Régi adósságomat törlesztem e cikk megírásával, amelyben a Monoki Ibolya által Korondon vásárolt és a veleméri Sindümúzeumnak ajándékozott váza szójelekből alkotott hieroglikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) Szár ten, mai magyarsággal: Úr(is)ten ligatúráját mutatom be. Ezúton is köszönöm!
1. ábra. A Monoki Ibolyától kapott korondi váza jelei a Tejúttal azonos égig érő fát ábrázolják, a két szójelből álló szár ten ligatúrát mai magyarsággal úr(is)tennek mondanánk
A vázán a szár és a ten hieroglifák alkotnak ligatúrát, amelyeket a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be a székely írás előzményét jelentő írásrendszerrel egyetemben. A magyar hieroglif írás már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig.
A szár "növényi szár, úr" jelnek e korondi példánya a képszerűbb (ágakkal is rendelkező) alak, amit díszítés jellegű, ünnepélyes alkalmakra (hímes tojáson, edényeken, székelykapun, fegyvereken és másutt) használtak. A mindennapi íráshasználatra alkalmasabb a lineáris változat, ezért a székely írásban már csak egy függőleges vonal az "sz" rovásbetű. Azt persze csupán feltételezhetjük, hogy a lineáris, vagy a képszerű változat régebbi-e. Mindenesetre a lineáris változatot már megtaláljuk a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között is, tehát igen régi jelváltozatról van szó.
2. ábra. Szkíta edény a Krímből (a Kr. e. I. évezredből), a kép bal szélén a szár "növényi szár, úr" szójel képszerűbb változata látható
3. ábra. A muraszombati múzeumban látható népi edényen a szár "növényi szár, úr" szójelnek mindkét formája megtalálható: balra a lineáris, jobbra a képszerű változatot látjuk
3. ábra. Magyar hímes tojás, bal alsó és jobb felső negyedében a szár jelével
A korondi ligatúra alsó elemét képviselő ten "isten, élet" hieroglifa szintén az égig érő fa ábrázolása. Azért hajlik vissza az ága a Berze Nagy János által említett szibériai mítoszok szerint, mert az égbolt súlya alatt meggörbül.
4. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatja és annak részlete (fotógrafika) a Lyukó ten országa "Lyukó isten országa" mondattal, amely az eget tartó fát (az Istennel azonosított Tejutat) idézi, jobbra a magyar heraldika ország szójele és a székely írás ten szójele (a Lyukó hieroglifa a ten jel közepén látható)
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Az őrségi szár szójel
Köszönöm a nagyszerű tájékoztatást!
VálaszTörlésÖrömmel!
VálaszTörlés