A tarsolylemezeken a hun kor óta ismételten találunk a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható szójeleket, vagy rövid mondatokat, amelyek a hun-magyar ősvallás legfontosabb gondolatait rögzítik. Hasonló hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) szövegek vannak az apahidai hun tarsolylemezen, a tiszabezdédi, a pátyi, a karosi és a galgóci honfoglalás kori tarsolylemezeken is (1).
A jelen cikkben a dunavecsei honfoglalás kori tarsolylemez néhány fontosabb jelét olvasom el (1 - 5. ábra). A tárgyon további jelek is vannak, amelyek segítségével további szavakat, vagy rövid mondatokat rögzítettek.
1. ábra. A dunavecsei tarsolylemez világmodellje egy Khuár isten jó földje (mai magyarsággal: Úristen jó földje) mondatjel, jobbra fent a székely írás "k" (Khuár), ős, ten, "j" (jó) és "f" (Föld) jele
2. ábra. A dunavecsi tarsolyemez (fotógrafika)
A dunavecsei honfoglalás kori tarsolylemez közepén egy rombusz alakú szójelben (2) egy felülnézeti világmodell (Föld hieroglifa, a székely "f" rovásbetű előzménye) látható. E két jel együtt a Khuár földje mondatot rögzíti. A magyar hieroglifikus szövegekben gyakori a hasonló, Isten országa, isten földje típusú mondanivaló. A magyar államcímerben szereplő hármas halom és kettős kereszt olvasata is Egy országa (mai magyarsággal Isten országa, vagy Szent ország). Hasonlóképpen a Childerik kincs egyik jelvényén szintén az Egy földje (mai magyarsággal Isten földje, vagy Szent föld) mondat olvasható (6. ábra).
A Föld hieroglifa sarkain (a rombusz alakú Khuár hieroglifa csúcsaiban) egy-egy Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen, vagy sarokisten) olvasatú világfaábrázolás látszik (3. ábra). Ebből a sar "sarok, úr" hieroglifa a teljes olvasatban talán nem vesz rész, ott csupán grafikai magyarázatot, környezetet képező jel lehet. A Föld sarkain trónoló Isten képzete az Édent keretező négy hegység (Kaukázus, Elburz, Zagrosz, Taurusz) istenére mehet vissza.
Hasonló formájú (világfát ábrázoló) Isten (ős + ten) hieroglifát találunk a karosi tarsolylemezen is, amelyik a Tejúttal azonos égig érő fa hasadékában karácsonykor kelő napistent jelképezi.
A 3. ábrán lévő dunavecsei, valamint a hasonló karosi faábrázolásnak jelentősége van az elmúlt évben érdemi eredmény nélkül zajlott világfa vita megoldásában. A vita arról szólt, hogy volt-e a honfoglaló magyaroknak világfa képzetük (és ősvallásuk), valamint hogy az lehetett-e eredeti sztyeppi (értsd: hun-magyar) örökség, vagy sem. E fent említett tarsolylemezek faábrázolása ugyanis olyan környezetben, ábrázolási konvenciókban jelenik meg, ami az értelmezésüket - az olvasatokon túl is - hitelesíti (3).
5. ábra. A dunavecsei honfoglalás kori tarsolylemez világmodelljének egyik jó "folyó" hieroglifája
A dunavecsei Föld hieroglifa belsejében lévő kereszt mindegyik szárában van egy kacskaringó (jó "folyó" hieroglifa, a székely írás "j" rovásjelének előzménye). Ugyanilyen kacskaringók vannak a Szent Korona keresztpántjain is. Ugyanis a körbe zárt kereszt alakú Föld szójel az Éden térképe s annak a négy folyóját (a Halüszt, Arakszészt, Tigrist, Eufráteszt) jelképezik a kacskaringók (4. és 5. ábra).
Jegyzetek
(1) E tarsolylemezeken olvasható hieroglifikus szövegek azt bizonyítják, hogy a magyar nyelv, a székely írás és a magyar ősvallás is sztyeppi eredetű, egyaránt jellemző volt szkíta-szarmata-hun-avar kultúrára.
(2) A rombusz alakú jel a székely írás egyik "k" rovásbetűjének pontos mása és előzménye. Az alábbi megfontolások alapján ez a székely "k" a kaukázusi hun Khuár "Úr" istennevet rögzítő szójelből alakult ki az akrofónia során. (Megfontolandó, hogy a hun/khun népnév nem azonos-e a Khuár "khu férfi" istennév tövével.)
- A rombusz alakú székely "k" a jelsorrendben a latin q-nak megfelelő helyen szerepel.
- E rombusz alakú székely "k" jelünkről Simon Péter a jelformák változásai alapján azt állapította meg, hogy eredetileg egy fejet ábrázolt (a latin q "farkincája" a nyak jelöléséből alakult ki). Ezt megerősíti Szekeres István felismerése is, aki a rombusz alakú székely "k" betűnk előzménye által egykor jelölt szó rokonságát a koponya, kobak és kopf szavak tövével azonosította.
- A jelforma a keltibér ábécében a ku hangalakot jelöli.
- Egy inka paláston is a ku szótag olvasható ki a "k"-hoz és "u"-hoz hasonló székelyazonos indián jelek segítségével (7. ábra).
- A forrásokban nyoma maradt annak, hogy a kaukázusi hunok Khuár istent tisztelték.
- A 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet műhelyében elvégzett akrofónia rekonstrukciók alapján a székely rovásbetűk szinte kivétel nélkül az isten neveit és jelzőit rögzítő szavakból alakultak ki.
- Úrhida nevének legkorábbi feljegyzése Hurhida alakú, amiből a szóeleji k-h-elhalkulás hangváltozás feltételezhető az úr etimológiájában.
Mindezeket figyelembe véve a dunavecsei tarsolylemez rombusz alakú jeléből nagy valószínűséggel a Khuár istennevet olvashatjuk ki. Ez a hun kori Khuár szavunk ma már úr-nak hangzik.
(3) A karosi tarsolylemez Isten (ős + ten) olvasatú központi faábrázolása a Tejúttal azonos égig érő fa hasadékában jelenik meg, ahol karácsonykor kel fel a Nap. Lévén ez a napisten éves újjászületésének időpontja, kétségtelen, hogy a karosi tarsolylemez központi faábrázolása egy istenjelkép.
A dunavecsei világfa hegyének csúcsán egy hasonló világfa trónol (3. ábra). Más hieroglifikus ábrázolásokon a hegyet ábrázoló sar hieroglifa csúcsán az Istennek más és más jelképe, például a Lyukó hieroglifa is szerepelhet (5. ábra). A Pesti úti szkíta pecsét, egy meroving boglár és más leletek alapján a Lyukó sar "Lyukó úr" kifejezés a szkíta kortól ismételten előfordul a hieroglifikus szövegekben. A hegy csúcsán felcserélhető jelek alapján istenjelképnek tekinthetjük a világfa ábrázolást.
5. ábra. A kelet-európai hun kereszt Lyukó sar "Lyukó úr" ovasatú mondatokból alkotott világmodellel, a hároszögletű hegyábrázolások felett a Lyukó hieroglifa jelképezi a Napot
6. ábra. Az avarhun hatást tükröző Childerich-kincs Föld hieroglifán (világmodellen) álló kettős keresztje (középen), a lelet hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "j" (jó), "gy" (Egy) és "f" (Föld) rovásjelek (jobbra, fentről lefele), a lelet olvasata: Jó Egy földje (mai magyarsággal: Jóságos Egy isten földje)
6. ábra. Az avarhun hatást tükröző Childerich-kincs Föld hieroglifán (világmodellen) álló kettős keresztje (középen), a lelet hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "j" (jó), "gy" (Egy) és "f" (Föld) rovásjelek (jobbra, fentről lefele), a lelet olvasata: Jó Egy földje (mai magyarsággal: Jóságos Egy isten földje)
A fenti következtetéseket megerősíti a mindkét esetben (a dunavecsei és a karosi tarsolylemezen is) Isten (ős + ten) alakban magyarul elolvasható faábrázolás (hieroglifikus szöveg).
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A világfa vita
Varga Géza: Az apahidai hun tarsolylemez hieroglifikus mondatai
Varga Géza: A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasata
Varga Géza: Pátyi tarsolylemez a hieroglifikus Lyukó úristen magas köve mondattal
Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondatai
Varga Géza: Szabó Géza és Benkő István a galgóci tarsolylemez hieroglifikus világfa ábrázolásáról
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Meroving boglár a "Nagyságos Lyukó úr" mondattal
Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Varga Géza: A Childerich-kincs Föld hieroglifából (világmodellből) kiemelkedő kettős keresztje
Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése