2018. október 6., szombat

Szarmata szarvas "Nagyon jó ős" szerepben

Az ősvallás céljait szolgáló, kőkori eredetű ábrázolási konvenciók egyike a "jel állaton", amely használatos volt Eurázsiában és Amerikában is. Az a különös szokás kapcsolódott hozzá, hogy az állatokra (madarakra, négylábúakra) mindig a magyar hieroglif írás jeleit tették (1. ábra). A szarmata állatábrázolások szövegei esetében is ez történt: a hun, avar és honfoglaló magyar emlékekhez hasonlóan a magyar hieroglif írás jeleivel rögzítették őket és magyarul olvashatók el. E feltűnő jelenség több megválaszolandó kérdést vet fel. Az egyik a hun-magyar azonosság, a másik a szarmaták és a szarmata leletek besorolásának kérdése. A szövegek mindenesetre magyarul szólalnak meg.


1. ábra. Szarmata aranyszarvas a magyar hieroglif írás jeleivel



Szergej Botalov régész írja, hogy a hunok a korszak meghatározó népe, a leleteik száma azonban ehhez képest alacsonyabb a vártnál, mert a korai hun emlékanyagot szarmatának, a késeit meg gótnak szokás minősíteni. 

Van olyan vélemény is, miszerint szarmata név alatt jórészt hunok, vagy hunok által vezetett népek jelentek meg Európában. 

Nem tisztünk a régészeti, történészi kérdések eldöntése, dolgunknak csupán az elolvasható magyar szövegek felmutatását tekintjük. Ezt is azért, mert a "szakemberek" körében is tapasztaljuk az ostobaság és a hazudozás mindent elborító sötétségét. 

Eközben azonban óvatosan kell eljárnunk, nehogy akaratlanul is a felfedezett rovásszöveg muzeológusok általi megrongálása alakuljon ki a dologból, mint történt az a budapesti hun(?) jelvénnyel is a Magyar Nemzeti Múzeumban. Szerencsére, a most bemutatandó csodaszép szarmata aranyszarvast nem hazai múzeumban őrzik, ezért talán nincs annyira kitéve a finnugrista hun- és rovásgyűlölet leletpusztító hatásának.



2. ábra. Az aranyszarvas agancsán olvasható hieroglifikus Jó nagy sar (mai magyarsággal Jóságos nagyságos úr) mondat



3. ábra. A hieroglifa az aranyszarvasról (balra) és a székely írás "j" betűje (jobbra)



4. ábra. A nagy hieroglifa az aranyszarvasról (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra)



5. ábra. A sarok (ekkor még csak sar, mai magyarsággal úr) hieroglifa az aranyszarvasról (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra)



6. ábra. A szarmata aranyszarvas törzsén további, a pontatlan fénykép miatt nehezebben azonosítható jelek vannak, esetleg a Jó ős, a Nagyon jó ős vagy a Nagy sarok a jó ős mondat elolvasható




7. ábra. A szarmata aranyszarvas ős hieroglifája (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele (jobbra), a Tejút hasadékában születő Isten jelképe (ligatúra, a benne látható szár jelet nem kell hangzósítani)




8. ábra. A szarmata aranyszarvas szár "úr" hieroglifája, a Tejút hasadékában születő napisten jele (balra) és a székely írás "sz" betűje (jobbra)


Az aranyszarvas szövege arra utal, hogy a szkíta-hun-szarmata időkben az úr szavunk még szár-nak, a sarok szavunk pedig sar-nak hangozhatott. A sar és a szár egyaránt a korábbi tar "égig érő fa, világoszlop", az Istennel azonos Tejút nevének származéka. Hérodotosz is azt jegyezte fel, hogy a szkíta napisten neve Ojtoszür (sumerül Utu sar, magyarul Üdő úr - VG) volt. Ennek felel meg a szár "úr" jel használata is az ős hieroglifa belsejében (7. és 8. ábra). A függőleges egyenes alakú jel az Istennel azonos égig érő fa szárát ábrázolja. Az "us" (ős) hieroglifa belsejében azért szerepel, mert karácsonykor a Tejút hasadékában születik a Nap. Azaz kétségen kívül az Istent jelképezi, akinek ma az egyik jelzője az úr. A székely írás és a szarmata szarvas szövege megőrzött némi adatot a magyar nyelv hun kori állapotáról. 
















A szarmata aranyszarvas szarva (2. ábra) és paziriki szkíta szőnyeg csodalényének szarva (9. ábra) egyaránt a és a nagy hieroglifákból van megalkotva. Kétségtelen jele ez annak, hogy a szkíták és a szarmaták egyazon kultúra (nyelv és ősvallás) birtokosai, egymás rokonai. Horváth Csaba Barnabás genetikai adatok alapján azonosítja a szkítákat a magyarság eleivel. Ezt az álláspontját a jelhasználat alátámasztja. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet munkatársa ugyan megpróbálta tagadni a Kárpát-medencében talált, az I. évezredből származó szkíta szövegek és a székely írásrendszer megfeleléseit, ám ez a törekvése kudarcot vallott, mert az általa tárgyalt szkíta szövegek kivétel nélkül elolvashatók a magyar hieroglif írás (a székely írás előzményének) szójeleivel. Hasonló a tapasztalat a 3000 éves hajdúböszörményi bronztál szövegével is: szintén magyar jelekkel írt magyar szöveg olvasható rajta. 

Milyen jó, hogy ezek az értékes és szép leletek nem a Magyar Nemzeti Múzeum becsületére vannak bízva!



Irodalom

Varga Géza: Egy paziriki szkíta csodalény hieroglifái
Szabó Géza, Horváth Veronika, Barkóczy Péter, Erdélyi Zoltán, Juhász Laura és Gyöngyösi Szilvia: Keleti tárgyak vagy nyugati utánzatok? Újabb eredmények, kérdésfelvetések a Kr. e. 9-7. századi bronztárgyak archaeometallurgiai vizsgálatának tükrében

Horváth Csaba-Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN

Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: Egy elfelejtett nép, a szarmaták A nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének közös kiadványa, Nyíregyháza - Szeged, 2018. 

Dr. Bakay Kornél: Kétezer éve itt élő őslakók utódai a Kárpát-medencében? Új szempontok a jászok őstörténetéhez

Varga Géza: Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról, Így írtok ti magyar őstörténetetÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010., 211. oldal.

Varga Géza: Akadémikus reszelő 

Varga Géza: Múzeumi mese a reszelőnyomot maga után hagyó restauráló folyadékról

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalmenete 









Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre és nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó




Hívjon most: 06(20)534-2780!

1 megjegyzés: