Kertész Róbert A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre c. írásában közli egy késő középkori cserépedény fényképét. A jelen cikkben az általa írtakat egészítem ki az edényen lévő magyar hieroglifák (ősvallási vonatkozású szójelek) olvasatával (1. ábra).
A kőkori ősvallás jelképrendszeréből ránk maradt írásrendszer ismertetését a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre, ám úgy tűnik, mintha a magyarországi régészet intézményesen határolódna el nemzeti írásunk gyökereinek megismerésétől.
1. ábra. A szolnoki középkor végi cserépedény (középen), az edény ős, magas kő és sar "sarok, úr" hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely ős, "m" (magas), kő és "s" (sar "úr") jelek (jobbra)
Az edény hasán körben az ős szójel és a szójelekből összerakott magas kő ligatúra, az edény talpán pedig a sar "sarok, úr" szójelek ismétlődnek. Ezek az ős magas kő sar (mai magyarsággal: Ősi, magas kő úr, vagy Az ősi magas kő ura) mondatot rögzítik.
Ez a mondat, ez a gondolati kör a hieroglifikus szövegekben visszaköszön. Az ősvallás központi témája ugyanis az Istennel azonos Tejút, a kozmosz forgástengelye. Ennek egyik jelzője a magas kő. Az ős hieroglifa a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten jelképe. A sar hieroglifa pedig a Tejút talapzatát képező hegy, a sarok hegyének rajza. Ezt illusztrálják az alábbi, több évezredes és széles körben elterjedt jelhasználatról tanúskodó párhuzamok.
A szolnoki hieroglifikus mondat párhuzamai
2. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez központi gondolata a Magas kő
Az 5. ábrán lévő, Szamara környéki ezüstjelvény az Istennel azonos Tejút összetett jelképe: egyszerre fa, hegyekből rakott oszlop és folyó. Ez az égig érő fa, ám levelei a hegyekből rakott, magas kő olvasatú világoszlop nevét teszik kiolvashatóvá. A leveleken lévő rovásjelek a Bél a ragyogó égi kő mondatot rögzítik. A fa virágai a Nagy Ak ügy (mai magyarsággal: Nagyságos Heraklész folyó) mondatjelei.
6. ábra. A korondi korsó
A 6. ábrán látható korondi korsó hasán körben az égbe vezető út (a Tejút) jelképei szerepelnek, közte a "magas kő" ábrázolási konvencióval. Jobbra fent a "magas kő" ábrázolási konvenció népi változata a korondi korsóról, alatta a karcagi csatkarika magas és kő szójele. A korsó megtekinthető a veleméri Sindümúzeum kiállításán.
7. ábra. A Kr. e. III. évezredi kaukázusi Trialeti kultúra aranypoharán a Jó sar (mai magyarsággal: Jóságos úr) mondat olvasható
A 7. ábrán lévő trialeti aranypoháron a sar "sarok, úr" hieroglifát ugyanúgy az edény talpán helyezték el, amint azt a szolnoki cserépedényen is látni. Az ábra jobb szélén felül a trialeti jó és sar "sarok, úr" hieroglifák, alattuk a székely írás "j" és "s" rovásbetűi. Az aranypohár fényképe megtekinthető a wikiwand Trialeti culture szócikkében.
Irodalom
Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre, Tisicum: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve, 2015. (245-292)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése