Kiss József Géza (Szegedi Tudományegyetem, Szeged) és Ujszászi Róbert (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) veti fel a héber betűs Árpád kori pénzek kérdését a Numizmatikai Közlönyben:
"Megvizsgálva a héber betűs pénzeket, amelyeken a betűket következetesen a zsidó kamaraispánok névkezdő betűinek tekintjük, azt tapasztaltuk, hogy a H 306, 313, 352 és 357 katalógusszámú típusokon a betüjegyek mellett egyéb apró jegyekkel, jelzésekkel is találkozhatunk. ... A már kettős betűjelzéssel ellátott szlavón dénárokon ugyanúgy megvannak a pontokból álló jegyek és jegycsoportok, ahogyan a korai (körökkel, liliomokkal, vagy madáralakokkal jelzett) vereteken is. Vagyis ezeken a betűjelzésekkel eléggé jól kontrollálható típusokon a tradicionális jegyrendszer egyszerűsödött jelei ugyanúgy megjelennek, mint ahogyan a többi, betű nélküli típuson. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a 13. századi pénzek egyszerű (nem összetett és nem betűs) jegyei elsősorban nem a kamaraispánok megkülönböztetésére szolgáltak, hanem vagy valamilyen más - a hierarchia alsóbb fokán álló - tisztviselők azonosítása, vagy pedig technikai jellegű információk jelzése volt a céljuk."
A jelen cikkben egy harmadik típusú megoldást javaslok a feltételezett, de a szerzők által joggal megkérdőjelezett "héber" betűkre. Ezek ugyanis a magyar hieroglif írás jelei, amelyek - az éremszövegeken elolvasott hieroglifikus szövegekhez hasonlóan - valamilyen ősvallási eredetű világnézetet képviselő szavakat, vagy mondatot rögzítenek. Ez a cikk a későbbiekben bővülni fog, mert sorra megvizsgálom a hébernek minősített jeleket.
1/a. ábra. Az Árpád kori ÉH 160 dénár hátlapja (középen), az ábra bal szélén fentről lefele az érem nagy, jó "folyó", Üdő "Idő", ragyogó, zsenge szójele és magas kő ligatúrája, az ábra jobb szélén a székely írás ezeknek megfelelő "n", "j", "ü", "r", "zs", "m" és "harmadik k" betűje
IV. Béla dénárján (H 266 - ÉH 160 22.11.1.1) is feltételeznek egy héber betűt (Tóth/2020/160). Ám a kacskaringó alakú, az égig csapó hullámtarajt ábrázoló képjel - mint az a mártonhelyi Szent Kristóf freskó (1/b. ábra) alapján belátható - a jó "folyó" hieroglifa (a székely írás "j" betűjének előzménye). A jelnévnek van héber vonatkozása, amennyiben a magyar jó és javas szavak, valamint Jahve neve genetikusan összefüggenek. Lásd erről a Közszavak és istennevek c. cikket!
- folyt. köv. -
Irodalom
Kiss József Géza - Ujszászi Róbert (2013-2014): Megjegyzések a késő Árpád-kori pénzek jegy rendszereinek kérdéseivel kapcsolatban, Remarks on the Marking-system of the Late Árpád Age Coins, Numizmatikai Közlöny CXII-CXIII pages 45-62
Tóth Csaba - Kiss József Géza: Az Árpád kori magyar pénzek katalógusa III., Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2020.
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2019): Közszavak és istennevek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése