2025. február 5., szerda

Vaskori magyar mondatok a Jenyiszej menti Gorogyiscse település közeléből

A newslab.ru tájékoztat róla, hogy a Jenyiszejszk-Vüszokogorszkij útvonal rekonstrukciója során a „Krasznojarszkaja Geoarcheológia” ősi műtárgyakat fedezett fel a Jenyiszej folyó jobb partján, Gorogyiscse falu közelében. A tárgyat a Krasznojarszki Regionális Történeti Múzeum régésze, Mihail Batashev tárta fel. A 2024-es ásatások során nagy számú kerámiát, munkaeszközöket találtak a lelőhelyen. Megállapították, hogy a korai vaskorban több mint 2 ezren laktak itt. Ennek az időszaknak a leletei között számos bronz termék került elő: nyílvégek, kések, griffont ábrázoló lemezek. Különleges érdekesség közöttük egy szkíta bronz üst töredéke és 5 fémkohászati maradvány. A közlést kiegészítem azzal, hogy némelyik leleten a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható magyar mondatok találhatók. Közülük a leghosszabb olvasatát közreadom e cikkben (1. ábra). 



1. ábra. Az áttört vaskori fémlemezen az alsó sorban balról jobbra és a tárgy két peremén az Istennel azonos Tejútra utaló, öt szójellel írt Lyukó  nagy folyó magas köve mondat olvasható, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "ly" (lyuk, Lyukó), "n" (nagy), "j" ( "folyó"), "m" (magas) és "harmadik k" () jele látható


Az 1. ábrán lévő szójeleket az indián hieroglifikus szövegekre jellemző "átlósan szimmetrikus" elrendezésben adták közre. Ez az elrendezés az Altáj vidéki szkíta írásemlékeken is fellelhető. Azt illusztrálja, hogy az ősvallási jelhasználat törekedett szép és szimmetrikus elrendezésű szövegek rögzítésére. Ez ugyanis a megváltoztathatatlanság, az örökérvényű rend látszatát keltve erősítette az ősvallási mondanivaló hatását. Az amerikai és eurázsiai jelhasználat párhuzamossága arra utal, hogy korábban az Altáj vidéki szkíta-hun népesség ősei vándorolhattak át Amerikába. 

A magas kő a hegyekből rakott lépcsős oszlopként is elképzelt, Istennel azonos Tejút egyik neve volt eleinknél.

A székely betűk akrofóniájának rekonstrukcióját a 90-es években végeztük el. Legteljesebb leírását 2017-ben a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. 




2. ábra. Jelekkel ellátott leletek a Jenyiszej mentéről


A területen korábban létezett a Szeima-Turbino kultúra, amelyet egy bronzkori kereskedelmi útvonal állomásainak sora alkotott. Ez az útvonal az Altájból kiindulva ónbronzzal látta el a később finnugor népekkel jellemezhető tájat egészen a finn területekig. Kézenfekvő az elképzelés, hogy a végső soron Szubartu területéről lovon keletre indult, majd az Altájból északra és északnyugatra tovább vándorló, magyarul beszélő szabír fémkereskedők terjesztették el a magyar nyelvet ezeken az északi tájakon. Itt a helyi nyelvekkel keveredve kialakult a később finnugor nyelvcsaládnak minősített nyelvcsoport. 

Az 1. ábrán látható fémlemez öt szójelből álló magyar mondata beleillik abba a sorozatba, amit az eurázsiai bronzkori és vaskori hieroglifikus leletekről már ismerünk. 



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Szabírok, azaz magyarok









Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése