Paziriki kultúra Arzhan 2 szkíta övveret hieroglifikus Ak úristen magas köve mondata

Barbara Armbruster és Caspar Meyer tanulmánya az Arzhan 2 lelőhelyen előkerült rendkívül gazdag korai szkíta aranyleleteket mutatja be. Ez a lelőhely Tuva Köztársaságban, Dél-Szibériában van és a Kr. e. VII. század vége – VI. század eleje közötti időszakra datálható. A paziriki szkíta kultúrához tartozik. Egy orosz-német csapat ásta ki a sírt. 2001-ben ezek az ásatások egy ép fejedelmi sírt (5. sír) tártak fel, amelyben textíliák, vas, bronz és fa tárgyak mellett – a szibériai kora szkíta korszak aranytermékeinek a mai napig legjelentősebb gyűjteménye került elő. A fejedelmi sír összesen mintegy 9300 leletet tartalmazott. A fából készült érintetlen kamra egy azonos rangú férfi és nő maradványait rejtette, mintegy 5600 aranytárgy társaságában. 

A régészek nem szokták észrevenni a magyar hieroglif írással írt rövid szövegeket, ezért a jelen cikkben a közlésüket az egyik aranyból készített jelmontázs elolvasásával egészítem ki (1. ábra). 

A rövid szkíta szövegek elolvasására az ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás ad lehetőséget. Ezt az írásrendszert 2017-ben írtam le a Magyar hieroglif írás c. kötetben. E hieroglif írást a szkíták, szarmaták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok is használták az ősvallás jelrendszereként. 

1. ábra. Az Arzhan 2 (5. sír) hieroglifikus  Ak sar ten magas kő (mai magyarsággal Ak úristen magas köve) mondata, az ábra jobb szélén, lentről felfele a székely írás "s" (sar "sarok, úr"), Ak "patak, Heraklész", "m" (magas), "harmadik k" (kő) és ten "isten, élet" jelei láthatók 

A hieroglifikus szövegek általában - összhangban az írás rendeltetésével - az ősvallás központi fogalmát, az Istennel azonos világoszlopot (Tejútat) idézik fel. 

A hármas tagolású jelmontázs közepén a lentről felfele olvasható Ak sar ten (mai magyarsággal Heraklész úristen) szöveg az Istent azonosítja. A korabeli görög mítoszokból ki is derül, hogy a sztyeppe benépesítői a Heraklésztől származó szkíták voltak (her Ak am. Ak úr, azaz Heraklész). A hieroglifikus írásmód törekedett a képszerű alkalmazásokra. Ezért történt, hogy a szkíta ötvös a hullám alakú Ak "patak, Heraklész" szójel (pontosabban az Ak sar "Ak úr" ligatúra, 2. ábra) szellemes alkalmazásával felidézte az Istennel azonos folyó hullámzó felszinét.

2. ábra. Az Ak sar "Ak úr" ligatúra a "hegyen folyó" ábrázolási konvenció szép alkalmazása

A középen lévő jelekhez balról a magas, jobbról pedig a kő hieroglifa csatlakozik. A magas kő a hegyekből rakott világoszlop egyik neve volt. 

A 3. ábrán látható szarmata botvégi jelvény illusztrálja a sztyeppi rokonnépek magas kőről alkotott elképzeléseit.

3. ábra. A szarmata jogarcsúcs a kőből való égbolt modellje, hieroglifáinak olvasata: Magas ősi kő, vagy Magasságos ős köve

Irodalom

Barbara Armbruster és Caspar Meyer: Arany tárgyak a korai szkíta hercegi sírból, Arzhan 2, Tuva – Esztétika, funkció és Technológia, in: Eurázsia helyzete az ókorban: Nomád anyagi kultúra az ie I. évezredben, Különlenyomat, 2024., (mdpi.com/journal/arts) Basel•Peking•Wuhan•Barcelona•Belgrád•Újvidék•Kolozsvár•Manchester

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza