Csaba királyfi életkora

A korai magyar történettel foglalkozó modern szerzők gyakran vélik úgy, hogy a magyar hagyomány nem ismeri az avarokat és a szabírokat, hiányzik belőle, vagy csak nagyon röviden van megemlítve az Attila halála és a magyar honfoglalók bevonulása közötti időszak. Ugyanakkor Csaba királyfit és a hozzá kapcsolódó történeteket - tévesen - hiteltelennek minősítik és nem hasznosítják, holott éppen Csaba királyfi alakja és története töltené be az említett, a történeti forrásokban kitapintható űrt. 

Ez a forráshiány azzal magyarázható, hogy Attila halála után a hun-magyar történet legfontosabb cselekményeinek színtere egy időre visszatevődött a Kárpát-medencéből a sztyeppére. Ez tükröződik a hagyomány által megőrzött adatok mennyiségében és minőségében is. A kérdéses időszak éppen a sztyeppére visszavonuló Csaba királyfi mondájának megértése esetén töltődik ki adatokkal. Ez egy zaklatott korszak volt a magyarság történetében, ezért érthető, hogy csak korlátozottan maradtak ránk a róla tájékoztató források s azok is meseszerűek. (1)

A magyar krónikák szerint Atilla halála után Csaba királyfi a maradék hunokkal Szkítiába vonult s megérkezvén mindjárt kezdé sürgetni övéit, hogy térjenek vissza Pannóniába. A Pannóniába indulókat aztán Csaba egyik fia (Edömén) vezette újra a Kárpát-medencébe, míg a másik fiú (Ed) "Szkítiában marada atyjánál". Azaz Csaba még élt az első visszatérés idején, amit a Baján alatt bevonuló szabírok hajtottak végre. 

Csaba neve felbukkan Árpád népének honfoglalásakor is: Anonymus szerint Zuárd/Szovárd vezeti a Sobamogera (Csabamagyarja) népet. Amihez Csabának olyan magas kort kellett volna megérnie, amivel szó szerint nem számolhatunk. Az adatot mégsem lehet magyarázat nélkül elvetni, mert a bolgár hagyományban Csabának megfelelő hun királyfi (Irnik) is igen nagy kort: 108 évet élt meg. 

A talánynak (a valószínűtlenül magas életkornak) az a megoldása, hogy a Csaba nem személynév, hanem a szabírok vezetőjének méltóságneve. E méltóságnevet több szabír uralkodó is viselhette Attila halála és Baján fellépése között, azaz Csaba királyfi alakjában a szabír dinasztia cselekedetei sűrűsödtek egyetlen személy sorsába. (2)

1/a. ábra. A tusnádi Vártető sziklájába karcolt jelek egyike az égig érő fa képében ábrázolt Tejút jelképe (balra), a másik az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga, a hun dinasztia nemzetségjele  (jobbra), Jánosi Csaba fényképe, aminek a megküldését itt is megköszönöm

1/b. ábra, A tusnádi Vártetőn, ahol a hun korban egy erőd állt, a sziklába vésett Tejút-ábrázolás Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) alakban elolvasható (balra) és az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga látható, amely a hun dinasztia nemzetségjele volt, azaz Csaba királyfi névjegye (jobbra)

A királyfi mesés kora a hun-utód népek hagyományához tartozik, ezért került a magyar és a bolgár történetírókhoz is. Ezt nem csak a mindkét népnél megőrzött hun származástudat támasztja alá. Ilyen körülmény a hun dinasztia Orion csillagképet ábrázoló nemzetségjele is, amelyet a magyar és a bolgár uralkodók egyaránt használtak: felbukkan a pliszkai palotában, magyar ezüstdénáron és hun bogláron is. 

Ipolyi Arnold, a tudós püspök, ezzel egybehangzóan azt írja, hogy a székelyek a Hadak Útjára (a Tejútra) tekintve emlékeznek meg Csabáról és apjáról. Az Orion ugyanis a Hadak Útján csillagokból kirakott szarvasűző jelenet egyik (Nimród ősapánkkal azonos) szereplője. 

Thuróczy krónikája is azt írja, hogy Attila Nimród leszármazottjának tekintette magát. Az kétségtelen, hogy ez egy hiteles adat, ami a hun-magyar dinasztiában generációkon át megőrződött. Csupán azt nem tudjuk, hogy a szájhagyományt milyen írásos adatok erősítették. Azóta elveszett rovásírásos, vagy latin betűs krónikákra is gondolhatunk, vagy csak a Nimród tamga segítette az évszázadokkal ezelőtti generációk emlékezetét (3., 4. és 5. ábra).

  

2. ábra. A Sar ős ten mondatjel (balra) és felbontása szójelekre (jobbra fent), valamint a tusnádi szójelek székely írásban megtalálható megfelelői (jobbra lent): "s", "us" (ős) és "nt" (ten) 

A 108 éves életkor is értelmet kap, ha felfigyelünk az Attila halála (453) és a korai avarok Kárpát-medencébe való bevonulása (560) közötti időintervallum feltűnően hasonló nagyságára. A forrásokból éppen 558 táján tűnik el az a szabír/szavar népnév, amelynek a Csaba, Zuárd és a Kuber csupán személynévi változata. Azaz a mesés életkor nem egyetlen személyhez, hanem a szabír dinasztiához (a szabír történelem egyik szakaszához) kötődik. A türkök elől menekülő avarok ekkortájt hódoltatják a Szkítiában tanyázó szabírokat, s a korai avarok az egyik szabír kötelékkel egyesülve vonulnak be Pannóniába. A szabírok másik kötelékét a kései avar honfoglalás idején éppen Kuber vezeti a Kárpát-medencébe.

3/a. ábra. A tusnádi Nimród tamga az Orion csillagképet ábrázolja

3/b. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori Nimród tamga azt bizonyítja, hogy az Iseumban, vagy a közelében egy díszes terem szolgálta a hun-magyar őstiszteletet

3/c. ábra. Szentgyörgyvölgyi csupor a Nimród tamga immár értelem nélküli dísszé vált példányával, a mellette lévő függőleges hullámvonal a Tejút jele, azaz a csupor őrzi az eredeti ábrázolás szerkezetét: az Orion mellett ott kell lennie a Tejútnak is

3/d. ábra. Nimród tamga egy Czibor Imre által másolt tálról A függőleges vonalak száma még elmenne (a középső összeköti a fejet és a hímtagot), de vízszintes vonalakból elég lenne egy is

3/d. ábra. Az obi-ugorok Bolse Anyikovo-i szent ligetéből előkerült (feltehetően szabírok által készített) ezüsttál hátoldalára karcolt jelenet alatt megtaláljuk a Nimród tamgát is

Az 551-ben író Jordanes pedig azt tarja: az ekkor a pontusi tenger felett élő szabírok egyszer már jártak a Kárpát-medencében. S ez az "egyszer" Atilla idejében volt, ezért is viselte Csaba királyfi a rá bízott szabírok nevét méltóságnévként és személynévként. Jordanest igazolja a Tarih-i Üngürüsz egyik adata is, mely szerint "amikor (az első visszatérők) abba a tartományba (a Kárpát-medencébe) érkeztek, látták, hogy ... az ő nyelvükön beszélnek". Azaz a Csigle-mezején védelemre berendezkedett szabír-hunok (székelyek) megőrizték a nyelvüket Csaba királyfi seregeinek visszatéréséig.

4. ábra. Sztyeppi és dunai bolgár Nimród-tamgák

Ennek az első visszatérésnek az időpontját a Tarih-i Üngürüsz (Magvető, Bp., 1982/38) elbeszélése jól azonosíthatóvá teszi. A TÜ szerint ugyanis Hunor népe előzőleg perzsa szövetségben hadat viselt Bizánc ellen, de ekkor támadás érte. Perzsia és Bizánc között 527 és 532, valamint 540 és 545 között dúlt háború. Ekkor a perzsa Kavád (488-531) és kaukázusi Madzsar várost alapító Kürosz (531-579) a heftalita Hun Birodalomnak adóztak s közös hadi vállalkozásokban is részt vehettek. Az ő nevük szerepel Keve és Keár alakban a magyar krónikák királylistáiban, miközben a török források azt állítják: Küroszról maradt reánk a Szent Korona (vö: Varga Géza: A magyarság jelképei, 1999/169!). A perzsák alárendeltségének a türkök támadása vetett véget, akik a Hun Birodalomban élő hunok és avarok egy részét a perzsa végekről Pannóniába szorították.

5. ábra. XII. századi magyar ezüstdénár Nimród tamgával, a hun dinasztia nemzetségjelével

A fentiek vitathatatlanná teszik, hogy a székelyek a hunok maradékai, a hun idők óta fennmaradt székely szájhagyomány valódi összefüggéseket őrzött meg, s a magyar krónikák a magyar őstörténet kitűnő forrásai.

Van a történeti forrásokban további adat is a fentiek (Csaba királyfi és az Attila halálától Baján fellépéséig önálló szabírhun dinasztia azonosságának) alátámasztására. Ezeket régen ismeri a "szakma", ám a finnugrista prekoncepciók védelmében (a hun-magyar azonosság cáfolása érdekében) különféle ürügyekkel elhallgatja és letagadja.

Kézai Simon krónikájában „Chaba”-ként Aventinus művében pedig „Schaba”-ként szerepel Csaba királyfi.

Kuber neve is azonosítható a Csaba névvel. I. sz. 665-ben a támadó kazárok szétverték azt az Onogur Birodalmat, amelyet még Irnik (Attila fia) alapított. Az alapítóként inkább ismert Kovrat Irnik leszármazottja volt. Az onogur nép ekkor négy részre szakadt, Kovrat kagán négy fia vezetésével. A legkisebbik fiú, Kuber és népe a szövetséges Avar Birodalomba költöztek be, a Kárpát-medencébe 677-ben. Kuber később részt vett az egyik avar trónkövetelő felkelésében, emiatt menekülnie kellett. Mivel édesanyja bizánci hercegnő volt, a Bizánci Birodalomban telepedett le. 

A szabírok és Csaba nevét őrizte meg az Aba nemzetségnév is. Anonymus szerint az Aba nemzetség ősei Ed és Edemen kun vezérek (Csaba királyfi fiai) voltak, s unokájuk, Pota volt az, aki a Mátraalján várat építtetett. Pota (Pata) nemzetségéből származott Aba Sámuel király is. Ezt az adatot úgy próbálja meg hitelteleníteni a finnugrista magyarázat, hogy szerintük Anonymus elbeszélése hibás, mert a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában. Csakhogy Anonymus kunjai alatt nem a kipcsakokat kell érteni, hanem a hunokat s ez esetben Anonymus álláspontja kifogástalan. A Kunságban élő kunok a magyarul beszélő hunok leszármazottai, akik megőrízték a hun (khun) nevet, de a sztyeppéről magukkal hoztak ujgur és kipcsak eredetű csoportokat is.  

 

Rovológiai bizonyítékok

Az 1. ábrán a tusnádi Vártető sziklájába vésett jelek láthatók. 

Balról a Tejútat (égigérő fát) ábrázoló, rovásjelekből alkotott Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjel. 

Jobbról pedig a Tejút mellett lévő Orion csillagképet ábrázoló jel, amelyet a hun dinasztia nemzetségjelként használt. E jel vízszintes vonala az Orion öve hármas csillagképnek felel meg. Ez a jel - eltorzulva, jelentését feledve - napjainkig megmaradt a magyar népművészetben.

Az egykori tusnádi vár területén lévő sziklába vésve arról tanúskodik ez a jel, hogy itt Csaba királyfi székelyeinek erődítménye állt. 

Ebből következően helyes Nagy János felismerése arról, hogy Csík volt a krónikáinkban emlegetett Csigle mezeje (a Csigle szó csak  a Csík téves olvasata). Csíkban egy korai székely állam létezett Attila halála után, amelynek a tusnádi szorost ellenőrző határerődjét képezte a tusnádi Vár.

6. ábra. Az Orion csillagkép, amelyben eleink az ősapjukat látták

A fenti Nimród tamgák (1. és 3-5. ábra) közepén szereplő, általában vízszintes, néha V alakú vonal az Orion öve néven emlegetett három csillagnak felel meg

7. ábra. A nikolsburgi ábécé "tprus" (tapar us "szabír ős") jele az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja, az ágak vége - szibériai mítoszok szerint - az égbolt terhe alatt görbült meg, Berze Nagy János népmesekutató írja, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az istennel

Jegyzet

(1) Kevés írott forrásunk van a Csaba királyfihoz kapcsolható időszakból, ám ez nem jelent teljes hiányt. Két adattal egészíthetjük ki az eddig ismerteket.

- Az írott adatok közé tartozik a nikolsburgi ábécé "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjele, amelyet az akadémikus "tudomány" néhány képviselője akár a nikolsburgi ábécé meghamisítása árán is megpróbál félremagyarázni. Ez azt jelenti, hogy az 1400-as években a székelyek között és a magyar királyi udvarban is tényként kezelték a szabír-magyar azonosságot és számon tartották annak írott bizonyítékát, a "tprus" mondatjelet is.

- A másik, kevéssé ismert adat a tusnádi Vártető sziklájába vésett Úristen mondatjel és a Nimród tamga, amelyeket fent már említettünk. 

Úgy tűnik, hogy a forrásokban mutatkozó hiányt csak a szabírok (Csaba királyfi) szereplésével tölthetjük ki, az avarok mintha kevésbé lennének alkalmasak a magyar történet vezérfonalának megrajzolására. Az avarok ugyanis csak egyszer vonultak be a Kárpát-medencébe (Baján alatt), míg a szabírok kétszer is (Attila és Baján vezetésével). A Tarih-i Üngürüsz is az Iránnak katonai segítséget nyújtó szabírok történetét folytatja zökkenőmentesen a soraikból származó Árpád-házi uralkodóink történetével. Ez igazolja azt a krónikás adatot, miszerint Árpád apánk Csaba királyfi leszármazottja. 

E megfontolások azonban nem jelentik azt, hogy az avarok és a szabírok külön nép lennének. Hieroglifikus írásmutatványaik alapján egyaránt magyarul beszéltek, ám a történetük egy rövid szakasza eltérően alakulhatott. Mindkét nép a magyar nyelvet használó heftalita Hun Birodalomból vonult ki, ám eltérő időpontban s csak a Kaukázustól északra lévő pusztában egyesültek újra Baján alatt. A szabírok végső csoportja a kelet-európai sztyeppén visszamaradt. Ez az utolsó csoport csak később, előbb Küver, majd Árpád vezetése alatt indult nyugatra és csatlakozott a Kárpát-medencében élő testvéreihez.  

(2) A hunok az általában hangoztatottak szerint a Kr. utáni IV. század végén jelentek meg Európában. Fejedelmeik Mao-tun utódai voltak, amint az az óbolgár királylajstrom alapján megállapítható. Ez a királylista egy XV. századi cirill betűs, szláv kódexben maradt fenn. Hóman Bálint is hivatkozik rá a Hóman-Szekfű: Magyar történet I. kötet 49. oldalán. Omeljan Pritsak (1955) feltételezése és görög írók alapján ismerteti Mao-tun családfáját Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában című művében. E királylista egyik leírása szerint a Csabának megfelelő Irnik 108 évig élt. 

E 108 év említésének helyét e sorok írásakor nem találom, ám dolgozom rajta s amint sikerült tisztáznom a forrást, ide fogom illeszteni. (Amennyiben valamelyik kedves olvasóm gyorsabb lenne nálam és elküldené a helyes megfejtést, akkor azzal egy életre lekötelezne! Igaz egy öregember ilyesfajta ajánlata már nem nyomhat túl sokat a latban.) 

A Mao-tun-tól származó európai hun dinasztia legnagyobb uralkodója Etele (Attila), aki önállóan 445-től 453-ig uralkodott. A görög Priszkosz rétor beszámolója szerint már Etele idejében is voltak onogurok a hun birodalom népei között. Ezt megerősíti, hogy az Óg úr nevet rögzítő hieroglifikus szöveg már a római kori Savariában is előkerült, ebből származik az ogur népek megnevezése. Etele halála után birodalma felbomlott. A hunok egy része a Kárpát-medencében maradt (például a székelyek), másik csoportja a legkisebb fiú,  Irnik (azaz Csaba) vezetésével a Kaukázus vidékére költözött a hunjaival. 

A Fekete-tengertől északra fekvő területen ezzel egyidejűleg, az V. század közepe táján tűnt fel az onogur/szabír nép, akikről Jordanes elmondja, hogy ők az igazi hunok leszármazottai, akik egyszer már jártak a Kárpát-medencében. Irnik az Al-Duna és a Volga közötti területen lakó hun-utód népek vezetőjeként alapított birodalmat, amit a türkök által felszámolt heftalita Hun Birodalomból menekülő avarok hódítása szüntetett meg 568 körül. 

A következő században, 635 táján, Irnik egyik utóda, Kürt (Kurt, Kovrat) szabadította föl népét az avar uralom alól. Kovrat öt fiát név szerint ismerjük. 

Batbaján, a legidősebb fiú, az Azovi-tengertől keletre fekvő területen maradt népével, közöttük feltehetően a magyarság őseivel, akiket később Batbaján leszármazottja, Ügek fia Álmos vezetett a Kárpát-medencébe. 

Harmadik fia, Iszperik, szervezte meg az új (mai) Bolgárországot az Al-Dunánál. 

Negyedik fia, Küver (Kuber) 680 körül Pannóniába költözött népével. A Kárpát-medencébe érkezõ Küver eleinte békésen megfért az akkor még életerõs avar birodalom kagánjával. A kagán őt tette meg az országában lakó idegenek – köztük görög származásúak – helytartójává. Később azonban összekülönböztek, és ekkor Küver vezér, népének egy részével átkelt a Dunán, és délre vonult új hazát alapítani. A görögök ellen harcolva Thesszaloniké városát sikertelenül próbálta meg elfoglalni. Sohasem tért vissza az otthon maradottakhoz, amint a vele együtt kivonult - többnyire idegen ajkú - nép is ott maradt Görögországban. Küver eredeti ogur népének nagyobb része továbbra is avar uralom alatt maradt. Küver sorsa része „Csaba királyfi” sorsának, aki a székely monda és Kézai krónikája szerint népével Görögországba ment, de onnan nem tért vissza. 

A mondában Csaba Etele fiaként szerepel. A történeti források azonban nem tudnak Etele ilyen nevű fiáról. A Csaba név ugyanis a szabír népnév személynévi változata (méltóságnév) s csak azt jelzi, hogy ő volt a szabírok vezetője. Ennek megfelelően a Csaba nevet többen is viselhették, elsőként feltehetően Irnek. Küver vezér alakja szintén hozzájárult Csaba királyfi mítoszának kialakulásához. Ide tartozik még Zabergán "szabír kán, Csaba kán" neve is, aki Irán északi vidékein játszott szerepet. Ő lehetett az, aki 531 táján megkapta a hun anyától született Khoszró Anósirván iráni császártól a Szent Koronát. A különböző mítosztöredékek és Csaba hosszú életkora csak akkor válik érthetővé, ha Csaba királyfiban az Attila halála után önállóvá vált szabír népcsoport dinasztájának megszemélyesítését értjük.

Irodalom

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Őrségi csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringók és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten) 

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"