2018. június 28., csütörtök

Kora-bronzkori idol Tordasról "Ragyogj nagyságos zsenge" mondattal

A tordasi (Erdély) idol a 7000-3500 közötti időszakból, feltehetően a korai bronzkorból való. A fej körül lévő, ragyogj olvasatú sugarak arra utalnak, hogy a nőalak a napistennel azonos. A mellén a magyar hieroglif írás "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójának egyfajta megvalósítását találjuk a nagy és a zsenge szójelekből összeállítva. E jelmontázs olvasata a szobrocska készítésekor Ra nagy zsen lehetett, mai magyarsággal ezt Ragyogj nagyságos zsengének mondhatnánk. A Katolikus Lexikonban van zsengeáldozat szócikk s ennek a szertartásnak a kő-, vagy bronzkori előzményeivel függhet össze az idol jelmontázsa. 


1. ábra. A tordasi idol


Az idol mellén lévő és "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót képező két jel azonosítható a székely írás "n" (nagy) és "zs" (zsenge) jelével. A belőlük alkotott képszerkezet arra utalhat, hogy ezt a nőalakot azonosították az eget tartó fával (a Tejúttal). Mindegyik elemi jel megtalálható a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írásban, sőt harmadikként az idol feje körüli sugarak megfelelője is megtalálható a ragyogj szójelben. A fej a hajkoronával egyetemben nyilvánvalóan a Napot idézi.




2. ábra. A tordasi idol Nagyságos zsenge jelmontázsa 



Az elemi jeleknek az ábrázolási konvencióban (a képszerkezetben) elfoglalt helye azt tanúsítja, hogy a nagy hieroglifa az égi hegyet, a zsenge pedig az eget tartó fát ábrázolja.




3. ábra. A székely írás "n" (nagy) és "zs" (zsenge) jele, a nagy jel a rovástechnológia miatt fordult függőleges helyzetbe, mert vízszintes jelet nem lehet, vagy nehéz egy fapálcába róni



4. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "nagy" és a kínai írás sen "fiatal növény" szójele, arról tanúskodnak, hogy már a kőkorban létezett egy Eurázsiában általánosan ismert jelszótár, amelynek jeleit megtaláljuk a tordasi idolon és a székely írásban is


5. ábra. A debreceni csigatészta-csináló borda napjelképe










A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

4 megjegyzés:

  1. A Napba öltözött Boldogasszony együttállás korai ábrázolása. A nyári Napforduló időpontjának felidézése. A Földről nézve ilyenkor (az ellipszis pálya főtengelyén) a közelebbi gyújtópontban lévő Boldogasszony (információ tárolásra alkalmas hatalmas jégtömb) mögé kerül a 2. gyújtópontban lévő Nap. Betekintést nyerhetünk a Mennyországba.

    VálaszTörlés
  2. A ZS-enge rovásjel az "orans" kéztartású nőalak (tengely)vonalakkal ábrázolt, stilizált képe, így a "BoLDoGasszony" megfelelője. Az eredeti BáLToKasszony elnevezés is a tok formájú precessziós kúpra utal, amely nézetben vagy keresztmetszetben "V" alakot mutat. A Boldogasszony tehát a Föld+Hold közös súlypontján átmenő forgástengelyének (a Nagy Napév alatt kirajzolt kúppalástjának) az eredő vektora, amely a második gyújtópontban kell helyet kapjon!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a figyelmedet! A Zs-enge jel pontos kínai változatának sen "fiatal növényi hajtás" a jelentése. Ettől persze még lehet egyúttal Boldogasszony is (mert több jel alapján tényleg nőnek gondolták az égig érő fát), de ennek nincs nyoma a kínai sen jel magyarázatában.

    VálaszTörlés
  4. Viszont a kínai asszony jel a Tejutat ábrázolja, ami arra utal, hogy a szintén az égig érő fát (Tejutat) ábrázoló "zsenge" jelük mögött is nő van. Vagyis, igazad van, kedves Laci bátyám! Ez lehet a Boldogasszony jelképe. Mellesleg Berze Nagy János is azt jegyzi meg, hogy a kiskanász, amikor felmászik az égig érő fára és azon ajtókat talál, mögöttük mindig egy nőt, öregasszonyt talál, amiből arra következtet, hogy a fa az istenasszonnyal volt azonos. Azt már csak én teszem hozzá, hogy később inkább férfihoz kapcsolódik. Nyilván azért, mert a Tejút (égig érő fa) hasadékában (az öregasszonytól a fiúisten születik. Ezt az összetett képet a kereszténység úgy oldotta meg, hogy a mandorlában Szűz Mária áll, kezében a kisdeddel. Köszönöm a hozzászólásodat!

    VálaszTörlés