Bevezető
Ünnepi foglalatosságaim közé tartozik az amerikai indiánok népi edényein lévő hieroglifikus mondatok elolvasása a magyar hieroglif írás szójeleivel. Ez volt az az írás, amit a - genetikai számítások szerint - Kr. e. 5000 táján Amerikába távozó hunok (a hunok ősei) magukkal vittek az Újvilágba. Természetesen, amit így el tudok olvasni, az nem pontosan azonos azzal, amit az indián népi jeleket ismerők - ha vannak ilyenek - valamilyen indián (esetünkben acoma) nyelven elolvasnának. E cikkben egy acoma edény (1. ábra) szójeleit olvasom el és feltételezem, hogy az indián népi jelmontázsok értelmét sikerült megközelítenem. A további kutatás feladata, hogy ezt az értelmezésemet amerikai adatok alapján ellenőrizze, pontosítsa és kiegészítse, az esetleg létező nyelvi megfeleléseket feltárja.
Az acoma edény
1. ábra. Acoma edény (középen), két acoma jelmontázs felbontása elemi hieroglifákra (balra) és az acoma hieroglifáknak megfelelő magyar szójelek a székely írásból (pontosabban annak előzményéből, a magyar hieroglif írásból), vagy a magyar népi hieroglifikus jelhasználatból (jobbra)
A Ragyogj, magas égi kő jelmontázs
A Napunk a ragyogó Jóma jelmontázs
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Indián tartalom
Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal
Varga Géza: "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
Varga Géza: Tagar ékszer Jóma ligatúrával
Varga Géza: Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése