2019. május 30., csütörtök

Kolumbiai váza jó "folyó" hieroglifával



1/a. ábra. Kolumbiai váza lelógó   "folyó" jelekkel (balra), egy jele helyes nézetben (2.), egy gömöri tornácoszlop-kitámasztó jó jele (3.) és a székely írás "j" betűje (jobbra)


Az amerikai indiánok népi jelkészletében a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) közel harminc jelének találjuk meg a párhuzamát. A jelen cikkben egy olyan kolumbiai vázát mutatunk be, amelyiken a székely írás "j" betűjének, a magyar hieroglif írás  "folyó" szójelének párhuzama szerepel.



1/b. ábra. A kolumbiai vázán azért vannak "lelógó" hieroglifák, mert a váza szájától, az Isten nézőpontjából kell őket szemlélni



1/c. ábra. Szarmata üst hasonlóképpen "lelógó" (az isteni nézőpontból olvasható) "jó" hieroglifákkal



2. ábra. A szentgyörgyvölgyi csupor kerületén a hieroglifikus négy jó (négy folyó) mondat ismétlődik (a négyes számot függőleges vonalak rögzítik, a "folyó" szót pedig ugyanaz a kacskaringó alakú jel, amelyik a kolumbiai edényen is látható)



3. ábra. A hohokam tál világmodellje - engedelmeskedve a világszerte érvényesülő ősvallási ábrázolási konvenciónak -  kacsakaringóval jelöli a központi forrást és az onnan négy irányba szaladó szent folyókat is


Azonban nem csak formai párhuzamról van szó. A jelek és az edény szemantikája is lehetőséget ad az indián-magyar írástani kapcsolat megállapítására. 

Eurázsiai párhuzamok elemzése alapján tudjuk, hogy az archaikus edények a Teremtés helyszínét és a Teremtőt idézik. E követelmény szellemében készült ez az indián váza is. Az edény szája az életet adó Istennek, az Éden központi forrásának felel meg. Tőle indulnak ki a Föld távoli tájaira vizet vivő folyók s ezek jelzésére szolgálnak a váza oldalán lévő "folyó" hieroglifák. (1)

Nem csak a kolumbiai váza oldalán lévő jelformák hasonlítanak magyar jelformákra, hanem a jelentések is azonosak, amennyiben nem csak az egyes jelek, hanem az edény jelentését is figyelembe vesszük. A szavunk ugyanis egykor "folyó" jelentést is hordozott. 




4. ábra. A kolumbiai váza "folyó" hieroglifája az Isten szemszögéből nézve




 3. ábra. A székely írás "j" betűjének alakja a rovástechnológia hatására lett szögletes




4. ábra. Szkíta cipőre varrt hieroglifa (balra), a gömöri tornácoszlop kitámasztójának  "folyó" hieroglifája az eredeti, kacskaringó alakot örizte meg (jobbra)


A jelformák megfelelése kétségtelen, ám az effajta összevetések láttán az akadémikus "tudomány" emlőin nevelkedettek egy része mégis meghökken. Nem mindenki képes elfogadni a korábban az írás eredetéről elfogadott álláspontokat lomtárba száműző felfedezéseket. Különösen, ha a kapcsolódó szakirodalmat még nem ismeri. Azon olvasóink számára, akik az utóbbi évtizedekben végzett írástani kutatások eredményéről még nem értesültek, elmondjuk hogy a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás a jelkészletek genetikus kapcsolatát nyilvánvalóvá tette.  


Jegyzet

(1) Tulajdonképpen négy jó "folyó" hieroglifának kellene lennie a kolumbiai vázán, mert az Édennek (az Eurázsia belső területeit és Amerikát benépesítő Homo sapiens sapiens csoport 50 000 évvel ezelőtti őshazájának) négy nagy folyója volt (a Halüsz, az Arakszész, a Tigris és az Eufrátesz). Az edényeken lévő jelek ennek megfelelően rendszerint négy folyóra utalnak (2. és 3. ábra), ám - mint a kolumbiai váza is - esetenként vannak kivételek. Csak találgatni tudjuk, hogy ezen a kolumbiai edényen miért van több folyó. Lehetséges, hogy nem a konkrét földrajzi területre (az őshazára), hanem csak az Isten életadó forrás voltára akart utalni az edény készítője. 


Irodalom


Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza: Indián tartalom (további cikkek, amelyek az indián-magyar írástörténeti-nyelvi kapcsolatokkal foglalkoznak)

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése