy keleti szőnyegekről ismerős jel a madár mellett
9/b. ábra. A fenti sindügrafika tükrözve
10/a. ábra. A magasságos Lyukó-Nap köve
10/b. Ugyanaz a sindü fehér kontúrvonal nélkül
11. ábra. "Lelógó" szár (úr) hieroglifa
12. ábra. Átmenet a szár és a "tprus" (tapar us "szabír ős") jelforma között?
13. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") hieroglifa egyik veleméri változata
14. ábra. A székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének egyik veleméri változata
15. ábra. Az "us" (ős) hieroglifa veleméri előfordulása
16. ábra. A szár (úr) hieroglifa az égig érő fa (az Istennel azonos Tejút) egyfajta ábrázolása
17. ábra. Szár (úr)
18. ábra. Szár (úr)
19. ábra. Szár (úr)
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Veleméri rajzos sindük
Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése