Az ősvallás céljait szolgáló, kőkori eredetű ábrázolási konvenciók egyike a "jel állaton", amely használatos volt Eurázsiában és Amerikában is. Az a különös szokás kapcsolódott hozzá, hogy az állatokra (madarakra, négylábúakra) mindig a magyar hieroglif írás jeleit tették (1. ábra). A szarmata állatábrázolások szövegei esetében is ez történt: a hun, avar és honfoglaló magyar emlékekhez hasonlóan a magyar hieroglif írás jeleivel rögzítették őket és magyarul olvashatók el. E feltűnő jelenség több megválaszolandó kérdést vet fel. Az egyik a hun-magyar azonosság, a másik a szarmaták és a szarmata leletek besorolásának kérdése. A szövegek mindenesetre magyarul szólalnak meg.
1. ábra. Szarmata aranyszarvas a magyar hieroglif írás jeleivel
Szergej Botalov régész írja, hogy a hunok a korszak meghatározó népe, a leleteik száma azonban ehhez képest alacsonyabb a vártnál, mert a korai hun emlékanyagot szarmatának, a késeit meg gótnak szokás minősíteni.
Van olyan vélemény is, miszerint szarmata név alatt jórészt hunok, vagy hunok által vezetett népek jelentek meg Európában.
Nem tisztünk a régészeti, történészi kérdések eldöntése, dolgunknak csupán az elolvasható magyar szövegek felmutatását tekintjük. Ezt is azért, mert a "szakemberek" körében is tapasztaljuk az ostobaság és a hazudozás mindent elborító sötétségét.
Eközben azonban óvatosan kell eljárnunk, nehogy akaratlanul is a felfedezett rovásszöveg muzeológusok általi megrongálása alakuljon ki a dologból, mint történt az a budapesti hun(?) jelvénnyel is a Magyar Nemzeti Múzeumban. Szerencsére, a most bemutatandó csodaszép szarmata aranyszarvast nem hazai múzeumban őrzik, ezért talán nincs annyira kitéve a finnugrista hun- és rovásgyűlölet leletpusztító hatásának.
2. ábra. Az aranyszarvas agancsán olvasható hieroglifikus Jó nagy sar (mai magyarsággal Jóságos nagyságos úr) mondat
3. ábra. A jó hieroglifa az aranyszarvasról (balra) és a székely írás "j" betűje (jobbra)
4. ábra. A nagy hieroglifa az aranyszarvasról (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra)
5. ábra. A sarok (ekkor még csak sar, mai magyarsággal úr) hieroglifa az aranyszarvasról (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra)
6. ábra. A szarmata aranyszarvas törzsén további, a pontatlan fénykép miatt nehezebben azonosítható jelek vannak, esetleg a Jó ős, a Nagyon jó ős vagy a Nagy sarok a jó ős mondat elolvasható
7. ábra. A szarmata aranyszarvas ős hieroglifája (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele (jobbra), a Tejút hasadékában születő Isten jelképe (ligatúra, a benne látható szár jelet nem kell hangzósítani)
8. ábra. A szarmata aranyszarvas szár "úr" hieroglifája, a Tejút hasadékában születő napisten jele (balra) és a székely írás "sz" betűje (jobbra)
Az aranyszarvas szövege arra utal, hogy a szkíta-hun-szarmata időkben az úr szavunk még szár-nak, a sarok szavunk pedig sar-nak hangozhatott. A sar és a szár egyaránt a korábbi tar "égig érő fa, világoszlop", az Istennel azonos Tejút nevének származéka. Hérodotosz is azt jegyezte fel, hogy a szkíta napisten neve Ojtoszür (sumerül Utu sar, magyarul Üdő úr - VG) volt. Ennek felel meg a szár "úr" jel használata is az ős hieroglifa belsejében (7. és 8. ábra). A függőleges egyenes alakú jel az Istennel azonos égig érő fa szárát ábrázolja. Az "us" (ős) hieroglifa belsejében azért szerepel, mert karácsonykor a Tejút hasadékában születik a Nap. Azaz kétségen kívül az Istent jelképezi, akinek ma az egyik jelzője az úr. A székely írás és a szarmata szarvas szövege megőrzött némi adatot a magyar nyelv hun kori állapotáról.
Milyen jó, hogy ezek az értékes és szép leletek nem a Magyar Nemzeti Múzeum becsületére vannak bízva!
Irodalom
Varga Géza: Egy paziriki szkíta csodalény hieroglifái
Szabó Géza, Horváth Veronika, Barkóczy Péter, Erdélyi Zoltán, Juhász Laura és Gyöngyösi Szilvia: Keleti tárgyak vagy nyugati utánzatok? Újabb eredmények, kérdésfelvetések a Kr. e. 9-7. századi bronztárgyak archaeometallurgiai vizsgálatának tükrében
Horváth Csaba-Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN
2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p.
Varga Géza: Bronzba rajzolt "Lyukó nagyúr földje" mondat egy 3000 éves hajdúböszörményi tálon
Varga Géza: Bronzba rajzolt "Lyukó nagyúr földje" mondat egy 3000 éves hajdúböszörményi tálon
Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: Egy elfelejtett nép, a szarmaták , A nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének közös kiadványa, Nyíregyháza - Szeged, 2018.
Dr. Bakay Kornél: Kétezer éve itt élő őslakók utódai a Kárpát-medencében? Új szempontok a jászok őstörténetéhez
Varga Géza: Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról, Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010., 211. oldal.
Varga Géza: Megjegyzések Fehér Bence: "A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához" c.tanulmányához
Varga Géza: Horváth Csaba a magyarul beszélő szkítákról
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Akadémikus reszelő
Varga Géza: Múzeumi mese a reszelőnyomot maga után hagyó restauráló folyadékról
Varga Géza: A temporius-téveszme diadalmenete
Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre és nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó
Cserépmadár szállás imázsvideó
Minden szavával egyetértettem !
VálaszTörlés