2018. július 16., hétfő

Az MTA apanázsának csökkentése és a magyar címer elemeinek hun eredete


A Pesti Srácok cikkének írója fontosnak tarthatja a kormányzat és az MTA között az apanázs-csökkentés ügyében  kialakult vita során az egyik fél, a magyar értelmiség becsületesebb többsége által folyamatosan bírált MTA álláspontjának ismételgetését. A kormányzat véleménye nem szerepel ilyen súllyal a cikkben, ezért a féloldalasra sikerült érvrendszert megpróbáljuk kiegyensúlyozni, alátámasztandó a célszerű kormányzati törekvéseket. A helyzet illusztrálására alkalmasnak látszik a magyar címer kettős keresztjének és hármas halmának esete is, mert ez bizonyítja, hogy az MTA egy nemzeti szempontból fontos kérdésben indokolatlanul el van maradva a szakmai kívánalmaktól és lehetőségektől.

Az akadémikus "tudomány" ugyanis a világosi fegyverletétel és a rákosista terror légkörében túlerőre jutott őstörténeti hazugságokat (az ősgeszta meséjét, a hun-magyar nem azonosság tételét, a székely írás és a címer hieroglifáinak idegenektől való származtatását stb-t) próbálja meg tudományként eladni ma is. S mindezt - ahogy azt Móriczka elképzeli - közpénzen szeretné tovább folytatni. Nem tartjuk támogathatónak az MTA ez irányú elképzeléseit, mert az akadémikus "tudomány" által a magyar jelkincs terén végzett tudatpusztítást ideje lenne végre abbahagyni.  




1/a. ábra. A szárazdi avar szíjvég "ország" jele, a hármas halmot ma is az államcímerünkben őrizzük, az akadémikus áltudomány mégis idegenből származónak mondja a címerünk kettős keresztet hordozó hármas halmát és a többi hieroglifikus szöveggel egyetemben nem hajlandó írásemlékként kezelni, mert a magyar szójelek létének elismerése cáfolná a székely írás végső soron sémi eredeztetéséről kitalált és száz éve a köztudatba sulykolt téveszméket



1/b. ábra. A szárazdi avar szíjvég az Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész országa) mondatot hordozza, az írásemlék szerkezete rokon a magyar címer hármas halma és kettős keresztje által alkotott Egy országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondat szerkezetével 



1/c. ábra. Az avar eredetű Gizella-kincs turulos fibulájának kettős keresztje és hármas halma az Istennel azonos égig érő fát idézi, akitől a királyi hatalom származik, az olvasata: Egy országa



1/d. ábra. Tiszavárkonyi avar kettős kereszt és hármas halom


Ami előnytelen ennek az MTA-nak, az a haza javát szolgálhatja

Lovász Lászlónak a Pesti Srácok cikkében idézett véleménye szerint az MTA számára előnytelen, hogy a jövőben külső szempontok közvetlenül érvényesülhetnek abban, milyen kutatások folynak az akadémiai intézetekben. Ugyanakkor nagyon sok fog múlni azon, hogy a miniszter hogyan él a törvény által számára biztosított lehetőségekkel.



2. ábra. A csempeszkopácsi Árpád-kori templom kapubélletének Isten országa olvasatú mondatjele


Amennyiben "külső szempont" alatt a független magyar értelmiség évszázados szakmai kritikáját érthetjük, akkor örvendünk neki, ha az MTA-t jelenleg uraló magyar- és tudományellenes klikk számára előnytelennek fog bizonyulni ez a kormányzati lépés. Az eddigiek alapján szükségesnek látszik egy olyan finomságú intés az MTA urainak, hogy a fal adja a másikat. Ez az "előnytelen" ama reményt ébreszti bennünk, hogy kevesebb pénz jut majd a tudomány köpenyében előadott akadémikus téveszme-terjesztés finanszírozására is. Kell már végre valami reménysugár ennek a sokat szenvedett nemzetnek, el kell jönnie egy jobb világnak, amikor a képünkbe gúnyolódók legalább nem a mi pénzünkön fogják ezt megtenni.



3. ábra. Az avar eredetű Gizella-kincs Ragyogó, nagy ország olvasatú mondatjele, miközben folyik a vita a hunok és az avarok nyelvi hovatartozásáról, senki sem veszi a fáradságot és a szaktudást a múzeumok polcain százszámra heverő rövid hieroglifikus avarhun szövegek elolvasására - pedig ezek némelyike nyelvet bizonyít



A nemzeti tudomány feladata a címer eredeztetése

Az MTA elnöke szerint vannak olyan kutatások, amelyeket “más nem fog helyettünk elvégezni”, közéjük sorolva a speciálisan magyar, néprajzi vagy irodalmi témák tudományos feldolgozását. Egyetértünk vele és ideje lenne, hogy a maradék pénzükön mi indíthassunk (egy végre becsületes) kutatást például a magyar címer hieroglifáinak megértése és eredeztetése végett!



4. ábra. A sumer khur "ország, hegy" (L366) szójelnek nem csak a formája, és a jelentése, hanem a hangalakja is megjelenik az ország és orom szavaink tövében, az akadémikus "tudomány" azonban inkább elharapja a nyelvét, mintsem ezt a tényt elismerje


A magyar címer a több évezredes hun-magyar kultúra terméke és kifejezése. A címer eredetének kérdésében közzé kellene végre tenni a szakmailag megalapozott, a címerünk páratlan jelentőségéhez méltó magyar álláspontot is a nemzet és a világ okulására. Nyilvánvaló, hogy ez az MTA nem képviseli a tényeket a nemzeti címerünk kettős keresztjének és hármas halmának származását illetően sem. Ezért - egyetértve az elnök úrral - nekünk kell kidolgoznunk a választ: az MTA urai helyett a becsületes és szakszerű magyar értelmiségnek.



5. ábra. A Ten országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondatjel a hegyen álló, Istennel azonos égig érő fa ábrázolása a Szent István felesége, Gizella királynő által készíttetett koronázó palástról, amelybe a hun eredetű dinasztia szokásos, uralmat legitimáló jelképeit hímezték




6. ábra. A magyar koronázási palást képszerkezetének vezérlő gondolata az Istennel azonos Tejutat (égig érő fát) jelképező kettős kereszt, amely évezredeken keresztül volt az égbe vezető út szimbóluma




7. ábra. A koronázó palást kettős keresztjének függőleges szára az égbe vezető út jelképe, amit a mellette sorakozó magas és hieroglifák erősítenek meg, a magas kő ugyanis a lépcsős toronytemplom neve volt, amelyen a táltos képletesen az égbe ment az ősvallási szertartásokon, balra a kínai írás "magasba vezető út" jele, jobbra a székely írás "m" (magas) jele 





8. ábra. A csornai hun szíjvég Magasságos Ak köve (mai magyarsággal: magasságos Heraklész köve) olvasatú mondata is azt igazolja, hogy a palást jelképrendszere hun eredetű (mert ott is szerepelnek a magas és a hieroglifák), a lépcsőkkel ellátott (fogazott) hullámvonal az égi patak jelképe - azaz lényegében ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mint a palást képszerkezetének tengelye: miszerint a Tejút a magasba vezető út



A hangoztatott akadémikus álláspont szerint a hármas halom eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. Senki sem említette az MTA berkeiben, hogy ezt a lebegéstől való magyar tartózkodást a sumer és kínai jelkészlettel is rokonítani lehet, mert a kínai wang "uralkodó", meg a sumer nun "herceg" szójelben lévő kettős kereszt is hegyen áll. 

Inkább előadták az akadémikus blöfföt a lebegést elkerülni kívánó sajátos magyar tulajdonságról. Ezt a mellébeszélést a magyarul jól csak gimnazista korában megtanuló Kumorovitz Bernát szerzetestanár képviselte.  Nem említette, hogy a kettős kereszt és a hármas halom avarhun eredetű és elolvasható, mert az ehhez szükséges adatokat és megfontolásokat nem ismerte, vagy nem akarta ismerni.



9. ábra. A szombathelyi Iseum területén kiásott római kori, Lyukó ten országa olvasatú veretet a múzeum igazgatója az ígérete ellenére sem hajlandó véleményezni



Ezért némi joggal gondoljuk azt, hogy ez a "tudós" társaság jövőre sem fogja kutatni a magyar címer jeleinek eredetét, s ha más tisztázná helyettük, akkor azt letagadják, meghazudtolják és elhallgatják. Továbbra sem ismerik el a magyar címer olvasható voltát (a hunok által is használt magyar hieroglif írás létét) és a címer avarhun eredetét.  



11. ábra. A Szergej Botalov által közölt ogur/szabír csaton a Nagy ország mondatjel olvasható, azaz a sztyeppi magyarok számára természetes volt a hármas halom alakú szójel használata




12. ábra. A Magyar Királyság jelképe a halmokon álló kettős kereszt volt (balra), amely egy ismert uralmi jelkép volt, például a rokonsági körébe tartozott a kínai írás wang "uralkodó" jele (jobbra), ami azzal lehet összefüggésben, hogy az első kínai dinasztia, a Xia az Árpádházhoz hasonlóan hun volt 


13. ábra. Szarvasvadászatot ábrázoló pliszkai sziklarajz részlete a méltóságjelölők helyén (a fején) viselt hegyen álló kettős kereszttel, a bolgár dinasztia is hun eredetű volt, a jelképeivel egyetemben


A fentiek alapján belátható, hogy a magyar címer hármas halma és kettős keresztje hun eredetű, amit az Attilától származó magyar uralkodóház a legnagyobb természetességgel használt tovább a kereszténység felvétele után is. A címerünk elemeiről általánosan hangoztatott és Kumorovitz Bernát nevével fémjelezhető akadémikus magyarázatot, mint egy komolyan nem vehető magyar- és tudományellenes téveszmét, ideje lenne a "tudományos" szakirodalomban is, meg a bulvársajtóban is lomtárba helyezettnek tekinteni. 





14. ábra. Kubánvidéki hun kettős kereszt, az ágain madarak ülnek, mert az égig érő fáról van szó, a tövénél pedig kecskefejeket látunk, mert a szarv az Ószövetség szerint is "király" jelentésű, a hettita hieroglif írásban pedig a tar szójele (vö. akkád sar "király", magyar szár "növényi szár, király", obi-ugor Tórem, magyar Teremtő!) 


Ilyen és hasonló kérdések sora maradt tisztázatlan, mert az MTA urainak nem a kutatásuk lehetett fontos, hanem a hun-magyar azonosság tagadása, a magyarság degradálása. Indokolt lenne ezért a magyar címer eredetéről hangoztatott nézetek megrostálása, ami aligha fog menni a magyar hieroglif írás kérdéskörének tisztázása nélkül. Félreértés azonban ne essék! Nem a kutatás szabadságát kell korlátozni, hanem a közpénzen folytatott hazudozás létező gyakorlatát.











A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu


2 megjegyzés:

  1. Minden érdekel az őstörténetünkkel kapcsolatosan.Ezt az írást is érdeklődéssel olvastam és remélem deresedő fejjel,hogy még életemben útilaput tesznek az MTA félrávezető jelenlegi hóhérainak a talpára és végre megérjük,hogy az igaz eredetünket olvashassuk és gyermekeink,meg unokáink tanulhassák népünk és nemzetünk büszke eredetét.Tiszteletet a magyar népnek,akiket nevetségessé akartak tenni és tesznek Habsburgok és zsidó ivadékok és nevetségesen mutatnak ránk senki népek,mint Ázsiából jött söpredékre akik a nyereg alatt puhították a húst.!!!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a megjegyzését! Vissza fogjuk szerezni a saját őstörténetünket.

    VálaszTörlés