A jelen cikkben tárgyalt nagykörűi honfoglalás kori övveret rajzát Stela Doncseva The production of metal Art in Bulgaria in the 10th century, Based on Data from the Art Centres in Preslav Region c. kötetében találtam, amelyben Fodor István 1996-os kiadványára hivatkozott (1. ábra).
Az 1. ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "d" (Dana), ős, "m" (magas), "harmadik k" (kő) és "s" (sar "sarok, úr") jelei láthatók.
Nem köztudomású, hogy a székely írásnak ma is vannak szójelei, ilyen például a nikolsburgi ábécében az "us" (ős) szójele. Az egyetlen hangot jelölő székely betűk pedig egykori magyar szójelekből alakultak ki. Ezeket a valaha volt szójeleket a 90-es években rekonstruáltuk az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában. Az még kevésbé ismert, hogy a szójeleinket napjainkig használjuk a magyar népi, uralmi és vallási jelhasználatban. Igaz, a jelentésüket ma már csak kivételes esetben ismerik az alkalmazóik. Például naponta látjuk a magyar címer hun-avar eredetű kettős keresztjét és hármas halmát, de kevesen tudják, hogy az olvasata: Egy országa "Isten országa". A több, mint fél évszázados kutatómunka eredményeit a Magyar hieroglif írás c. kötetben és másutt, pl. a Varga Géza írástörténész blog 1000-nél is több cikkében tettem közzé.
Irodalom
Stela Doncseva (Stela Doncheva): The production of metal Art in Bulgaria in the 10th century, Based on Data from the Art Centres in Preslav Region, Faber, Veliko Türnovo, 2021. (academia.edu)
Fodor István - Diószegi György - Legeza István: Őseink nyomában: A vándorló, honszerző és kalandozó magyarok képes krónikája, Magyar Könyvklub - Helikon Kiadó, Budapest, 1996.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Honfoglaló tartalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése