2019. február 7., csütörtök

Uhrin Dorottya Tubay Tiziano dolgozatát ajánlotta a figyelmembe a székely írásról


Az ELTE BTK dolgozói rokonszenves kollégai szolidaritásról, ám a helyzet fel nem ismeréséről tettek tanúbizonyságot, amikor közzétettek egy aláírásgyűjteményt az MTA (pénzügyi) függetlenségéért aggódván. Ezt írták alá néhányan és tették közzé a világhálón:

"A tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia. A Magyar Tudományos Akadémia önálló működését, költségvetését az érvényben lévő törvények szavatolják, a most tervbe vett átalakítások azonban mindezt kockáztatják, és így nem a tudomány fejlődését, Magyarország javát szolgálják. Mi, az ELTE BTK Történeti Intézetének dolgozói méltánytalannak tartjuk, hogy egy szakmai szempontból hibás tudományirányítási kísérlet több ezer kutató, akadémiai dolgozó munkáját és megélhetését sodorja veszélybe egyik napról a másikra, és ezzel számos értékes kutatást tesz lehetetlenné. Mi, akik az egyetemen évek óta hasonló külső megszorítások és a minőségi munkát akadályozó intézkedések áldozatai vagyunk, kiállunk akadémiai kollégáink mellett, és szolidaritást vállalunk velük."

A kiáltvány úgy állítja be a helyzetet, mintha az MTA és az ELTE köztudottan a minőségi munkájáról lenne híres és nem a történelemhamisításról hírhedt. Az aláírók mintha mit sem tudnának arról, hogy a kormány régen várt pénzmegvonása - sejthetően - a közpénzen történő hazudozás befejezését kívánja elősegíteni.

Ehhez szóltam hozzá. 


"Kívánom, hogy olyan megoldást találjunk, amelyben az akadémikus téveszmeterjesztés visszaszorul és a tanult elmék úgy élnek meg, hogy közben hasznosak is lehetnek. … A pénzmegvonásra azért került sor - gondolom én - mert politikai feszültséget kelt a magyar őstörténet (a székely írás eredeztetése, a hun-magyar azonosság, a magyar krónikák stb.) akadémikus kezelése. Hozzá kellene szokni, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg és a könyvkiadás monopóliuma már a múlté, ellenben megjelent az internet - ezért az ellenőrzés nélküli hazudozásnak ki kellene mennie végre a divatból. … Miért zárkózik el az új felfedezések elől és miért nem mond igazat az akadémikus "tudomány" a székely írás eredeztetése területén?"

Uhrin Dorottya erre a figyelmembe ajánlotta Tubay Tiziano alább elemzett munkáját. Ezt elolvasván egy értékelést küldtem vissza róla a feladónak, amelyben bekezdésről bekezdésre értékeltem azt. Íme a párbeszédünk szerkesztett változata.

Uhrin Dorottya  Ajánlom az elte btk-n tavaly megvédett phd disszertációt szíves figyelmébe, amely tudományos módszerekkel vizsgálja a székely rovásírás kérdését. 


Varga Géza Az akadémikus "tudomány" módszerei tévesek, amit én mutattam ki Szekeres István barátommal. Erről a módszertani problémáról olvashat az alábbi cikkemben. De azért elolvasom az ajánlott dolgozatot, mert akadhat egy zseni is a "tudósok" között. 


Varga Géza Elkezdtem a dolgozat olvasását és az elején csak azt tudtam megállapítani, hogy a szerző - aki igen fennkölt, tudományoskodó stílusban adja elő a semmitmondásait és a tévedéseit - csak a tudományos fokozattal és beosztással rendelkezők munkáit olvassa, de azokat sem teljeskörűen és az olvasottakat nem is érti igazán. Ha ugyanis Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára is megírta már, hogy a tudomány nem ismeri a székely írást, akkor fel kellett volna mérnie, hogy ez a "tudományos" kör nem elegendő az üdvözüléshez. Amit az eddigi kutatásaim alapján csak kiemelni tudok. Eddig semmi nem igazolja az Ön "tudományos" jelzőjét, ez inkább csak egy blöffnek tűnik egy hozzá nem értő szájából. Ha tévednék és a szerző mégis írna okos dolgokat is a későbbiekben, akkor azt is meg fogom említeni. Köszönöm a hozzászólását! Olvasom tovább.

Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza A szerző számomra (mert geológus technikus is vagyok) igen rokonszenvesen pontosítja az egyes szöveget hordozó kövek kőzettípusát. Ez a komoly tudományosság látszatát keltheti a gyanútlan szemlélőben, például Önben is. Később azonban azt állapítja meg a szerző, hogy "az anyaghasználatbeli különbség a korszakos elkülönítésre nem alkalmas". Azaz a nagy tudású, több diplomával rendelkező egykori főnököm négyszemközt adott tájékoztatását idézve: "A kecskeszar a legmagasabb szintű matematikai elemzés esetén is csak kecskeszar marad". Ennek ellenére bizalommal és optimizmussal eltelve olvasom tovább a dolgozatot.

Varga Géza Ilyeneket olvasok még: "további vizsgálatok szükségesek. A várható eredmény a jelen kutatáson és a faragvány problematikáján túlmutathat". "A Székelyderzsi Felirat esetében a TL vizsgálat eredménye (1380–1500) megerősítette a szakirodalomban olvasható XV. század végi datálást (1490-es évek)." Nagyon rokonszenves, hogy a szerző a datálásokat erről az oldalról is meg kívánja erősíteni, ám ezzel kapcsolatban két megjegyzés is ide kívánkozik. Egyrészt, bár ezek a vizsgálatok szükségesek, a kutatás helyzete (eddig) semmivel sem lépett előre általuk, másrészt mondhat-e egy ilyen vizsgálat bármit is a szójeleink létéről? Nos, olvasom tovább.

Varga Géza A szerzőt foglalkoztatja a székelyföldi szövegek kora s a róluk a szakirodalomban olvasott korszakba sorolásokat érezhetően túl korainak gondolja: "A feliratok XIII. századi keletkezése esetén valamivel idősebbek vagy nagyjából egyidősek lennének a legkorábbi ismert magyarországi építési feliratokkal". A 10. századi szalácsi jelekről azonban mit sem tud. Talán azért, mert az ékszerekkel eleve nem foglalkozik, ama "tudományos" dogma alapján állva, hogy azok csak díszítések? E hibás kiindulás (az előzmények nem ismerete, a körültekintés hiánya) miatt a dolgozata nem vehető komoly eredmény számba. Azért még olvasom tovább.



1. ábra. A szalácsi X. századi kétpólusú világmodell


Varga Géza Azt is írja a szerző, hogy: "Művészettörténeti vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a székely írásos emlékeket megőrző székelyföldi épületek esetleges stiláris párhuzamait feltárják." 

Igen, ez is hasznos lenne. Ám nem ezek a legfontosabb kérdések, ha a székely írást, vagy annak humanizmus kori állapotát kívánjuk leírni. Amennyiben a szerző ezt a korszakot választotta, akkor - a szakirodalom eddigi felvetései alapján - esetleg az lehetne a legfontosabb kérdés, hogy a humanisták feleleveníthettek-e egy korábbi írást, mondjuk a királyi udvarban akkor még meglévő régi ismeretek (avar és hun hagyomány, könyvek, tárgyak) alapján? Amihez persze át kellene néznie, hogy a hun és avar leleteken előfordulnak-e a székely írás jelei. Ezt azonban Tubay Tiziano nem tette. Sejtette, hogy a kérdés ilyen kiterjesztett vizsgálata a hun-magyar azonosság belátását és ezáltal az ő phd-védésről való kirúgását eredményezte volna?

Varga Géza Olvasom: "A ferences kötődésű Bolognai Emlék székely ábécéje és Philippus de Penczicz Filipecen keresztül Mátyás udvarához köthető Nikolsburgi Ábécéje közöti eltérések kizárják, hogy közvetlenül egymás másolatai lennének. A bennük megtalálható közös hiba, az ö és ü hangok székely grafémájának felcserélése ugyanakkor közös forrásra utal." 

Biztos, hogy ez hiba? Utalnék arra, hogy az "ö" és az "ü" hangunk a nyelvészek szerint csak nemrég különült el egymástól, ezért pl. Körmend nevét esetenként Kürmendnek is írták. De ezt a nyelvészek nyilván pontosabban meg tudnák fogalmazni.




2. ábra. Apahidai hun csat székely jelek előképeivel írt hieroglifikus mondatok sorával, sem Tubay Tiziano, sem Uhrin Dorottya nem ismeri és nem tudja elolvasni őket, csak a "tudományos" mellényük nagy


Varga Géza Olvasom: "A XIII. elégia (De inundatione) példájából Szörényi szerint kitetszik, hogy Janus 1468-ra a hun-ideológia lelkes híve lett." 

Jó lenne Szörényi érveit is ismerni. Az akadémikus "tudomány" módszerei közé tartozik ugyanis, hogy ha Janus 1468-ban a hun ideológia lelkes híve, akkor abból azt a következtetést vonja le, hogy korábban nem az volt - bár erre semmi oka sincs. Ezt a téves következtetést azonban felhasználják arra, hogy humanista kitalációnak minősíthessék a "hun ideológiát". Kár, hogy a szerző ezt a kérdést nem firtatja és nem elemzi Szörényi érvelésének megalapozottságát, vagy megalapozatlanságát.

Varga Géza Árulkodó, hogy a szerző minden ok nélkül "a hun–magyar azonosság ilyen fokú túlartikulálása" kifejezést használja. Ez nem több az ELTÉ-n a diákokba oltott hazug finnugrista prekoncepció jelénél. Ilyesmi kell a phd odaítéléséhez?




3. ábra. Apahidai hun turulok, nyakukon a hieroglifikus Ragyogó ország mondattal


Varga Géza A szerző fontos feladatának tekintheti a hun-magyar azonosság cáfolatát, mert ezt írja: "Kézai mellékes említését Turóczy János krónikája (1488) jelentősen átalakítja, hangsúlyozza, a székelyek írása ősi, szkíta örökség, és a toposzt a könyv előszavában is megjeleníti. Úgy véljük, Turóczy ezzel akarta árnyalni azt a negatív képet, amit Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa festet a székelyekről, akiket a Turóczy által is felhasznált munkáiban kizárólagosan tekintet igazi magyarnak. A hun-magyar azonosság, rokonság hangsúlyozása ellenkezés Aeneas Sylvius több helyütt megfogalmazott állításával szemben, aki tagadta, hogy a magyarok a hunoktól származnának." A hun-magyar azonosság ugyanis nem toposz, hanem tény. Egyrészt Bakay Kornél vagy ötven forrás sorol fel, amelyik ezt állítja, másrészt a hun régészeti emlékeken szinte a teljes székely jelkészletet megtaláljuk. Erre azonban a szerző nem figyel, bár a választott témához hozzátartozna. Ettől a szelektív látásmódtól lenne tudományos? Mert az akadémikus "tudomány" fontos feladatának tekinti a hun-magyar azonosság cáfolatát?




4. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján hemzsegnek a hieroglifikus mondatok, például a nyakán a Ragyogó nagy ország olvasható - azaz a hunok és az avarok ugyanazzal a magyar hieroglif írással írták a hasonló szerepet ellátó mondataikat


Varga Géza A végére érkezvén a dolgozatnak, csalódottnak érzem magamat. Ha ez a dolgozat csak eddig tart, akkor - bár megírásának jogszerűségét nem vitatom - nem egészen értem, miért kellett elolvasnom. Ugyanis a szerző a székely írással kapcsolatos egyetlen fontos kérdésre sem ad választ, még a humanizmus korában volt állapotokról sem tájékoztat (ugyanis pl. a népművészet tárgyain sok székelyrokon írásemléket találhatott volna). Nincs áttekintése sem a székely írással összefüggő területekről, sem az irodalomról, sem az emlékek köréről. Az azonban kiderül belőle, hogy a hun-magyar azonosságot (néhány megalapozatlan jelző kiosztásával) cáfolni próbálja. Nem is rémlik fel benne, hogy az kevés. Reméljük, hogy a szerző idővel - esze és becsülete gyarapodásával - komolyabb munkákra is képessé válik!




5. ábra. A magyargyerőmonostori kályhacsempe égig érő fájára hieroglifákkal kétszer is ráírták, hogy ez a Jó ős, de ezen felül is sok értelmezhető, elolvasható jelet találhatunk az ábrázoláson 


Varga Géza Van más érve is, kedves Uhrin Dorottya? Mert ez a jelzőosztogatás és a poros klisék megismétlése (például a vélt módszertani felsőbbrendűségükre való téves utalás) még nem elég annak belátásához, hogy ez a dolgozat itt tudományos eredmény lenne. 

I. J. Gelb, az egyik legismertebb írástörténész szerint az egyes írásemlékek leírása és leltározása még nem tudomány a nagy kérdések kikerülése mellett. Esetünkben az lett volna a nagy kérdés, ami a szerzőben fel sem merült, hogy miért hasonlóak a magyar népi, uralmi és vallási jelkészlet elemei a székely írás jeleire és a hun/avar hieroglifákra? 

Az akadémikus "tudomány" álláspontjára e kérdésben az a jellemző, hogy Róna-Tas András letagadja a népi hieroglifák és a székely jelek összefüggését (azt állítván, hogy ezek csak véletlenül hasonlóak egymáshoz, pedig az írástanban nincs is véletlen). Lovász László, az MTA matematikus elnöke pedig, aki tudja, hogy RTA komolyan nem vehető válasszal tért ki a feltett kérdésem elől, nem hajlandó válaszolni a hozzá ez ügyben intézett levelemre. Becsületes és tudományos igényű válasz helyett azt állította egy riportban, hogy RTA a helyére tette ezt a kérdést (a székely írás eredetét). 

Tubay Tiziano derék dolgot művelt, amikor ezt a témát választotta, ám csak megelőlegezni tudjuk azt, hogy egyszer képes lesz tudományos értékű dolgozatok alkotására is. Ez most még nem az. Az ELTÉ-n végző, ott tudományos fokozatot szerző kutatók nem is lehetnek azonnal készek ilyesmire, mert a professzoraiknak sincs fogalma sem a székely írásról. Kivéve persze azokat a diákokat, akik át tudnak lépni az iskola árnyékán.  

A körlevelet aláírók pedig elgondolkozhatnak a fenti példán, ahol csak az bizonyosodott be, hogy az akadémikus "tudomány" nem is létező rovológiai (magyar ősírás-tani) szekciója a hideg vízre valót sem érdemli meg. 




6. ábra. A pácini reneszánsz sgraffitó is tele van magyar hieroglifákkal (a magas, a sarok, a szár és a hieroglifa nem is szerepel az ábra jobb oldalán lévő táblázatban), a székely írás szó- és mondatjeleivel rokon jeleket Hubay Tiziano mégsem említi - talán mert az akadémikus "tudomány" irtózik a gondolkodást igényló feladatoktól



Ajánlott olvasnivaló

Mit jelent Róna-Tas András professzor úr szájából a véletlen?

Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről










További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak



A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése