2019. február 12., kedd

Lyukó isten tulipán alakú jelképe Oroszországból (10-12. szd.)

A világháló egy kincsesbánya annak, aki régi hieroglifikus szövegeket és ábrázolásokat keres. Olyan leletek képeit lehet ott megtalálni, amelyekkel a hazai szakirodalom még nem foglalkozott (a külföldi sem feltétlenül és az ráadásul alig elérhető). Ezek közé a netbúvárok közé tartozom én is, aminek köszönhetően egy sor érdekes lelettel találkozom. Sajnos, a legtöbbjükről szinte semmit sem lehet tudni, azon kívül (ezt én látom rajtuk), hogy a magyar ősvallás körébe tartozó rövid hieroglifikus szöveggel állunk szemben. Nagyjából ez a helyzet a jelen cikkben tárgyalt tulipán alakú verettel is (1. ábra), amelynek aláírásában csak a 11-12. századi származásáról tanúskodó szöveget találtam, persze ezt is oroszul s talán ezt sem kell készpénznek vennünk.  



1. ábra. Lyukó isten tulipán alakú jelképe Oroszországból(?), a XI-XII. századból


A tulipánról tudjuk, hogy az Istennel azonos égig érő fa jelképe, ezért lett a tulipán a magyarság legkedvesebb virága. Általában maga a tulipán is Isten alakban kiolvasható szójel szokott lenni (a középső sziromlevél az ős, a két szélső meg a ten hieroglifának felel meg) s ez látható például az énlakai mennyezetkazetták sarkaiban lévő Egy isten mondatjel esetében is. Erre a hagyományra az oroszországi tulipán csúcsa melletti két kis kacskaringó (a ten jel maradéka) utal.




2. ábra. Balról jobbra: a székely írás "ly" (lyuk, Lyukó) jele, az oroszországi veret jelmontázsa és a székely írás "nt/tn" (ten "Isten") jele


A tulipán istenjelkép volta megerősíti a virág belsejében megjelenő lyuk/Lyukó és ten hieroglifák olvasatát (1).  Ezeket azért tették a virág belsejébe, mert - a felette lévőkkel együtt - az eget tartó fa helyzetében, a fa csúcsán kívánták felidézni Lyukó napisten alakját. Ezt az istennevünket a hun, avar és honfoglaló leleteken olvasható rövid hieroglifikus szövegekben szokták említeni.

A keltezés meglepő, mert ekkor már Árpád magyarjai eltűntek a sztyeppéről, legfeljebb a Juliánusz által megtalált és később a kazah államszövetségbe olvadt töredék (vagy valamelyik másik, hasonló magyar csoport) emléke lehet. Van egy majdnem azonos korú (IX-X. századi) hieroglifikus emlékünk Afrászijáb városából is, ami ugyancsak a továbbélő magyar csoportokra, vagy magyar kultúrára utal. 

Akkor lehetne ezeket a körülményeket pontosabban körülhatárolni, ha sikerülne a lelőhelyet azonosítani. Erre van remény, mert a neten egyre több új kép és adat bukkan fel, de akadhat egy, a régészeti tárgyakat nálam jobban ismerő olvasója is e cikknek. Előre is megköszönök minden segítséget! Addig ez a cikk csupán egy előzetes bejelentés, a figyelem felhívása az elolvasható lelet létére.

Jegyzet

(1) Néhányan felkaphatják a fejüket a Lyukó istennév hallatán s joggal, mert ilyen istennévről eddig nem sok szó esett (ha a vihart kavart Ukkon pohara kifejezésben felbukkanó istennevet nem számítjuk ide).


A Magyar hieroglif írás c. kötetemben a legfontosabb jeleinkről adok egy leírást az elvégzett akrofónia-rekonstrukciók alapján. Ennek során a székely betűk esetében tisztáztuk, hogy milyen szójelből keletkezhettek. A Lyukó hieroglifa esetében a gondolatmenet a következő volt: 

A székely írás jelei eredetileg a kőkori ősvallás céljait szolgálták, jellemzően az isten (istenek) neveit és jelzőit rögzítő szójelek voltak. 

A székely írás "ly" betűjének sumer megfelelője azt jelenti, hogy "kút, forrás", az egyiptomi és a kínai pedig azt, hogy "Nap, napisten". Mivel Kőhalmi Katalin szibériai kutatásaiból tudjuk, hogy eleink a Napot egyúttal az életfolyó forrásának is tekintették, nyilvánvaló, hogy a jel egyszerre jelenhetett Napot, napistent, valamint kutat és forrást. 

Az akrofónia szabályai szerint a székely "ly" egy olyan szó jeléből keletkezett, amelyik "ly"-vel kezdődött. A magyar nyelvben ez a lyuk szó, aminek a jelentése a sumer "kút, forrás"-hoz is közel áll. A lyuk szavunknak van a földrajzi nevek között Lyukó változata is, ami a legkorábbi (hun, avar, honfoglaló) névadás maradéka lehet. 

ABodrog-alsóbűi honfoglalás kori (de egy honfoglalást megélt korábbi, feltehetően avar csoporttól ránk marad) rovásfelirat olvasata: Lyukónak, ami egy isten neve lehet, akinek a figyelmébe ajánlották a munkájukat. 

A hun, avar és honfoglaló emlékekről elolvasható hieroglifikus szövegekben a jel előfordul és a Lyukó szó illik a szöveg olvasatába. Ennek példája a pécsi (szajki) szíjvég hieroglifikus mondata is. 



Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak


Varga Géza:  Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal


Varga Géza: A Lyukó istent megidéző tejesköcsög









A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

1 megjegyzés:

  1. Zoltán Molnár Ez csupa feltételezés. MVJ 50 évet kutatta a népi vallásosságot, de ilyen sehol nincs, kivéve M I könyveiben ami szintèn bizonyítatlan.

    Kedves Zoltán! Ha hozzám hasonlóan dolgoztál volna ezen a témán közel 50 évet, akkor tudnád, hogy mi a feltételezés és hol van a valóság határa. Gondolom, eddig erről nem hallottál és el sem olvastad a vonatkozó könyveimet meg cikkeimet, csak ebből lepődtél meg. A múlt igenis tartogat még ismereteket, amelyeket sok munkával és ésszel fel lehet még tárni (az embereknek azonban csak mindössze 4%-a elég kreatív). A feltételezésekre pedig szükség van, amint azok alátámasztására is. Az intelligens embert az különbözteti meg a közhaladótól, hogy a valóság dolgai közötti törvényszerű összefüggéseket felismeri. Úgy gondolom, hogy kellően alátámasztottam a fenti cikkemet (ami egyébként egy hosszú sorozat tagja csupán, azaz még több dolog van, ami alátámaszthatja az állításomat). Javaslom, hogy olvasd el a kb. 250 cikkemet a jelen blogomból, valamint az e tárgyban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemet is! S azt követően próbálj meg értékelni. A figyelmedet köszönöm!

    VálaszTörlés