Dieter Quast közli az academia.edu-n az alábbi longobárd fémtárgy rajzát, amely magyar hieroglifákat hordoz a felületén. E hieroglifák egy könnyen elolvasható magyar mondatot rögzítenek. Az olvasat alulról felfele: Jóságos Dana ős. Ezt a magyar jel- és nyelvhasználatot a longobárdok az avarhunoktól vették át Pannónia területén.
1. ábra. Longobárd fémtárgy a hieroglifikus Jóságos Dana ős mondattal (középen), a Jóságos dana ős mondatjel (balra) és a longobárd hieroglifáknak megfelelő székely "j", "d" rovásbetűk és az ős szójel (jobbra, lentről felfele)
A germán longobárdok az északi Jütlandi-félszigetről vonultak délre előbb a morva, majd a II. század végén a római megszállás alatt álló dunántúli területekre, a római limes közelébe, ahol a limes védelmében segídkeztek. Időközben a Dunántúl lakossága további népcsoportokkal gyarapodott, akik között meghatározó számban lehettek a magyarul beszélő és a magyar hieroglifákat alkalmazó szarmaták és hunok is. A mikor a hun Attila a rómaiakkal kötött szerződéssel megkapta a Dunántúlt a V. század közepén, valamiféle etnikai-identitásbeli fordulat bontakozott ki a longobárdok körében. Ezek a dunántúli népcsoportok - avarhun hatásra - közös etnikai arculatot alakítottak ki. Ennek része lehet, hogy ekkor, 488-ban nevezték őket első ízben longobárdoknak őket (langobard am. 'hosszúszakállúak').
557-ben Alboin lett a longobárdok vezetője, aki Bajánnal, az avarok fejedelmével szövetkezett a gepidák és Bizánc ellen. A gepida királyságot sikerült megsemmisíteni, a longobárdok új szomszédjai pedig az avarok (és a velük beköltöző szabírok) lettek, akik azonban veszélyes szomszédnak tűntek, így 568-ban valamennyi longobárd törzs, más népcsoportokkal (egy feltehető avarhun vezetőréteggel) együtt mintegy 30-40 ezer ember, elhagyta Pannóniát. Itáliai hadjáratra vonultak, és ott a bizánciaktól elhódított Pavia központjával királyságot alapítottak 572-ben.
A longobárdok Itália északi területein telepedtek le s ezt a vidéket róluk nevezték el Lombardiának. A longobárdok által alapított Varese is az avar vezetőrétegre utal, mert nyilvánvalóan a magyar város szó rokonáról van szó. Ez egyébként a Varese-ben élő Michelangelo Naddeo írástörténész felismerése, aki a városban és a környékén sok magyar hieroglifát fedezett fel, például az épületornamentikában. Őt és az avarhun hatást igazolja a jelen cikkben tárgyalt és a többi longobárd tárgyon is olvasható magyar hieroglifikus szöveg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése