Távol-északkeleti bronzkard a Lyukó magas köve mondattal

Viktor M. Dyakonov, Kunney A. Pestereva, Alexander D. Stepanov & Owen K. Mason neve alatt jelent meg a The spread of metal and metal productiontechnology in the Far Northeast and Alaska overthe second millenium BC to the first millenium AD című cikk a World Archaeology, majd az academia.edu hasábjain. E cikk mutatja be a Khotu-Tuulaakh lelőhelyről előkerült alábbi bronzkardot (1. ábra). Mint írják, már a XIX. században ismertek voltak, a XX. században pedig megszaporodtak az Eurázsia távol-északkeleti tájain felbukkant bronztárgyak. Nagy mennyiségű olyan tárgyról van szó, amelyeket fejlett gyártási technikákkal tökéletesen alakítottak ki. A példák közé tartozik az az egyedi formájú bronzkard, amelyet a lecsapolt Sil alján tártak fel Khotu-Tuulaakh lelőhelyen. A szerzők a bronzleletek kapcsán szkíta és kelta stílust emlegettek, de az egyedi kialakítást is hangsúlyozták. A bronzleletek korát a Kr. e. VIII. és a VI. század közé tették. 

Hozzátehetem, hogy a bronzkard markolatán jelek vannak s e korban Szibéria jelhasználatát a fejlett fémművességgel rendelkező hunok határozták meg. Ők talán a Seima-Turbino kultúra (Kr. e. 2200 - Kr. e. 1900) örökösei. Illusztrálja ezt a fémkohászat terén ismert fejlettséget az Ar Guntnál talált, Kr. e. III. századi hun öntöttvas-üst. "Bár az üst mint eszköz a korábbi évszázadok leletanyagában a belső-ázsiai formai előzmények között megtalálható, a most helyreállított darabot alapanyaga, technikai kivitele és mérete teszi egyedivé, hiszen ez az első olyan ismert üst, amely a vas öntésével, egy abban az időben újnak számító technológiával született meg" - jellemezte e hun üstöt Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Magyarországon restaurált üst visszaadása alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón. 

A hun fémművességgel függhet össze, hogy az említett bronzkardon a magyar hieroglif írás szójeleit találjuk. Ezt az írást a hunok is használták, a hun eredetű magyarság pedig a mai napig használja (az államcímerben, hímes tojásokon, fazekasjelként, vagy a székely írás formájában). 

A kardon olvasható Lyukó a hunok és az avarok napistenének, a magas kő pedig a Tejúttal és az Istennel azonos világoszlopnak az egyik neve volt. A kardra írt mondat azt fejezte ki, hogy a fegyver és az Isten céljai azonosak. Az elterjedt "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció alapján a kardot készítő (hunok?) magyarul beszéltek, mert ez a jel csak a magyar hieroglif írásban jelent lyukat.

1. ábra. A Khotu-Tuulaakh Távol-északkeleti (Jakutföld, Léna mente, Kr. e. VIII-VI. szd.) lelőhelyről származó bronzkard markolatán a Lyukó magas szár kő (mai magyarsággal: Lyukó magasságos úr köve) mondat olvasható, az ábra jobb szélén jobbról balra a székely írás "sz" (szár "úr"), "harmadik k" (kő), "m" (magas) és "ly" (lyuk, Lyukó) rovásjele látható

Irodalom 

Viktor M. Dyakonov, Kunney A. Pestereva, Alexander D. Stepanov & Owen K. Mason: The spread of metal and metal productiontechnology in the Far Northeast and Alaska overthe second millenium BC to the first millenium AD, World Archaeology, 2019. (academia.edu) 

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Szenzációs leletet restauráltak a magyarok  (magyarszo.rs)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Hímes tojások jelei

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...