2019. május 24., péntek

Mandics György a székely írás ókori forrásait feltételező elméletekről

1. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás szótagjele Gelb nyomán (balra), a hun Rá/ragyogó hieroglifa Pécs Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyről (2.) és a székely írás "kis r" betűjének két változata (3. és jobbra) 


Azt írja Mandics György, kötetének a székely írás eredeztetés-elméleteit ismertető fejezetében, az Ókori írás, mint forrás alcím alatt: „Ha a középkori átvételek feltevései hatalmas vitákat, dühöket, tiltakozásokat, érzelmi és erkölcsi viharokat váltottak ki, azt gondolhatnánk, hogy az ókorral kapcsolatban a származási viták egyre kevesebb szerepet játszanak. Ám ez nincs így, hiszen a kezdetek megválasztása minden korban pontos tükörképe a jelen politikai szándékainak, követendőnek tartott értékrendjének. Ezért valamelyik származáselmélet elfogadása vagy el nem fogadása immár biztos jele az adott regnáló hatalomhoz vagy annak ellenzékéhez való viszonyunknak.” 



2/a. ábra. Hun Rá/ragyogó hieroglifa (a székely "kis r" pontos előképe) Pécs Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyről




2/b. ábra. Hun kisszíjvég Pécs Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyről a Nagy, ragyogó szár (mai magyarsággal: Nagyságos, ragyogó úr) mondattal


Hiába is keresnénk, a szerző nem hagy kicsiny rést sem e megállapításában azok számára, akik a székely írás ókori kapcsolatait nem politikai prekoncepciók, hanem a létező írástörténeti kapcsolatok alapján kutatják. Szerinte a székely írás ókori forrást feltételező eredetelméleteit csak és kizárólag a politikai szándékok szülhetik. Elképesztő gondolat, amivel – természetesen – nem érthetünk egyet. 

Mi úgy véljük, hogy az eredetelméleteket nem csak politikai szándékokra lehet alapozni (sőt, arra alapozni illetlenség és tudomány- meg nemzetellenes bűn). Szerintünk elképzelhető az is (valójában ez már meg is történt), hogy a székely írás eredetét a valóságban meglévő és évtizedekig tartó aprómunkával feltárható ókori és még régebbi adatokra építjük. 

Ilyen (a székely írás ókori kapcsolatait illusztráló) példát mutatunk be e cikk ábráin is. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás szó- vagy szótagjelét használták a hunok is s ebből a hettita-hun jelből lett a székely írás "kis r" betűje. A székely írásnak van egy "nagy R" betűje is (ennek kivonata a "kis r"), amelynek a párhuzama szintén megtalálható a hettitáktól az indiánokig. A bemutatott párhuzamos írásjelek egyértelműek, az akadémikus "tudomány" ingerküszöbét azonban nem érik el, mert ennek a társaságnak nem a magyar múlt tisztázása fontos, hanem egy hazug magyar- és tudományellenes prekoncepció képviselete.




3. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható hieroglifikus Ragyogó ország (vagy Rá országa) mondatjel


Az egyes írásrendszereknek ugyanis seregnyi ismertetőjegye van, amelyek segítségével az arra képes elme (1) törvényszerű összefüggéseket fedezhet fel. Az összefüggések alapján aztán közelebbi, vagy távolabbi rokonsági viszonyokat állapíthat meg, sőt időrendbe is sorolhatja a különböző jelenségeket. 

Erre ad lehetőséget például az azonos, vagy eltérő formájú és jelentésű jelek sora is. Ha a székely írásban olyan jeleket találunk, amelyek a kőkori jelrendszerekben előfordulnak; de hiányoznak a sémi, a görög és a latin írásból; akkor nyilvánvaló, hogy a székely írás nem lehet a sémi, görög vagy latin írás leszármazottja, de lehet kőkori eredetű. Különösen erőssé válhat ez a meggyőződés akkor, ha a kutató ismeri a jelhasonlóságokkal kapcsolatban Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűség-számítás eredményét is – amely kimutatta, hogy a hasonlóság ebben a tudományban is a rokonság jele. 



4. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondatjele


Belátjuk, hogy Mandics György, aki az interneten olvasható életrajza szerint Ceausescu politikai tisztje volt, más környezetben szocializálódván, eltérően ítéli meg a székely írás eredeztetésének lehetőségeit. Kényelmesebb egy hipotézist közönséges hazugságnak minősíteni; mint ellenőrizni és megcáfolni az érvrendszerét. 

Mandics Györggyel ellentétben úgy véljük, hogy a valóság éppen elég adatot tartogat a számunkra, amelyre építve a székely írás kapcsolatrendszere nagy vonalakban tisztázható. Nincs szükség ostoba fantazmagóriák kreálására és közzétételére, amikor az írástörténeti tények sokkal érdekesebbek és értékesebbek. 




5/a. ábra. Acoma bögre (balra) és egy anaszazi tál (jobbra) Rá/ragyogó jele, a nekik megfelelő székely "nagy R" alább, az 5/b. ábra jobb felső sarkában látható 





5/b. ábra. Acoma edény a felületén körben sorakozó Ragyogó, magasságos, jóságos Ten (vagy Rá a magasságos, jóságos ten) mondatokkal, valamint a székely "nagy R", "m", "j" és "nt/tn" (Ten) jelek (jobbra)


Például a Szekeres István által évtizedek óta kutatott kínai kapcsolat is létező adatok feltárását jelenti. Szekeres István értéket teremtett azzal, hogy ezeket az összefüggéseket feltárta. Ma már bizonyosak lehetünk abban, hogy a kínai írásban sok székely írásjel rokona megtalálható. Más kérdés, hogy ezek magyarázatában eltérő a véleményünk. Szekeres István ugyanis nem vizsgálta ugyanazon jelek sumer, hettita, neolitikus stb. kapcsolatait, ezért a székely íráshoz csak a kínaiban talált megfelelőképpen ősi előképeket. Ha a vizsgálatát nagyobb területre és korábbi időkre (például a Szibériából Amerikába vándorló indiánok legkorábbi jeleire) is kiterjesztette volna, akkor rájöhetett volna, hogy a dolog fordítva történhetett: a székely írás kőkori őséből kerültek jelek a legkorábbi kínai írásba.

Visszakanyarodva Mandics György kötetére: a valóságot meghazudtolni kívánó véleményében szerepet kaphatott a politikai alapállása is. A Szekeres István és mások feltárt kínai-magyar, indián-magyar stb. írástörténeti összefüggések ugyanis mindezektől függetlenül léteznek; s nem illik őket figyelmen kívül hagyni. A kínai vonalhoz hasonlóképpen létezőek azok a kapcsolatok is, amelyek a székely írást többek között a Mas d' Azil-i, a Tepe Yahja-i, a sumer, az egyiptomi, a hettita hieroglif és az indián írásokhoz kötik. 

A kapcsolatok megértése nem könnyű azoknak, akik nem látnak át az akadémikus áltudomány ostoba prekoncepcióin. (2) A lényeg az, hogy az értékelés során le kell hajolni a tudományos igényű bizonyítékokhoz, s azok alapján kell véleményt formálni. Az értékelés így nehezebb, mint a politikai prekoncepció követése (vagy feltételezése), de igazabb eredményt ad annál. Mandics Györggyel ellentétben úgy véljük, hogy lehetőség van a székely írást az antik írásokhoz kötő fonalak feltérképezésére és e kapcsolatrendszer megértésére. E téren már eddig is jelentős eredményeket értünk el. A különféle szerzők által adott magyarázatok nem feltétlenül csengenek egybe, de lehetségessé vált olyan magyarázat kidolgozása (s ilyen létezik is), amely minden eddiginél jobb, s tisztázza az ókori jelkapcsolatok lényegét is. Ezeket azonban a felületes szemlélők csak mérsékelt sikerrel képesek megérteni és/vagy megcáfolni. A jelek szerint ez Mandics Györgynek sem sikerült. 


Jegyzetek

(1) Veres Péter kutatásaiból tudjuk, hogy a kutatóknak is csak 4%-a kreatív. További 6%-a képes arra, hogy a professzoraik által tanítottakat visszaadja. A továbbiak szellemi képességeiről illedelmesebb hallgatni. Ilyen feltételek között a tudományos konszenzust követő magatartás tudományellenes.

(2) Az akadémikus áltudomány alább felsorolt prekoncepciói megakadályozzák a magyar írástan múltjának feltárását. 

- "A magyarok nem lehetnek hun eredetűek". Az a csontjaikba ivódott haynauista alapvetés, hogy a magyarság nem lehet hun eredetű, a hun és székely rovásjelek összehasonlítását is kizárja. Jellemző erre az akadémikus társaságra, hogy a hun hieroglifákról nem is tud, azokat soha nem is kutatta és persze össze sem hasonlíthatta őket a székely jelekkel. A székely írás kutatásának szükségességét Sándor Klára 1996-ban eleve megkérdőjelezte. Erre a hun irányultságú kutatásra pedig (egy becsületes tudós társaságnak) lett volna oka, hiszen Thelegdy János és tudós társai a székely írást még hunnak nevezték, összefüggésben azzal, hogy a hagyomány a magyarságot is hunnak tekintette.

- "A magyar őstörténet időben és földrajzilag is korlátozott". Róna-Tas András a még a rendszerváltás előtt kiadott egyik kötetében megfogalmazta, hogy milyen szélességi és hosszúsági körök között szabad a magyar őstörténetet kutatni - ha számot tartunk az általa kiutalt "tudományos" címkére és a vállveregetésére. 

Egy effajta időbeli és földrajzi korlátozás abban az esetben lenne helytálló, ha a magyarság az Urál vidékén alakult volna ki nem sokkal a honfoglalás előtt és az őstörténetünk azonos lett volna az Urálból a Kárpát-medencébe vezető rövid vándorlással. Ez azonban csak egy komolyan nem vehető finnugrista téveszme, amit az írástan tényei azonnal lesöpörnek az asztalról, ha pl. az indián-magyar írástani kapcsolat adatai kerülnek szóba. 

A székely írás betűit ugyanis, az elvégzett akrofónia-rekonstrukciók alapján, a magyar nyelv rögzítésére  alkottuk meg valamikor a Krisztus születése előtti évezredekben. A jelek eredetileg a kőkori ősvallás hieroglifái (szójelei) voltak és kivétel nélkül igen régi magyar szavakat rögzítettek. A jelek jó része megtalálható az amerikai indiánok népi jelkészletében és a jelnevek jó részének is pontos nyelvi megfelelői vannak az amerikai indián nyelvekben. Ezek az írástani-nyelvi kapcsolatok nem szorítkoznak csupán az indián párhuzamokra, hanem megtalálhatók már a kőkorban egész Eurázsiában. Ezek az összefüggések lehetetlenné teszik a Róna-Tas András által felállított korlátok tiszteletben tartását. Az akadémikus "tudomány" képviselői által gyakorolt szimpla jelzőosztogatást a jobb netes fórumokon sem tekintik a tényekkel szemben a siker reményében alkalmazható tudományos igényű kritikának.


Irodalom

Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei

"Nagyságos ragyogó úr" mondat egy Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyről származó hun kisszíjvégen

Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Indián tartalom (további, indián vonatkozású blogbejegyzések)








A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése