Fehér Bence örvendetes módon sorra tárgyalja a rovológia arra érdemes témáit. Eközben persze az akadémikus "tudomány" jellegzetes szempontjai vezérlik (pl. nem vesz tudomást a magyar hieroglif írás szójeleiről). Ennek megfelelően és az őt kibocsátó kör tudásának, prekoncepcióinak megfelelő érdemeket és hibákat találunk a munkájában. Egy nemrégi dolgozatában az általában avar, esetleg bolgár, vagy honfoglalás korinak mondott kincsen lévő jelekkel foglalkozik. A nagyszentmiklósi írások megfejthetőségének korlátait veszi sorra. Nem nagyon tudtunk meg tőle újat a tiszai írásról és a nagyszentmiklósi kincsről, azonban okosan és hasznosan foglalja össze azt, amit akadémikus szemszögből mondani lehet erről. E szerint a nagyszentmiklósi-szarvasi írás (a tiszai írás) nem azonos a székely írással és semmi okunk abban reménykedni, hogy a jelenlegi ismereteink alapján megfejthető lenne. Csodában (a nagyszentmiklósi kincsen lévő rovásfeliratok elolvasásában) azonban továbbra is reménykedhet, aki akar. Persze minden tiszteletünket megérdemlik azok, aki e reménytelen helyzetben is megpróbálkoznak az elolvasásával.
.
1/a. ábra. A hátrafelé nyilazó fejedelem(?) fejdíszén a Jó sar (mai magyarsággal: Jóságos úr), emberarcú hátasának fején pedig a szimmetrikus Nagy sar (mai magyarsággal: Nagyúr) mondat olvasható
Vannak ugyanakkor olyan hieroglifikus mondatjelek a nagyszentmiklósi kincsen, amelyek a magyar hieroglif írás segítségével megérthetőek és el is olvashatóak. Bár ezeknek etruszk, szkíta, horezmi és Amur-menti párhuzama is van, ezekre sem a nagyszentmiklósi, sem az etruszk sem a horezmi kultúra kutatói nem figyeltek fel.
Például az 1/a. ábrán látható Jó sar "jóságos úr" mondatjelet Fehér Bence nem látta meg a nagyszentmiklósi kincsen, pedig ezek felismerhetően a székely írás "j" és "s" betűjének megfelelői.
Társaihoz hasonlóan Fehér Bence sem hajlandó észrevenni, hogy a nagyszentmiklósi kincsen az általa említett tiszai és görög írásemlékeken túlmenően jól elolvasható hieroglifikus mondatok is vannak (1. és 2. ábra). További hieroglifikus jeleket közölt a kincsről Friedrich Klára is (Mandics György, Róna-Tas András és Robert Göbl nyomán), ám egyikük sem ismerte fel ezek elolvasható voltát. Összesen öt mondatnyi kitűnően elolvasható hieroglifikus szövegről tud a kutatás, amelyeknek az olvasata is közre van adva (némelyiknek már ismételten). A nagyszentmiklósi kinccsel foglalkozó kutatókat azonban dermedt rémület kötheti gúzsba a szójelek láttán, ezért inkább szemérmesen félrefordulnak, minthogy a közönséget tájékoztassák róluk. Így azonban nem tudnak a lehetőségeknek megfelelő teljes magyarázatot adni sem a nagyszentmiklósi kincsről, sem a magyar ős- és írástörténetről.
3. ábra. A nagyszentmiklósi kincs székely írással rokon hieroglifái a fejdíszekről
Van két sajátos tulajdonsága e három hieroglifikus mondatjelünknek.
- Az egyik az, hogy a jeleik jól azonosíthatók a székely írás rovásjeleivel, ám itt nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem szójelekről van szó (3. ábra). E hieroglifák a típusukból, az alkalmazási körülményeikből és a párhuzamaikból következően korábbiak (archaikusabbak), mint az edényeken szintén szereplő tiszai, vagy görög írás.
- A másik jellegzetesség, hogy a hieroglifikus szövegek a fejen, méltóságjelölő pozícióban találhatók. A fej azért szolgált a méltóság (a nemzetség, az identitás) jelölésére, mert ott látszik a legjobban, onnan ismerhető fel a legtávolabbról. A címer szavunk is egy sisakdísz jelentésű szóból alakult ki. Ez a sajátos alkalmazás egyúttal arról is tanúskodik, hogy a nagyszentmiklósi kincset alkotó és birtokló közösséget valamikor egy olyan magyar nyelvű kultúra formálta meg és látta el államszervező ideológiával, amelyik a székely jelek előzményét, a magyar hieroglif írást használta legfontosabb ősvallási és uralmi vonatkozású mondatainak rögzítésére.
Csak remélni lehet, hogy a magyar őstörténet és írástörténet kezdeteiről, a nagyszentmiklósi kincs keletkezési körülményeiről tájékoztató hieroglifikus nyelvemlékek felkeltik az akadémikus "tudomány" érdeklődését is. Fehér Bence felsorolja a nagyszentmiklósi kincs feliratainak megfejtését akadályozó korlátokat. Ám a felsorolásból kimarad a legsúlyosabb etikai-módszertani hiba: a rovológiai "tudományos konszenzus" szemellenző használatára épülő, köldöknéző módszertana. A körültekintés hiánya súlyosan akadályozza az előrelépést. A nyitott tudomány eredményesebb lehetne.
Irodalom
Fehér Bence: Gondolatok a nagyszentmiklósi írások megfejthetőségének korlátairól A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2020. 137–158.
Varga Géza: A tiszai írás jelei Kizlaszov szerint
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: A nagyszentmiklósi kincs újonnan felfedezett hieroglifikus mondatjelei
Tóth János: Kneifel András Bocsanat, hogy hozzaszolok a vitajukhoz, noha ehhez konkretan nincs kozom, de kiemelnem Géza Varga irasabol azt, amit Onnek kell megertenie. Varga Geza NEM onkent vallalva nem jutott el az akademikus szintig a tudomanyos rangletran, hanem mert visszautasitottak minden elmeletet, amit megfogalmazott. Nem szakmailag, hanem ideologiailag (“nem ert hozza”), noha az altala megfogalmazott elmeletek es bizanyitasaik javara valtak volna es meg ma is javara valnanak az irasrendszerek kutatoinak. Ami a sertettseget illeti: teljesen jogos, hisz evtizedek ota CSAK lesoprik minden munkajat az asztalrol 2 indokkal: nem szakember es a legfontosabb: “a tudomany mai allasa szerint” nem letezHETett ilyen-olyan kapcsolat, stb. az irasrendszerek kozott. A fb-on sertettseget sejteto posztok nem mervadoak az iro tudomanyos ertekenek es mindenkori tudomanyossaganak megiteleseben. Ezt szamonkerni itt rajta minimum “piszkalodas”.
VálaszTörlésVegul: 2010-ben a PTE-n szakdolgoztam volna “A magyar rovasiras jelrendszerenek megjelenese a paraszti epiteszetben” cimmel. Azert nem irhattam meg, mert “a magyar rovasiras egy 16.sz-i koholmany”. Ez volt az akademia hivatalos allaspontja.
Ezek utan mondja meg, kedves Andras…: milyen lehetosegunk volt nekunk eddig, ha a kutatasaink alapvetese (ti. a rovasiras osisege) a “delibabos, hozzanemerto, szelsojobbos, trianon tetkos” szintre alacsonyitotta le a kokemeny tudomanyos munkankat?
Varga Géza: Kedves Tóth János! Köszönöm a támogató hozzászólását, azonban Ön sem ért egy nagyon lényeges eltérést. Én sohasem akartam, ma sem akarok akadémikus lenni és ezért ebben senki nem is akadályozhatott meg. Csak a székely írás eredetét kívántam tisztázni és ez a fő vonalakat tekintve sikerült is. Egyébként volt olyan akadémikus és miniszter is, aki akadémiai doktorságot, vagy tudományos intézeti állást ajánlott. Azonban semmiféle állásajánlatot sem fogadnék el. A hátralévő életemben a székely írás eredetének részleteit szeretném tovább kutatni (régészeti leletek és népi alkotások jeleit szeretném elolvasni) - mert ez érdekel, erre vagyok kíváncsi. Pénzre, beosztásra és hozzá nem értő emberek vállveregetésére meg nincs égető szükségem. Úgy vélem, minden állás csak akadályozna a kutatásban. A munkáimat pedig senki sem söpörte le az asztalról. Érdemben hozzá sem tudtak szólni. Azt azonban elmondhatom, hogy legalább három dologban megváltoztattam az akadémikus áltudomány álláspontját s ezt a legnagyobb sikerek közé tartozónak gondolom. Ha Hunyadi kiverte a törököt, akkor őt se érdekelhette nagyon, hogy a törökök szeretettel emlegették-e és az imáikba foglalták-e a nevét. Ezt - hogy megváltoztatta a tudomány álláspontját - nem sokan mondhatják el magukról. Azaz aki szerint sértett és nem büszke vagyok, az nem érti a helyzetet. És sajnálattal szemlélem, egyúttal szórakozok is azokon a nagyképű szerencsétleneken, akik a szakképzettségük és beosztásuk birtokában is hibát hibára halmozva bukdácsolnak a rovológia terén.
En csak gratulalni tudok Varga Gezanak munkajaban tobb az igazsag mint a mai szakemberek kepessek elfogadni es megerteni merte ok ugy vannak program olasz mind a vocational csak egg vaganyba tudnak meaning megegyszer remelem
VálaszTörlésKöszönöm!
Törlés