Horváth Tünde fent említett dolgozatában azt írja a badeni kulturáról szólván: "le kell ... mondanunk arról, hogy a badeni kultúra által beszélt nyelv (vagy nyelvek) szimbólumrendszerét, változásait felhasználhassuk, hiszen nincsenek írásos adataink a korszakból." Ugyanakkor utal a 2-es számú lábjegyzetre, ahol a következőket olvashatjuk: "Pedig a nyelv (és a beszéd) fontosságát maguk a „badeniek” szinte elsőként hangsúlyozták őskori kultúráink közül azzal, hogy antropomorf urnáik egy részét nyelvvel együtt formázták meg (Vèelince–Feketesár-dűlő 1. sír, 6., 7. edény – KOVÁCS 2002. 21–22. 19–20. ábra). Talán a nyelvi megértés fontosságát, nehézségét akarták ezzel szimbolizálni?"
1. ábra. A badeni kultúra kulacsa Segesdről a Zsen Ak sar (mai magyarsággal kb. a Zsendülő Heraklész úr) mondattal (fotógrafika)
Mutatkozik tehát egy ellentmondás a badeni leletek értékelésében, ami - szerencsére - nem teljesen feloldhatatlan. Az ellentmondás annak köszönhetően keletkezett, hogy a korai magyar íráskultúra ellenségképzőjeként működő egyetemeinkről sorozatban öntik a nyakunkba a magyar ősíráshoz nem értő "szakemberek" nemzedékeit. A feloldás kézenfekvően akkor következik majd be, ha a szakemberek hajlandóak lesznek felismerni és kellő bátorsággal is fognak rendelkezni annak kimondásához, hogy az általuk talált, közölt, kézbe vett leleteken a székely írás (pontosabban az annak előzményét jelentő magyar hieroglif írás) jelei olvashatók.
Ha a badeni kultúra nyelvéről, vagy nyelveiről nem is tudunk meg sokat, az általuk használt írást azonban felmutathatjuk a Horváth Tünde által közölt Segesd-Alsóbogát-puszta lelőhelyen előkerült kulacs segítségével is (1. ábra).
A kulacson háromféle jelet azonosíthatunk.
A kulacson háromféle jelet azonosíthatunk.
2. ábra. A bádeni kultúra hegyet ábrázoló sar "úr" szójele (a hegyek sorából kiemelve)
A nyak és a két vízszintes vonal alatt hegyek (sar "úr" hieroglifák) sorát látjuk (1. és 2. ábra). Ezek a hegyek takarják egymást, azaz talán nem tekinthetjük őket hullám ábrázolásának, mint az alatta lévő második jelsort.
3. ábra. A badeni kultúra Ak "patak, Heraklész" szójele (a hullámot ábrázoló sorból kivágva)
A fentről második sorban egy hullámzó vizet ábrázoló jelet találunk. Ezt a székely írás "Ak" (patak, Heraklész) hieroglifájával rokoníthatjuk (1. és 3. ábra).
4. ábra. A badeni kultúra zsen, zsenge, zsendülő szójele
A harmadik sor közepén a székely írás "zs" betűjének és a kínai írás sen "zsenge" szójelének pontos megfelelőjét találjuk (4. ábra). Az égig érő fa egyik jelképe ez. Az égig érő fát a régiek a fiúistennel azonosították.
Ezek a jelek együttesen lehetővé teszik a Zsen Ak sar (mai magyarsággal: Zsenge Ak úr, "Zsendülő Heraklész úr") olvasatot. Arról tájékoztat ez a néhány ismert szójel (1) és az edényre rajzolt jelek képi tartalma (2), hogy a badeni kultúra népessége az égig érő fával (Tejúttal) azonos zsen Ak fiúistent tisztelte és a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írást használta. Ebből a nyelvre vonatkozóan azt állapíthatjuk meg, amit már a szentgyörgyvölgyi tehénszobor olvasata alapján is megtettünk, hogy a hasonló leletek megengedik a Kárpát-medencei magyar őshonosság feltételezését (3).
E segesdi jelek gondolatot rögzítenek. Az írás pedig - a meghatározása szerint - gondolat rögzítése jelekkel. Ebből következően az egyetemi oktatás rovológiai téren tapasztalható botrányos színvonaltalansága nem elegendő ok arra, hogy a késő rézkori (Kr. e. 3400 táján induló) Badeni (más névhasználat szerint Badeni-Péceli) kultúra embereitől elvitassuk az írástudásukat. A kultúra jelentőségét mutatja, hogy a magyarországi lelőhelyein kerültek elő az első európai kocsimodellek. Az íráshasználat területén azonban nem a Badeni-Péceli kultúráé az elsőség (a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor az első hiteles ásatáson előkerült és jól elolvasható írásemlék, azonban a jelhasználatnak jóval korábbi bizonyítékai is vannak).
Jegyzet
(1) Az olvasó a fentebb említett jelek és a magyar hieroglif írás leírását megtalálja a Magyar hieroglif írás c. kötetben.
A két éve megjelent dolgozat kritikáját viszont nem olvashatja sehol. Nyilván azért, mert nincs olyan szakember, akinek a tudása elegendő lenne egy tudományos igényű cáfolatra, netán ez elvileg is lehetetlen. Azt pedig nehezükre eshet elismerni, hogy nagyjából százötven éven át politikai célú, alátámasztást nélkülöző hazugságokat adtak elő tudomány címén az írás és a székely írás eredetéről.
(2) Jelentősége van annak, hogy e jeleket egy edény falára írták, mert a keletkezésükhöz és az értelmezésükhöz is szervesen kötődik ez az íráshordozó.
Ha például egy szobor talapzatára az van írva, hogy "Kossuth", akkor abból - helyesen - arra következtetünk, hogy a szobor Kossuth apánkat ábrázolja. Hasonlóképpen, több tucat példa elemzése alapján, az archaikus "díszítésű" edények jeleiről meg azt feltételezhetjük, hogy azok az Édent (a Teremtést és a Teremtőt) idézik. Az edényeken lévő jeleknek ugyanis ez volt a feladata évezredeken keresztül Eurázsiában és Amerikában is. Ezért hasonlítanak egymásra az edény és az Éden szavak. Erről részletesen Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? c. cikkben számoltam be.
(3) A Kárpát-medencei őshonosság tényei csak a kis területű őshazában gondolkodók szemében ütköznek a magyarság keleti eredetéről tanúskodó adatokkal. Valójában nincs közöttük ellentmondás. Az a tény, hogy a székely írás (pontosabban az előzményüket jelentő magyar hieroglif írás) jelei már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, a legkönnyebben egy általánosan elterjedt, a magyarhoz hasonló ősnyelv és ősírás feltételezésével magyarázható. Ha komolyan vesszük a nyelvek összezavarodása előtti ősnyelv létezéséről fennmaradt emlékezetfoszlányokat (amit a magyar nyelv elemeinek szinte mindenütt kimutatható párhuzamai is valószínűsítenek), akkor nincs ellentmondás. Ötezer évvel ezelőtt - a magyar hieroglif írással írt nyelvemlékek alapján - sok helyen élhettek magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő népek.
Irodalom
Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Varga Géza: A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt budapesti hun(?) jelvény bibliográfiája
Varga Géza: Közszavak és istennevek
Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái
Varga Géza: A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt budapesti hun(?) jelvény bibliográfiája
Varga Géza: Közszavak és istennevek
Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt!
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Ha még nem tudja, hogy hol töltse el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a súlyos nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése