Az ELTE BTK dolgozói rokonszenves kollégai szolidaritásról, ám a helyzet fel nem ismeréséről tettek tanúbizonyságot, amikor közzétettek egy aláírásgyűjteményt az MTA (pénzügyi) függetlenségéért aggódván. Ezt írták alá néhányan és tették közzé a világhálón:
"A tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia. A Magyar Tudományos Akadémia önálló működését, költségvetését az érvényben lévő törvények szavatolják, a most tervbe vett átalakítások azonban mindezt kockáztatják, és így nem a tudomány fejlődését, Magyarország javát szolgálják. Mi, az ELTE BTK Történeti Intézetének dolgozói méltánytalannak tartjuk, hogy egy szakmai szempontból hibás tudományirányítási kísérlet több ezer kutató, akadémiai dolgozó munkáját és megélhetését sodorja veszélybe egyik napról a másikra, és ezzel számos értékes kutatást tesz lehetetlenné. Mi, akik az egyetemen évek óta hasonló külső megszorítások és a minőségi munkát akadályozó intézkedések áldozatai vagyunk, kiállunk akadémiai kollégáink mellett, és szolidaritást vállalunk velük."
A kiáltvány úgy állítja be a helyzetet, mintha az MTA és az ELTE köztudottan a minőségi munkájáról lenne híres és nem a történelemhamisításról hírhedt. Az aláírók mintha mit sem tudnának arról, hogy a kormány régen várt pénzmegvonása - sejthetően - a közpénzen történő hazudozás befejezését kívánja elősegíteni.
Ehhez szóltam hozzá.
Uhrin Dorottya erre a figyelmembe ajánlotta Tubay Tiziano alább elemzett munkáját. Ezt elolvasván egy értékelést küldtem vissza róla a feladónak, amelyben bekezdésről bekezdésre értékeltem azt. Íme a párbeszédünk szerkesztett változata.
"A tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia. A Magyar Tudományos Akadémia önálló működését, költségvetését az érvényben lévő törvények szavatolják, a most tervbe vett átalakítások azonban mindezt kockáztatják, és így nem a tudomány fejlődését, Magyarország javát szolgálják. Mi, az ELTE BTK Történeti Intézetének dolgozói méltánytalannak tartjuk, hogy egy szakmai szempontból hibás tudományirányítási kísérlet több ezer kutató, akadémiai dolgozó munkáját és megélhetését sodorja veszélybe egyik napról a másikra, és ezzel számos értékes kutatást tesz lehetetlenné. Mi, akik az egyetemen évek óta hasonló külső megszorítások és a minőségi munkát akadályozó intézkedések áldozatai vagyunk, kiállunk akadémiai kollégáink mellett, és szolidaritást vállalunk velük."
A kiáltvány úgy állítja be a helyzetet, mintha az MTA és az ELTE köztudottan a minőségi munkájáról lenne híres és nem a történelemhamisításról hírhedt. Az aláírók mintha mit sem tudnának arról, hogy a kormány régen várt pénzmegvonása - sejthetően - a közpénzen történő hazudozás befejezését kívánja elősegíteni.
Ehhez szóltam hozzá.
"Kívánom, hogy olyan
megoldást találjunk, amelyben az akadémikus téveszmeterjesztés visszaszorul és
a tanult elmék úgy élnek meg, hogy közben hasznosak is lehetnek. … A
pénzmegvonásra azért került sor - gondolom én - mert politikai feszültséget
kelt a magyar őstörténet (a székely írás eredeztetése, a hun-magyar azonosság,
a magyar krónikák stb.) akadémikus kezelése. Hozzá kellene szokni, hogy a
dicsőséges Vörös Hadsereg és a könyvkiadás monopóliuma már a múlté, ellenben
megjelent az internet - ezért az ellenőrzés nélküli hazudozásnak ki kellene
mennie végre a divatból. … Miért zárkózik el az új felfedezések elől és miért
nem mond igazat az akadémikus "tudomány" a székely írás eredeztetése
területén?"
Uhrin Dorottya erre a figyelmembe ajánlotta Tubay Tiziano alább elemzett munkáját. Ezt elolvasván egy értékelést küldtem vissza róla a feladónak, amelyben bekezdésről bekezdésre értékeltem azt. Íme a párbeszédünk szerkesztett változata.
Uhrin Dorottya Ajánlom az elte btk-n tavaly megvédett phd disszertációt szíves figyelmébe, amely tudományos módszerekkel vizsgálja a
székely rovásírás kérdését.
Tubay Tiziano: Székely írás és humanizmus
Varga Géza Az akadémikus "tudomány"
módszerei tévesek, amit én mutattam ki Szekeres István barátommal. Erről a módszertani problémáról olvashat az alábbi cikkemben. De azért
elolvasom az ajánlott dolgozatot, mert akadhat egy zseni is a
"tudósok" között.
Varga Géza Elkezdtem a dolgozat olvasását és az
elején csak azt tudtam megállapítani, hogy a szerző - aki igen fennkölt,
tudományoskodó stílusban adja elő a semmitmondásait és a tévedéseit - csak a tudományos fokozattal
és beosztással rendelkezők munkáit olvassa, de azokat sem teljeskörűen és az olvasottakat nem is érti igazán. Ha
ugyanis Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára is megírta már, hogy a tudomány nem
ismeri a székely írást, akkor fel kellett volna mérnie, hogy ez a "tudományos" kör nem elegendő az
üdvözüléshez. Amit az eddigi kutatásaim alapján csak kiemelni tudok. Eddig
semmi nem igazolja az Ön "tudományos" jelzőjét, ez inkább csak egy blöffnek tűnik egy hozzá nem értő szájából. Ha tévednék és a szerző mégis írna
okos dolgokat is a későbbiekben, akkor azt is meg fogom említeni. Köszönöm a
hozzászólását! Olvasom tovább.
Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Varga Géza A szerző számomra (mert geológus technikus
is vagyok) igen rokonszenvesen pontosítja az egyes szöveget hordozó kövek kőzettípusát. Ez a komoly tudományosság látszatát keltheti a gyanútlan
szemlélőben, például Önben is. Később azonban azt állapítja meg a szerző, hogy "az anyaghasználatbeli különbség a
korszakos elkülönítésre nem alkalmas". Azaz a nagy tudású, több diplomával rendelkező egykori főnököm négyszemközt adott tájékoztatását idézve: "A kecskeszar a legmagasabb szintű matematikai elemzés
esetén is csak kecskeszar marad". Ennek ellenére bizalommal és optimizmussal eltelve
olvasom tovább a dolgozatot.
Varga Géza Ilyeneket olvasok még: "további vizsgálatok szükségesek. A várható eredmény a jelen
kutatáson és a faragvány problematikáján túlmutathat". "A
Székelyderzsi Felirat esetében a TL vizsgálat eredménye (1380–1500)
megerősítette a szakirodalomban olvasható XV. század végi datálást (1490-es
évek)." Nagyon rokonszenves, hogy a szerző a datálásokat erről az oldalról is
meg kívánja erősíteni, ám ezzel kapcsolatban két megjegyzés is ide kívánkozik.
Egyrészt, bár ezek a vizsgálatok szükségesek, a kutatás helyzete (eddig) semmivel sem lépett
előre általuk, másrészt mondhat-e egy ilyen vizsgálat bármit is a szójeleink létéről?
Nos, olvasom tovább.
Varga Géza A szerzőt foglalkoztatja a székelyföldi
szövegek kora s a róluk a szakirodalomban olvasott korszakba sorolásokat érezhetően túl korainak gondolja: "A feliratok XIII. századi keletkezése esetén valamivel idősebbek
vagy nagyjából egyidősek lennének a legkorábbi ismert magyarországi építési
feliratokkal". A 10. századi szalácsi jelekről azonban mit sem tud.
Talán azért, mert az ékszerekkel eleve nem foglalkozik, ama
"tudományos" dogma alapján állva, hogy azok csak díszítések? E hibás kiindulás (az előzmények nem ismerete, a körültekintés hiánya) miatt a dolgozata nem vehető komoly eredmény számba. Azért még olvasom
tovább.
1. ábra. A szalácsi X. századi kétpólusú világmodell
Varga Géza Azt is írja a szerző, hogy: "Művészettörténeti
vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a székely írásos emlékeket megőrző székelyföldi
épületek esetleges stiláris párhuzamait feltárják."
Igen, ez is hasznos lenne. Ám nem ezek a legfontosabb kérdések, ha a székely írást, vagy annak humanizmus kori állapotát kívánjuk leírni. Amennyiben a szerző ezt a korszakot választotta, akkor - a szakirodalom eddigi felvetései alapján - esetleg az lehetne a legfontosabb kérdés, hogy a humanisták feleleveníthettek-e egy korábbi írást, mondjuk a királyi udvarban akkor még meglévő régi ismeretek (avar és hun hagyomány, könyvek, tárgyak) alapján? Amihez persze át kellene néznie, hogy a hun és avar leleteken előfordulnak-e a székely írás jelei. Ezt azonban Tubay Tiziano nem tette. Sejtette, hogy a kérdés ilyen kiterjesztett vizsgálata a hun-magyar azonosság belátását és ezáltal az ő phd-védésről való kirúgását eredményezte volna?
Igen, ez is hasznos lenne. Ám nem ezek a legfontosabb kérdések, ha a székely írást, vagy annak humanizmus kori állapotát kívánjuk leírni. Amennyiben a szerző ezt a korszakot választotta, akkor - a szakirodalom eddigi felvetései alapján - esetleg az lehetne a legfontosabb kérdés, hogy a humanisták feleleveníthettek-e egy korábbi írást, mondjuk a királyi udvarban akkor még meglévő régi ismeretek (avar és hun hagyomány, könyvek, tárgyak) alapján? Amihez persze át kellene néznie, hogy a hun és avar leleteken előfordulnak-e a székely írás jelei. Ezt azonban Tubay Tiziano nem tette. Sejtette, hogy a kérdés ilyen kiterjesztett vizsgálata a hun-magyar azonosság belátását és ezáltal az ő phd-védésről való kirúgását eredményezte volna?
Varga Géza Olvasom: "A
ferences kötődésű Bolognai Emlék székely ábécéje és Philippus de Penczicz
Filipecen keresztül Mátyás udvarához köthető Nikolsburgi Ábécéje közöti
eltérések kizárják, hogy közvetlenül egymás másolatai lennének. A bennük
megtalálható közös hiba, az ö és ü hangok székely grafémájának felcserélése
ugyanakkor közös forrásra utal."
Biztos, hogy ez hiba? Utalnék arra, hogy az "ö" és az "ü" hangunk a nyelvészek szerint csak nemrég különült el egymástól, ezért pl. Körmend nevét esetenként Kürmendnek is írták. De ezt a nyelvészek nyilván pontosabban meg tudnák fogalmazni.
Biztos, hogy ez hiba? Utalnék arra, hogy az "ö" és az "ü" hangunk a nyelvészek szerint csak nemrég különült el egymástól, ezért pl. Körmend nevét esetenként Kürmendnek is írták. De ezt a nyelvészek nyilván pontosabban meg tudnák fogalmazni.
2. ábra. Apahidai hun csat székely jelek előképeivel írt hieroglifikus mondatok sorával, sem Tubay Tiziano, sem Uhrin Dorottya nem ismeri és nem tudja elolvasni őket, csak a "tudományos" mellényük nagy
Varga Géza Olvasom: "A
XIII. elégia (De inundatione) példájából Szörényi szerint kitetszik, hogy Janus
1468-ra a hun-ideológia lelkes híve lett."
Jó lenne Szörényi érveit is ismerni. Az akadémikus "tudomány" módszerei közé tartozik ugyanis, hogy ha Janus 1468-ban a hun ideológia lelkes híve, akkor abból azt a következtetést vonja le, hogy korábban nem az volt - bár erre semmi oka sincs. Ezt a téves következtetést azonban felhasználják arra, hogy humanista kitalációnak minősíthessék a "hun ideológiát". Kár, hogy a szerző ezt a kérdést nem firtatja és nem elemzi Szörényi érvelésének megalapozottságát, vagy megalapozatlanságát.
Jó lenne Szörényi érveit is ismerni. Az akadémikus "tudomány" módszerei közé tartozik ugyanis, hogy ha Janus 1468-ban a hun ideológia lelkes híve, akkor abból azt a következtetést vonja le, hogy korábban nem az volt - bár erre semmi oka sincs. Ezt a téves következtetést azonban felhasználják arra, hogy humanista kitalációnak minősíthessék a "hun ideológiát". Kár, hogy a szerző ezt a kérdést nem firtatja és nem elemzi Szörényi érvelésének megalapozottságát, vagy megalapozatlanságát.
Varga Géza Árulkodó, hogy a szerző minden ok nélkül "a hun–magyar azonosság ilyen fokú
túlartikulálása" kifejezést használja. Ez nem több az ELTÉ-n a diákokba oltott hazug finnugrista prekoncepció jelénél. Ilyesmi kell a phd odaítéléséhez?
3. ábra. Apahidai hun turulok, nyakukon a hieroglifikus Ragyogó ország mondattal
Varga Géza A szerző fontos feladatának tekintheti a
hun-magyar azonosság cáfolatát, mert ezt írja: "Kézai mellékes említését Turóczy János krónikája (1488)
jelentősen átalakítja, hangsúlyozza, a székelyek írása ősi, szkíta örökség, és
a toposzt a könyv előszavában is megjeleníti. Úgy véljük, Turóczy ezzel akarta
árnyalni azt a negatív képet, amit Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi II.
Piusz pápa festet a székelyekről, akiket a Turóczy által is felhasznált
munkáiban kizárólagosan tekintet igazi magyarnak. A hun-magyar azonosság,
rokonság hangsúlyozása ellenkezés Aeneas Sylvius több helyütt megfogalmazott
állításával szemben, aki tagadta, hogy a magyarok a hunoktól
származnának." A hun-magyar azonosság ugyanis nem toposz, hanem tény.
Egyrészt Bakay Kornél vagy ötven forrás sorol fel, amelyik ezt állítja,
másrészt a hun régészeti emlékeken szinte a teljes székely jelkészletet
megtaláljuk. Erre azonban a szerző nem figyel, bár a választott témához hozzátartozna. Ettől a szelektív látásmódtól lenne tudományos? Mert az
akadémikus "tudomány" fontos feladatának tekinti a hun-magyar
azonosság cáfolatát?
4. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján hemzsegnek a hieroglifikus mondatok, például a nyakán a Ragyogó nagy ország olvasható - azaz a hunok és az avarok ugyanazzal a magyar hieroglif írással írták a hasonló szerepet ellátó mondataikat
Varga Géza A végére érkezvén a dolgozatnak, csalódottnak érzem magamat. Ha ez a dolgozat csak eddig tart, akkor -
bár megírásának jogszerűségét nem vitatom - nem egészen értem, miért kellett
elolvasnom. Ugyanis a szerző a székely írással kapcsolatos egyetlen fontos
kérdésre sem ad választ, még a humanizmus korában volt állapotokról sem tájékoztat (ugyanis pl. a népművészet tárgyain sok székelyrokon írásemléket találhatott volna). Nincs áttekintése sem a székely írással összefüggő
területekről, sem az irodalomról, sem az emlékek köréről. Az azonban kiderül
belőle, hogy a hun-magyar azonosságot (néhány megalapozatlan jelző
kiosztásával) cáfolni próbálja. Nem is rémlik fel benne, hogy az kevés.
Reméljük, hogy a szerző idővel - esze és becsülete gyarapodásával - komolyabb
munkákra is képessé válik!
5. ábra. A magyargyerőmonostori kályhacsempe égig érő fájára hieroglifákkal kétszer is ráírták, hogy ez a Jó ős, de ezen felül is sok értelmezhető, elolvasható jelet találhatunk az ábrázoláson
Varga Géza Van más érve is, kedves Uhrin Dorottya?
Mert ez a jelzőosztogatás és a poros klisék megismétlése (például a vélt módszertani felsőbbrendűségükre való téves utalás) még nem elég annak belátásához, hogy ez a dolgozat itt
tudományos eredmény lenne.
I. J. Gelb, az egyik legismertebb írástörténész szerint az egyes írásemlékek leírása és leltározása még nem tudomány a nagy kérdések kikerülése mellett. Esetünkben az lett volna a nagy kérdés, ami a szerzőben fel sem merült, hogy miért hasonlóak a magyar népi, uralmi és vallási jelkészlet elemei a székely írás jeleire és a hun/avar hieroglifákra?
Az akadémikus "tudomány" álláspontjára e kérdésben az a jellemző, hogy Róna-Tas András letagadja a népi hieroglifák és a székely jelek összefüggését (azt állítván, hogy ezek csak véletlenül hasonlóak egymáshoz, pedig az írástanban nincs is véletlen). Lovász László, az MTA matematikus elnöke pedig, aki tudja, hogy RTA komolyan nem vehető válasszal tért ki a feltett kérdésem elől, nem hajlandó válaszolni a hozzá ez ügyben intézett levelemre. Becsületes és tudományos igényű válasz helyett azt állította egy riportban, hogy RTA a helyére tette ezt a kérdést (a székely írás eredetét).
Tubay Tiziano derék dolgot művelt, amikor ezt a témát választotta, ám csak megelőlegezni tudjuk azt, hogy egyszer képes lesz tudományos értékű dolgozatok alkotására is. Ez most még nem az. Az ELTÉ-n végző, ott tudományos fokozatot szerző kutatók nem is lehetnek azonnal készek ilyesmire, mert a professzoraiknak sincs fogalma sem a székely írásról. Kivéve persze azokat a diákokat, akik át tudnak lépni az iskola árnyékán.
A körlevelet aláírók pedig elgondolkozhatnak a fenti példán, ahol csak az bizonyosodott be, hogy az akadémikus "tudomány" nem is létező rovológiai (magyar ősírás-tani) szekciója a hideg vízre valót sem érdemli meg.
Ajánlott olvasnivaló
Mit jelent Róna-Tas András professzor úr szájából a véletlen?
I. J. Gelb, az egyik legismertebb írástörténész szerint az egyes írásemlékek leírása és leltározása még nem tudomány a nagy kérdések kikerülése mellett. Esetünkben az lett volna a nagy kérdés, ami a szerzőben fel sem merült, hogy miért hasonlóak a magyar népi, uralmi és vallási jelkészlet elemei a székely írás jeleire és a hun/avar hieroglifákra?
Az akadémikus "tudomány" álláspontjára e kérdésben az a jellemző, hogy Róna-Tas András letagadja a népi hieroglifák és a székely jelek összefüggését (azt állítván, hogy ezek csak véletlenül hasonlóak egymáshoz, pedig az írástanban nincs is véletlen). Lovász László, az MTA matematikus elnöke pedig, aki tudja, hogy RTA komolyan nem vehető válasszal tért ki a feltett kérdésem elől, nem hajlandó válaszolni a hozzá ez ügyben intézett levelemre. Becsületes és tudományos igényű válasz helyett azt állította egy riportban, hogy RTA a helyére tette ezt a kérdést (a székely írás eredetét).
Tubay Tiziano derék dolgot művelt, amikor ezt a témát választotta, ám csak megelőlegezni tudjuk azt, hogy egyszer képes lesz tudományos értékű dolgozatok alkotására is. Ez most még nem az. Az ELTÉ-n végző, ott tudományos fokozatot szerző kutatók nem is lehetnek azonnal készek ilyesmire, mert a professzoraiknak sincs fogalma sem a székely írásról. Kivéve persze azokat a diákokat, akik át tudnak lépni az iskola árnyékán.
A körlevelet aláírók pedig elgondolkozhatnak a fenti példán, ahol csak az bizonyosodott be, hogy az akadémikus "tudomány" nem is létező rovológiai (magyar ősírás-tani) szekciója a hideg vízre valót sem érdemli meg.
6. ábra. A pácini reneszánsz sgraffitó is tele van magyar hieroglifákkal (a magas, a sarok, a szár és a kő hieroglifa nem is szerepel az ábra jobb oldalán lévő táblázatban), a székely írás szó- és mondatjeleivel rokon jeleket Hubay Tiziano mégsem említi - talán mert az akadémikus "tudomány" irtózik a gondolkodást igényló feladatoktól
Mit jelent Róna-Tas András professzor úr szájából a véletlen?
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
I. J. Gelb: A study of writing
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele
Ha Ön, kedves olvasó az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése