Fodor István, Szatmári Imre és Vörös Gabriella foglalják össze a gyulai téglagyár területén korábban előkerült leletekről tudottakat. Dolgozatuk címe: Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából. A bemutatott leletek egyike a jelen cikkben szereplő elolvasható jelekkel díszített korong (1. és 2. ábra). A korong díszítéséhez felhasznált két jel a magyar hieroglif írás szójele, amelyeknek párhuzama van a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írásban is (3. ábra).
1. ábra. A gyulai honfoglaláskori korong rajza
A gyulai korong köriratában a nagy hieroglifa ismétlődik, ami a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írás "nagy" szójelével tart rokonságot. A tárgy középpontjában pedig egy szabályos, a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írás "Nap" szójelével azonos szerkezetű Nap hieroglifa látható. A székely írást és a hettita hieroglif írást 20 formai és ezeken belül 12 tartalmi kapcsolódás fűzi egymáshoz. A Nagyságos Nap olvasat e két szójelből adódik (3. ábra).
A nagy szójelből keletkezett az akrofónia során a székely írás "n" betűje. A Nap szójel nem került át a székely írásba, ám a szójel közepén lévő sugaras napábrázolás összevethető a székely írás "ü/ű" betűjével, ami az Üdő szójeléből rövidült le (5. ábra). Ez az Üdő "Idő" szójel rokona Utu "Idő" sumér napisten hettita hieroglif írásban meglévő jelének (4. ábra). A szkíta Oitoszür "Üdő úr" napisten jele a székely "ü/ű" rovásbetűvel azonos alakú jel az okunyevi szkíta sztéléken (6. ábra).
2. ábra. A gyulai honfoglaláskori korong fényképe
A gyulai honfoglalás kori bronzkorong jeleinek kapcsolatrendszere a a székely írás eredetére vet fényt. A jelen cikkben bemutatott sumér, hettita (luviai) és szkíta párhuzamok nem véletlen egyezések (ezt a Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámításunk kizárta), hanem az etnokulturális rokonság bizonyítékai. A székely írásban a kőkori ősvallásnak a Pireneusoktól Amerikáig elterjedten használt jelei őrződtek meg. Ugyanebből az ősvallási jelkészletből jutott a sumér, hettita és szkíta jelkészletbe is. Götz László, Simo Parpola és mások kutatási eredményeinek köszönhetően ma már nyilvánvaló, hogy a sumér nem rokontalan szigetnyelv. A nyelvi és rovológiai múlt feltárására nem törekvő akadémikus "tudomány" évszázados állításával szemben a sumér a magyar és az urálinak nevezett nyelvek rokona.
Irodalom
Fodor István, Szatmári Imre, Vörös Gabriella (2022): Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából, Erkel Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Gyula-Szeged
Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.
Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése