Megújult az Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesület vezetése és ennek egyik legfontosabb eredménye, hogy elindult egy olyan szakmai együttműködés, amelynek célja az Őrség hosszú távú turisztikai és térségfejlesztési jövőképének kialakítása. Ehhez javasoltam egy írástörténeti alapozású arculatot és cselekvési gondolatot. Ezt ismételten visszautasították az illetékesek, talán összefüggésben azzal, hogy a világosi fegyverletétel óta szép hazánkban éppen csak megtűrt, vagy még az sem volt a nemzeti írásunk kutatása és a "magyarkodás".
Az arculatmeghatározás munkájában résztvevők névsora:
- Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke, az ország egyik legismertebb desztinációfejlesztési szakembere, aki szakmai vezetőként és mentorként támogatja az Őrség hosszú távú, fenntartható turisztikai és térségfejlesztési stratégiájának kialakítását.
- Tövispataki Júlia, az Egyesület elnöke, a reBORONA Vendégház társtulajdonosa
- dr. Koledits Ferencné (Gabi), az Egyesület titkára, a Kétvölgy Vendégház tulajdonosa
- Jávor Edina, a Patakparti Vendégház tulajdonosa, az Egyesület elnökségi tagja
- Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere, a Csörgő Vendégházak tulajdonosa, az Egyesület elnökségi tagja
- Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere
- Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója
- Kvasznicza Ferenc, a Pajta Étterem és a Kástu tulajdonosa
- Horváth László, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója, a Fonó ügyvezetője
- Tóth Zoltán, a PajtaKult építésze és az Artgroup Építész Stúdió vezetője
- Sülyi Péter és Sülyi Áron, a Kulturális Malom és az őrségi kulturális élet meghatározó szereplői.
Az Egyesület körlevelére küldött válaszomban az alábbiakat is írtam:
Illusztris személyeket soroltatok fel, akik az értékalapú őrségi charta megfogalmazásában résztvesznek. Jó lenne velük ismertetni az alábbiakat, hogy hosszú távra szóló, helyes döntések születhessenek. Valóban nem tömegturizmusra, hanem minőségi turizmusra kell felkészülnünk. Ehhez különleges, máshol meg nem kapható szellemi élményeket is kell kínálnunk.
Ismételten javaslom az őrségi jelkincs hasznosítását, ami felkeltheti az értelmiség érdeklődését s aminek segítségével kiállításokat, konferenciákat, sajtóvisszhangot lehet szervezni minden évben.
Szerváciusz István kercaszomori szobra ebbe az irányba mutat, ők egy veleméri rajzos sindü égig érő fa ábrázolását, ős/isten hieroglifáját "szoborták" a falu közepére (1. ábra). Legyen ez egy követendő példa a számunkra, amikor jelképet választunk és cselekvési tervet készítünk!
Mellékelem egy kercaszomori ajtósarok és egy veleméri rajzos sindü képét az alábbi linken elérhető cikkben, amelyeken a "szabír ős", vagy "szabír isten" mondatjel olvasható. Ezek rokona, az Istennel azonos Tejút jelképe van a magyar címerben is kettős kereszt képében (a hármas halommal együtt az Egy országa "Isten országa" mondatjel ez).
A "szabír ős" mondatjel útjának az időben visszafelé való követése új forráscsoportot jelent a magyarság és az európai kultúra eredetéről, a neolitikus forradalom és kultúra etnikai hátteréről. Egy félkész cikkem erről itt olvasható:
Magyar történelem a szabír ős ten mondatjel előfordulásai alapján
Mivel ez a jel igen sokágú múlttal rendelkezik, hasonlóképpen sokágú felhasználása lehetséges, például kiépíthető lenne egy adriai kapcsolatrendszer is, ha ez hasznos. Hivatkozhatnánk az etruszk rokonságra (a vei Apoló lábánál is ott van a szabír ős hieroglifa) és Attila - Őrségen keresztül vezetett - itáliai hadjáratára is, amelynek során megkegyelmezett Rómának, stb. De ez csak az egyik lehetséges irány. Mindenesetre e nemzetközi kapcsolat emlegetése figyelemfelkeltő lehetne és ennek árnyékában eladhatnánk a tökös-mákos rétesünket is, meg a szálláshelyeinket is.
Nem számítok arra, hogy az ezen való elmélkedés mindenki tetszését megnyeri, de nekünk nem a tömeg, hanem az értelmiség érdeklődését kell felkeltenünk.
Tisztelettel és üdvözlettel:
a veleméri Cserépmadár Szállás és Csinyálóház, egy antik parasztbútorokkal berendezett kúria-jellegű őrségi magánszállás gazdája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése