2020. február 6., csütörtök

Osztrogót turulok a hieroglifikus "Lyukó a nagy folyó" mondattal

Az Attila halála után felbomló Hun Birodalom ékszerekbe foglalt hieroglifikus írásemlékeit a győztes germán népek széthurcolták Európa különböző tájaira. Ezek a germán népcsoportok - akiket gyakran hun vezetők irányítottak - maguk is előállítottak hasonlókat és évszázadokig életben tartották a gondolatgazdag és csodaszép hun íráshasználatot. A frankok például a merovingoktól vették át a hun jeleket, a merovingok őse pedig, Merovech, a hunok által nevelt túszként tanulhatta el azokat (ám e vélemény forrására már nem emlékszem, tehát ez még ellenőrzésre szorul). nyilván az évezredek alatt finomra csiszolódott hun államszervezési eszmékkel egyetemben (amelyek az ezeréves magyar alkotmányosságban maradtak ránk). Hasonló a története a szászoknak is, akik hun vezetők irányításával elfoglalták Angliát és így Attila véréből származott az "angolszász" uralkodók sora. Ilyen folyamat tanúja lehet a jelen cikkben bemutatott osztrogót ékszer is (1. ábra). 


1. ábra. Az osztrogót turulos jelvény (középen) olvasata: Lyukó, a nagy ügy (mai magyarsággal: Lyukó a nagy folyó) az istennel azonos Tejút tiszteletéről árulkodik, balra a Lyukó, a nagy és az ügy hieroglifa, jobbra pedig a székely írás "ly", "n" és "ü" rovásbetűje


Az elemi erejű hun kulturális hatásnak köszönhetően (amelynek része volt savariai Szent Márton kultusza is) Európa tájain új szokások terjedtek el. A Római Birodalom bukása után egy másik világ kezdődött. A változások egyik jele az alábbi, osztrogótként nyilvántartott jelvény is. Azért tudjuk elolvasni, mert a hunok magyarul beszéltek és használták a magyar hieroglif írást, a székely írás előzményét.  



2. ábra. Az osztrogót ékszer címben idézett mondatát alkotó jelek, fent az ékszer peremének részlete, középen a Lyukó, nagy és ügy "folyó" hieroglifák, alul a székely írás "ly", "n" és "ü" rovásbetűi (1)


Akik az ékköveket és az ékszer peremének íveit nem képesek elolvasható jelekként kezelni, emlékeztetem arra, hogy ez egyáltalán nem példa nélküli. A hun és avar hagyományban több hasonló írásemlék ismert, például az alucsajdengi hun jelvény (3. ábra), a kölkedi avar aranyboglár (4. ábra), vagy az Iseumban kiásott hun világmodell (5. ábra) peremén is. 

A mai közúti táblák pereme/formája is gondolatot közöl. Ha a háromszög formájú "Elsőbbség adása kötelező!" és a nyolcszögű "Stop!" táblákat az alakjuknak köszönhetően hátulról is megértjük, akkor az a tudatos tervezésnek, az írás- és jelhordozó lemez formai kialakításának köszönhető. Amennyiben a lemez szélének ma jelentést hordozó szerepe lehet, akkor nem kell fennakadnunk azon, hogy ugyanerre a szellemi teljesítményre hun eleink is képesek voltak. 




3. ábra. Az alucsajdengi hun jelvény olvasata: Magasságos jó köve, ahol a magas és a hieroglifa a jelvény bal és jobb szélének íveiből olvasható ki


Tudjuk, természetesen, hogy a tanító néni által hónapok alatt a fejünkbe vert latin írás nem pontosan ilyen megoldásokkal él. Sőt, jelentős különbségek vannak a magyar hieroglif írás és a latin írás jelei és eljárásai között. Amint az is nyilvánvaló, hogy akinek intelligenciából felmentése volt, az a kályhától (a latin írástól) nem mindig képes elmozdulni. Az intelligens embert azonban az jellemzi, hogy észreveszi a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. Ilyen összefüggések pedig mutatkoznak a hunok és más népek által ránk hagyott, díszítésnek tűnő rajzolatok között. Ha ezek összefüggéseit számba vesszük és rendszerezzük, akkor egy értelmes jelrendszer, egy hieroglif írás képe bontakozik ki a szemünk előtt. És akkor elfogadhatóvá válik, hogy a magyar hieroglif írásnak, a világ legkorábbi írásának szükségképpen voltak egyedi jellemzői is. Ezeket a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le és adtam közre.




4. ábra. A kölkedi avar boglár peremén olvasható Nagyságos Lyukó országa mondat (a kerek Lyukó jel az összetettsége miatt talán Nap, vagy Üdő szójelként is olvasható)



5. ábra. Az Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori hun írásemlék olvasata: Lyukó ten országa, amiből a Ten és az ország szójel a perem hullámvonalaiból olvasható ki, lásd az (1) és (2) jegyzetet!


Jegyzet 

(1) Érdekes, hogy a Yukon, Alaszka legnagyobb folyójának indiánoktól származó neve "Nagy folyó" jelentésű (ez egy kevéssé értett jelkép közös használatával esetleg magyarázható lenne). 

Látszólag pontosabb magyarázatot, a szavak megfeleltethetőségét engedné meg a Yucatan "Lyukó ten" félsziget neve, amely azték nyelven a "gazdagság helyét" jelenti. A jelentés is megfeleltethető valamelyest, hiszen a magyar lyuk hieroglifa "forrás", átvitt értelemben az élet, a törvény és a bőség forrásának jele, ezért is kapta az Isten a Lyukó nevet. Hasonló képzetkör fűződött hozzá, mint a ma is ismert bőszégszaruhoz. Természetesen ezt a feltételezett nyelvi megfelelést az indián nyelveket ismerő kutatóknak kellene ellenőrizni. 

(2) Az olvasó hiába keresné az Iseum területén lévő szép kiállításon, vagy a múzeum kiadványaiban ennek a jól elolvasható és a magyar nyelv kárpát-medencei megjelenését illető tanúsága miatt kiemelkedően fontos római kori írásemléknek az ismertetését (5. ábra). Amikor átnéztem a kiállítást és az azt bemutató köteteket, akkor tucatnyi hasonló írásemléket is találtam. Azonban hiába próbáltam erről tájékoztatni a régészeket és muzeológusokat. Az egyik dolgozójuk fontosnak tartotta kijelenteni: - Értse meg, ebben a múzeumban senkit sem érdekel a rovásírás!  

Egy genetikai alapozású cikk szerint (amelynek adataira sajnos már nem emlékszem) és a Horváth Csaba történésztől kapott szóbeli tájékoztatás szerint a hunok őseinek egy része Kr. e. 5000 táján átvonult Amerikába. Amihez én teszem hozzá, hogy ha a hunok magyarul beszéltek, amint az a nyelvemlékeik alapján nyilvánvaló, akkor a magyar szavakat is átvihették Amerikába a hieroglifáinkkal egyetemben. A korai hunok amerikai bevonulása több hullámban történhetett (a mindhárom Amerikában megtalálható magyar nyelvi, népzenei és jelpárhuzamok így magyarázhatók könnyebben).



Irodalom

Varga Géza: Meroving - frank tartalom

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A kölkedi avar boglár magyar hieroglifái

Varga Géza: Levél Sosztarits Ottó úrnak, a szombathelyi ISEUM igazgatójának

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban







veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt! 



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy a magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a súlyos nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson



1 megjegyzés:

  1. Ferenc Tereki: Kedves Géza ! Felhivom szives figyelmedet, hogy csak keveseknek adatik meg, hogy az ősi titkok tudója lehessen. Az viszont gyönyörüségesen szivmelengető, hogy ilyen közlékeny, tudással felvértezett jó Magyar vagy, aki közkinccsé teszi a saját megszerzett információit is. Köszönöm szépen! A mi Istenünk áldása legyen rajtad és minden jó Magyar emberen is!

    VG: Köszönöm! A megosztás segít!

    VálaszTörlés