2018. augusztus 21., kedd

A Conques-i Szent Fidesz-szobor magyar hieroglifái


A Conques-i Sainte-Foy (Szent Fidesz) kolostor egy ismert középkori zarándokhely. Kincstárának legfőbb ékessége egy avar uralkodó pazaron díszített szobra, amely a magyar hieroglif írás jeleit hordozza (1. ábra). Az ereklyét most Szent Fidesz női mártír ábrázolásaként mutogatják, bár férfiszoborról van szó. A 85 cm-es ereklyetartó szobor a franciaországi Conques búcsújáró templomában található. A merev, szigorú tartású szobor aranyozott ezüstből készült trónon ül s tiszafa magra erősített aranylemezekből áll.



Mivel a szoborhoz eredetileg nem tartozik, cikkünk tárgyát tekintve másodlagos fontosságú, hogy Szent Fidesz egy 303 táján vértanúhalált halt ókeresztény nő volt. Születését a 3. századra és Gallia Narbonensis területére teszik. Legendája szerint fiatal szűz volt, aki a keresztényüldözések idején bírói fenyegetésre sem volt hajlandó megtagadni a hitét. Kínzásoknak vetették alá, majd látva ezek sikertelenségét, megölték. A középkorban francia és a német nyelvterületen terjedt el a tisztelete. Az 1013. évből tudósítást írt róla Bernardus, Chartres-i skolasztikus, akit a csodálatos szobor látása gyógyított ki a hitetlenségéből.

A XII. században háromhajós bazilikát emeltek a szobor fölé, amelynek külseje a zarándokok végső céljának, a Santiago de Compostela-i székesegyháznak az alakját idézi.

Általában azt feltételezik, hogy az ezredik év körül készült a szobor, ám ezt nem támasztják alá bizonyítékok. A művészettörténészek rendszerint megfeledkeznek arról, hogy az Irán felől érkező sztyeppi népek sok tekintetben, így a szoborállítás terén is megelőzték a római kort követően létező európai kultúrszintet. Például Európában máig egyedülálló a monumentális madarai lovasszobor (aminek Iránban van előzménye). Az is emlékezetes, hogy a római kort követően Szent László nagyváradi szobra volt az első bronz lovasszobor Európában. Hasonló kulturális színvonalbeli különbség tapasztalható az ékszerkészítés terén is. Az ékszerek is azt tükrözik, hogy a hunok, avarok és magyarok a sztyeppe gazdaságilag és kulturálisan is leggazdagabb népeiként vonultak be Európába. Ami tehát a Nyugat számára újdonság volt (s ilyennek tekintik a Szent Fidesz-szobor élethűségét), az Keleten már korábban is létezett. Amiből következően ez az ereklye nem egy nyugati újítás dokumentuma, csak egy keletről elorzott szobor.

Csomor Lajos szerint a relikvia egy jellegzetes avar ötvösmű s a fején viselt korona a magyar Szent Korona legközelebbi párhuzama. 

Ezt az ötvöstechnikai alapozású megállapítását azzal tudjuk megerősíteni, hogy a magyar Szent Korona is avarhun ötvösök alkotása (a mervi oázisban készülhetett 531 táján). Ezt az eredeztetést támasztja alá, hogy mindkét korona meg van hintve a magyar hieroglif írás jeleivel. Ezt a csodaszép hieroglifikus írást elsősorban a népvándorlás-kor rokon kultúrájú népei (szkíták, hunok, avarok, szabírok, alánok, szarmaták) használták s tőlünk került át némelyik jel Nyugat-Európába. Ilyen, végső soron magyar-hun eredetű nyugati jelkép a lotharingiai kereszt és az Anjou-liliom is. Ez utóbbi nyugat-európai elterjedését éppen ez a Szent Fidesz-szobor világítja meg. A sztyeppi állameszme római kort követő térhódítására jellemző a savariai születésű Szent Márton nyugaton kibontakozó tisztelete is.

Az égig érő fát ábrázoló és a magyarok istenének eredeti Ten nevét rögzítő jel azért került rá a Conques-i koronára, mert ez az isteni eredetre, vagy az Istennel való különleges kapcsolatra való hivatkozás legitimálta a pogány sztyeppi uralkodók hatalmát. Ugyanezt az állameszmét azonosítja a kunbábonyi avar kagán jelvényén is látható hieroglifa (4. ábra). Csak azért mondhatják ezt a pogány istent idéző avar műkincset Szent Fidesz szobrának, mert nem értik a magyar hieroglifák jelentését.



1. ábra. A Conques-i Szent Fidesz-szobor koronája


A Szent Foy kolostor ereklyéit még 866-ban hozták Conques-ba.  Nyilvánvalóan az avaroktól rabolt műkincsek közé tartozik. Csomor Lajos ötvös szerint egy avar uralkodó szobrát alakították át Nyugat-Európában. A zarándokoktól remélt bevételek fokozása érdekében nem riadtak vissza némi "kegyes" csalástól sem. A műkincsnek azóta is ez a sorsa. A művészettörténészek máig nem jutottak egyetértésre abban, hogy a szobor milyen állapotban került a frankok birtokába és mi tekinthető belőle frank munkának. A frank ötvösök jellemzően csak alakítgatták, összeszerelték az avar ötvösmunkákat, amelyek technikai színvonala és gondolat-gazdagsága messze  meghaladta a frankokét. 



2. ábra. Szent Fidesz Qonques-i szobra


Marosi Ernő művészettörténész szerint Szent Fidesz ereklyetartó szobra X. századi. Különböző korokból származó ötvösművek, drágakövek és ékszerek felhasználásával készült, amelyekkel egy arany lemezzel borított ülő faszobrot borítottak be. Az arc 3-4. századi antik halotti álarc, üvegpaszta szemekkel. Marosi Ernő gondosan elkerülte az avar és a hun népnév leírását. Ez összefügghet az akadémikus áltudomány prekoncepciójával, miszerint a hunok, avarok és a magyarok nem lehetnek azonosak és a hasonló műkincsekhez ezeknek a népeknek nem lehet köze (vagy mégis ha van, akkor azt el kell hallgatni). 

Persze ezt a magyar- és tudományellenes alapállást cáfolják a műtárgy magyar jelei - de ezekről essen szó később!

Marosi Ernő hun ellenes elfogultságáról személyesen is meggyőződhettem, amikor az MTA alelnökeként fogadott a hivatali helyiségében, hogy a Szent Korona eredetéről alkotott dolgozatomat bemutathassam neki. A kinyomtatott kéziratot az asztalra tettem, de nem volt valódi lehetőségem a bemutatására. A mintegy másfél órás beszélgetésünk ugyanis nagyon egyoldalúra sikeredett, mert az alelnök úr lényegében nem is engedett szóhoz jutni. A mondanivalójából már csak két dologra emlékszem. Egyrészt kifejezte nemtetszését Pap Gábor művészettörténész munkássága miatt, másrészt a források értékelésének fontosságára hívta fel a figyelmemet, kihangsúlyozva a fordítások ellenőrzésének szükségességét is.

Aztán - rápillantván az asztalon fekvő dolgozatomra és megértve, hogy én hun eredetűnek tekintem a Szent Koronát - hirtelen megszakította a "beszélgetésünket". Kurtán annyit mondott, hogy ha én hunnak gondolom a Szent Koronát, akkor nekünk a továbbiakban semmi beszélnivalónk nincs egymással. Eközben, hogy a dolgot ne érthessem félre, a kezével ajtót is mutatott. Seprűt azonban nem ragadott és a grabancomnál fogva sem hajított ki, mert sikerült meghökkentenem. 

Azt mondtam ugyanis, hogy forrás van a Szent Korona hun eredetére. Tényleg van rá forrás, s az ráadásul közismert is (vagy a forrásközlések miatt annak kellene lennie legalább a művészettörténészek körében). Ez a meglepetés erejével hatott az alelnök úrra, különösen, amikor közöltem vele, hogy az általa ismert és nagyra becsült Katona Tamás kitűnő forrásközlésében is olvasható az adat. 

A török időkben a magyar uralkodó osztály véleménye ugyanis az volt, hogy a Szent Korona Nusirvántól (Khoszró Anósirván iráni császártól) maradt ránk. Ő hun anyától született, szerepel a magyar krónikák királylistájában Keár néven (az apja meg Keve néven), valamint ő alapította Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar városokat is a Kaukázus mentén. Nusirván végrendelete és a Tarih-i Üngürüsz is említi, hogy 20 000 lovast adtunk kölcsön neki, amikor Bizánccal hadakozott. Ő osztotta 7 törzsre az Irán területére telepedett szabírokat (ami a magyarok régi neve a Bíborbanszületett szerint) és egyúttal kagánokat is nevezett ki e törzsek fölé. Ez alkalommal készült a Szent Korona. 

Az alelnök úr személyes barátjának mondta a forrásokat kiadó Katona Tamást és erre való tekintettel most kivételesen nem firtatta, hogy ellenőriztem-e a fordításokat. Szemmel láthatóan fogalma sem volt erről az adatról, ezért a továbbiakban elbizonytalanodott és megígérte, hogy utánanéz ennek az eredeztetési lehetőségnek. Ezt az ígéretet azonban egyikünk sem tekinthette többnek egy semmit sem érő udvariassági formulánál. Tudtommal azóta sem reagált rá sem az alelnök úr, sem az akadémikus áltudomány.

Ebből is nyilvánvaló azonban, hogy amikor a Szent Koronáról beszél az egyetemi katedráján, akkor azt felkészületlenül teszi, mert a legfontosabb forrásokat sem ismeri eléggé. Ez most csak azért fontos a cikkünk számára, mert a Conques-i Szent Fidesz-szobor e tekintetben is közeli párhuzama a Szent Koronának, mert az alelnök úr álláspontját egyik esetben sem kell készpénznek vennünk.



3. ábra. A Conques-i Szent Fidesz-szobor koronáján lévő Ten "Isten" hieroglifa (fent) és jelei (középen), valamint a székely írásban meglévő párhuzamai (alul)


A szobron lévő jeleket azonban fontos adatnak tekinthetjük, mert kétségtelenül léteznek, elolvashatóak és a sztyeppi ősvallásról meg királyeszméről árulkodnak. A 3. ábra alján látható hieroglifákat szójelekként kell elolvasni. A szójeleket és a felismerésükhöz vezető közel ötven éves kutatómunkát a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben írom le. Esetünkben a Ten "isten" szójel a legfontosabb, mert a jel alakja is az égig érő fát idézi, amiről Berze Nagy János népmese-kutató is megírta már, hogy a magyar néphit szerint azonos az Istennel.

A hieroglifák segítségével a következőképpen hangzó korabeli szöveghez jutunk: Lyukó ten az Ak ügy, a sarok ügy. Ezt mai magyarsággal így mondanánk: Lyukó napisten a Heraklész-folyó, a sarok-folyó

Vagyis a mondat arról tájékoztat bennünket, hogy Lyukó napisten (másik nevén Ak, azaz görögösen Heraklész) azonos a Tejúttal (az égig érő fával), ami az északi sarok és a Sarkcsillag között ível. 



4. ábra. A Ten országa mondat a kunbábonyi avar kagán csatján az eget tartó fát (a Tejutat) idéző uralkodói jelvény központi gondolata


Az ősvallás kutatását a magyargyűlölő akadémikus áltudomány hosszú évtizedeken át tudatosan szabotálta, még a magyar ősvallás kifejezés használatát is eleve tudománytalannak ítélve. Az Ipolyi Arnold püspök által elkészített monumentális mű, a Magyar mythologia közismertté válását azonban utólag már nem tudta meg nem történtté tenni. Ebben olvashatjuk, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, akkor feltekintenek a Tejútra. 



5. ábra. Domonkosfa Árpád-kori templomának kapubélletében a Ten jel tartja az ég boltozatát


Ez a (Solymossy nyomán) Ipolyi Arnold által megőrzött adat igazolja a Szent Fidesz szobor szövegének olvasatát és a műtárgynak a keleti hun-magyar kultúrkörből való származását is. A szobor és koronájának készítői magyar jelekkel rögzítették a magyar ősvallás királyeszméjének lényegét: a magyar (avarhun) királyi hatalom a Tejúttal azonos Istentől származik. Ennek az üzenetnek nyilvánvalóan nincs semmi köze az ókeresztény mártírokhoz, annál több köze van a magyarul beszélő hunok és avarok ékszerein elolvasható ősvallási gondolatokhoz.



6. ábra. A Ten jelkép sztyeppi eredetét támasztják alá a szkíta papnők kezében látható példányok (fent) és egy Kr. e. VI. századi Ten hieroglifa Pazirikból 


Ezeket az ősvallási-világnézeti gondolatokat és a rögzítésükre használt avarhun hieroglifákat a Dunántúlon Árpád népének bevonulását megélő és vélük egybeolvadó avarság napjainkig hatóan átörökítette (5. és 7. ábra). Az új forráscsoport (a magyar hieroglif írással írt szövegek sora) alátámasztja Csomor Lajos állítását arról, hogy a Conques-ben őrzött Szent Fidesz-kegytárgy egy avar uralkodó szobra. 




7. ábra. A csempeszkopácsi Árpád-kori templom kapubélletében a Ten országa mondat jelenik meg az eget tartó fa (az Istennel azonos Tejút) szerepében















A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

4 megjegyzés:

  1. És a sok egysejtű, mindezt el is hiszi! :-)

    VálaszTörlés
  2. Igen, mert megértik a cikket a szellemi képességeiknek köszönhetően.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Géza ! A humanoidok értetlensége ne befolyásoljon az elkötelezettségedben ! Baráti üdvözlettel : Jarolics Béla

    VálaszTörlés