Kaitag szőnyeg világmodellje a tapar "szabír" népnév említésével

A dagesztáni kaitag szőnyegek tele vannak a magyar hieroglif írás jeleivel. Nincs ez másképpen a jelen cikkben tárgyalt szőnyeg esetében sem, amelyen egy hieroglifákból alkotott, szabályos felülnézeti világmodell látható (1. ábra). A felülnézeti világmodellek jellemzője, hogy középen az Isten, a sarkain pedig az égbe vezető út jelképe látható. Az Istent (az Isten lakóhelyét, a teremtett és rendezett Föld szakrális középpontját) a Föld hieroglifa jelzi, a magasba vezető utat pedig a Tejútra utaló jó "folyó" jel. E szőnyegen  ismételten előfordul a tapar "szabír" népnév és rövid hieroglifikus mondatok is olvashatók.

1. ábra. Kaitag szőnyeg felülnézeti világmodellel

2. ábra. A kaitag világmodell sarkain álló jó "folyó" hieroglifa (balra) belsejében ábrázolt növény arra utal, hogy a Tejút azonos az égig érő fával, tőle jobbra a székely írás "j" betűje

3. ábra. A kaitag Föld jel (balra), közepén Bél isten jelével (a hun szókincsből ismert a Bél férfinév), valamint a székely írás "f" betűje (jobbra)

4. ábra. A kaitag Bél hieroglifa (balra), Bél (a hun kereszténység idején felvett újabb nevén Nimród) fiúisten jelképe, valamint a székely írás "b" betűje (jobbra)

5/a. ábra. A kaitag égig érő fa (középen) a magyar szár "úr" szójel (balra) és a tprus (tapar us "szabír ős", jobbra) rokonok

Az 5/a. ábrán látható égig érő fa - a színezése alapján - több elemi jelből van összerakva. Ezek - alulról felfelé haladva - egyre nagyobbak, ami tervezettség, valamiféle mondat, ősvallási hagyomány jele is lehet. A legalsó elemi hieroglifának csak egy ágpárja van, a középsőnek kettő, a felsőnek pedig három (5/b. ábra). Mindegyik elemi jel megfelel egy-egy magyar hieroglifának és székely rovásjelnek. Ezek alulról felfelé: Ten, Egy és tprus (tapar us "szabír ős"). A három jel fentről lefelé olvasva Tapar Egy ten, mai magyarsággal: Szabír Egy (is)ten mondatot adja. 

A szabírok a Kaukázus mindkét oldalán jelentős szerepet játszottak az Attila halálát követő időszakban. A Tarih-i Üngürüszben megőrzött történet szerint ők segítették Irán Bizánc elleni hadjáratát 20 000 lovassal és ők adták később az Árpád-házi királyainkat. A Szent Koronát is a számukra készítették a mervi oázisban. 

Ezeket az ismereteinket megerősítik e dagesztáni kaitag szőnyeg jelei. Közöttük elsősorban a tapar "szabír" nevet rögzítő hieroglifa (a székely "tprus" ligatúra formai megfelelője) kiemelkedő jelentőségű, mert etnikumot jelez.

5/b. ábra. A fenti kaitag égig érő fát alkotó elemi jelek

6. ábra. A jónál jobb Isten vagy A jónál jobb Lyukó ten mondat (fent) és a székely "j", "ős" és "ten" jelek (alul)

7. ábra. Fentről lefelé: a Jó Ten sar (mai magyarsággal: Jóságos Ten úr) mondat (balra) és a székely írás "s" betűje

8. ábra. Ezen a dagesztáni szőnyegen a székely "tprus" (tapar us "szabír ős") jel kaitag változatának tetején ismételten megtaláljuk az "us" (vagy inkább a lyuk/Lyukó?) jelünk megfelelőjét (a fa tetején lévő kört, a Tejűt hasadékának jelét)

9. ábra. Kelet-európai veret (VIII-X. szd., balra) és a kaitag szőnyeg Lyukó ten mondatjele (jobbra)

10. ábra. Acoma agyagedény feltehetően Tenocs (Ten + ős) olvasatú hieroglifája az Isten szó fordított sorrendű összetételének tűnik (balra) és az énlakai mondatjel Isten szójele (jobbra), az acoma ős szó közepéről hiányzik a függőleges vonal, ezért esetleg Lyukó ten-nek is olvasható, miképpen a kaitag szőnyeg 9. ábrán lévő hasonló jele is


A székely "tprus" jelnév egy tapar + us összetételről, ligatúráról tanúskodik. Megőrizte a régi tapar "szabír" népnevünket. A képi tartalommal együtt azt is hirdeti ez a jel, hogy a szabírok istene azonos az égig érő fával. Ami felidézi a Berze Nagy János által a magyar népmesék alapján megállapítottakat, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. 

Maga a nikolsburgi székely jelforma azonban csak a fát ábrázoló tapar szójelet tartalmazza, az ős szójel időközben lekophatott a tetejéről (1). 

A kaitag szőnyeg jelentőségét az is adja, hogy a rajta lévő, a székely "tprus" jelhez hasonló változatok tartalmazzák az ős (vagy inkább a lyuk/Lyukó?) szójelet is. Vagyis a kaitag népművészet olyan írásemléket őrzött meg, amelyik valamiképpen a hun-magyar őstörténetről árulkodik. 

Arra emlékeztet e kis ligatúra története (6., 8., 9. és 11. ábra), hogy a szabírság (Csaba királyfi népe) Attila halálát követően Dagesztán területén élt, ahonnan az avarokkal együtt a Kárpát-medencébe költözött. Az Attila halála óta a jelenlegi területükön élő székelyek emlékezete híven őrízte meg azt, hogy Csaba királyfi sztyeppére távozott népe egyszer már visszatért keletről és megsegítette őket. Ez a szabírokat csatlakoztató Baján bevonulásakor történhetett, amikor a székelyeket szorongató szomszédokat (a gepidákat?) az avarokkal egyesült szabírok valóban eltanácsolták a környékről.   

11. ábra. A kaitag szőnyeg magas kő olvasatú lépcsős toronytemplomokból rakott tornya

Jegyzet

(1) A "tprus" (tapar us "szabír ős") jelnév alapján a ligatúra redetileg egy fát ábrázoló tapar "szabír" és egy, a Tejút hasadékát ábrázoló ős hieroglifából állhatott. 

A "tprus" jelnevet ketten fejtettük meg Simon Péterrel, aki a tpr-ről derítette ki Patkanov alapján, hogy az a szabírok egyik nevének, a tapar-nak a rövidítése. A jelnév "us" végződésének ős jelentését én tisztáztam. (Bronzkori magyar írásbeliség). A hieroglifák leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. 

Ám a nikolsburgi ábécében reánk maradt egyetlen "tprus" mondatjel tetejéről már lekopott az ős hieroglifa. Csak egy Zamárdiban előkerült avar szíjvégről ismert a ligatúra eredeti, teljes változata. Ez arra utal, hogy az avarokkal bevonuló szabírok hagyták ránk ezt a szíjvéget.  A most tárgyalt kaitag szőnyegen ennek a "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelnek a párját sikerült azonosítani. A "tprus" jel további párhuzamai szkíta és heftalita hun emlékeken maradtak fent, ami megerősíti az Aradi Éva által említetteket, miszerint a heftaliták szkíta származásúak. 

12. ábra. Zamárdi avar szíjvég részlete, a tetején megtalálható az ős hieroglifa is (fotógrafika)

Örvendenék annak, ha akadna olyan kedves olvasóm, aki a zamárdi avar szíjvég és a kaitag szőnyeg nagy felbontású fényképét meg tudná küldeni nekem, hogy a ligatúrák elemeit pontosabban ellenőrizhessem! Előre is hálásan köszönöm!

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás 

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal

Simon Péter - Szekeres István - Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség 

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A tóka részlete

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta