A neten találtam az alábbi csat fényképét (1. ábra). A mellette megmaradt szöveg mindössze két szó: Holtheim (Holmquist). Közülük az első egy Rajna vidéki település neve, nyilván ott került elő ez a szép csat. A második szó meg egy svéd eredetű családnév, feltehetően annak a tudósnak a neve, aki ezt a leletet leírta. Sajnos, a korra történő utalás hiányzik, ezért azt csak találgatni tudom. Számomra az avar kortól az Árpád korig terjedő időszak gyanús, de a pontosítást inkább átengedem szakembereknek. E cikk közlendője mindössze annyi, hogy a csat nyelve a magyar Isten szót rögzíti. Ez megfelel a hun és avar csatokon ismételten kimutatott szokásnak, mely szerint a csat íve az ég boltozatát (esetünkben egy kérdéses, talán sar hieroglifát, amelyből a székely írás "s" betűje keletkezett), a nyelve pedig az Istennel azonos Tejutat (égig érő fát) jelképezi a magyar hieroglif írás Isten szójele segítségével. Ez a szokás, a jelhasználattal együtt a hun kort követően átkerülhetett germán népekhez is, azaz a csat a legnagyobb valószínűséggel avar, de lehet akár germán munka is.
3. ábra. Az énlakai unitárius templom Egy isten mondatjeléből az Isten (ős + ten) hieroglifa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése