Barbara Armbruster és Caspar Meyer tanulmánya az Arzhan 2 lelőhelyen előkerült rendkívül gazdag korai szkíta aranyleleteket mutatja be. Ez a lelőhely Tuva Köztársaságban, Dél-Szibériában van és a Kr. e. VII. század vége – VI. század eleje közötti időszakra datálható. A paziriki szkíta kultúrához tartozik. Egy orosz-német csapat ásta ki a sírt. 2001-ben ezek az ásatások egy ép fejedelmi sírt (5. sír) tártak fel, amelyben textíliák, vas, bronz és fa tárgyak mellett – a szibériai kora szkíta korszak aranytermékeinek a mai napig legjelentősebb gyűjteménye került elő. A fejedelmi sír összesen mintegy 9300 leletet tartalmazott. A fából készült érintetlen kamra egy azonos rangú férfi és nő maradványait rejtette, mintegy 5600 aranytárgy társaságában.
A régészek nem szokták észrevenni a magyar hieroglif írással írt rövid szövegeket, ezért a jelen cikkben a közlésüket az egyik aranyból készített jelmontázs elolvasásával egészítem ki (1. ábra).
A rövid szkíta szövegek elolvasására az ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás ad lehetőséget. Ezt az írásrendszert 2017-ben írtam le a Magyar hieroglif írás c. kötetben. E hieroglif írást a szkíták, szarmaták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok is használták az ősvallás jelrendszereként.
Irodalom
Barbara Armbruster és Caspar Meyer: Arany tárgyak a korai szkíta hercegi sírból, Arzhan 2, Tuva – Esztétika, funkció és Technológia, in: Eurázsia helyzete az ókorban: Nomád anyagi kultúra az ie I. évezredben, Különlenyomat, 2024., (mdpi.com/journal/arts) Basel•Peking•Wuhan•Barcelona•Belgrád•Újvidék•Kolozsvár•Manchester
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése