Észak-Amerika délnyugati fennsíkjain
élnek a hopik, az egyik legismertebb bennszülött indián törzs. Mai székhelyük a
Grand Canyontól száz kilométerre fekvő Hotevilla, az USA Arizona államában. A többi indián néphez hasonlóan ők is a magyar hieroglif írás jeleit (a székely írás előzményét) használják edényeik elolvasható jelekkel való díszítésére.
1. ábra. A hopi edény
2. ábra. A hopi edény Jó Rá szár (mai magyarsággal: jóságos, ragyogó úr) mondata
Azt talán mondanom sem kell: korántsem bizonyos, hogy az amerikai indiánok a 2. ábrán látható jeleket a Jó Rá szár alakban olvasták ki. Az tűnik valószínűbbnek, hogy az általam a magyar jelek alapján adott olvasatból semmi, vagy alig valami hangzik az indián olvasattal azonosan. Amint az is lehetséges, hogy az indiánok már nem értik és el sem tudják olvasni ezeket a jeleiket. Ezt a kérdést egy olyan kutatónak kellene megválaszolnia, aki ismeri az indián nyelveket és e népi jeleket is. A dolog nem reménytelen, csak a szükséges munkát valakinek el kellene végeznie (vagy - ha már elvégezte - akkor azt nem ismerjük).
A szöveg megértése és hangzósítása két dolog.
Úgy vélem, hogy a jelek értelmét az eurázsiai párhuzamok és a képi tartalom alapján megközelítőleg ismerjük (l. a 3., 4. és 5. ábra aláírását!).
A mondat értelmét - a szójelek többesélyes olvasata miatt - csak megközelítettük. Amit ebben a cikkben "jóságos, ragyogó úr" alakban adtunk vissza, az lehet "Rá, a jó úr", "Jó, a ragyogó úr" stb. is. Úgy gondoljuk, hogy ezek a változatok lényegében egy körben mozognak s ebbe a körbe tartozik majd az esetleg feltáruló indián értelmezés is.
A hangzósításban azonban ennyire sem lehetünk biztosak. Feltételezzük, hogy a magyarul beszélő hunok ősei és az indiánok Amerikába készülő ősei egykor Szibériában közös jelneveket használtak. Ezek a jelnevek eredetileg egy szótagos szavak lehettek, de a két nemzet különválása folytán mindegyik eltérő fejlődésen ment át. Mégis lehetségesnek gondoljuk, hogy az esetleg egyszer elkészülő indián olvasatban szerepelnek majd olyan szavak, amelyek emlékeztetnek a Jó Rá szár szavakra. Ezt azonban nem tekinthetjük bizonyosnak.
3. ábra. A hopi kacskaringó az égig csapó hullámtaraj ábrázolása, a Tejút jelképe, a jó jele (balra) és a csukcs "jó" hieroglifa (jobbra, Diringer nyomán)
A 3. ábrán látható indián jel megfelelője a Diringer által közölt csukcs szójelek között a "jó" szójele. Ugyanez a magyar hieroglif írásban szintén a jó jele. A jó szó a régi magyar nyelvben "folyó" jelentést is hordozott. Az ősvallás által egykor a Tejúttal azonosított Isten állandó jelzői közé tartozik.
4. ábra. A Rá/ragyogó jel
A 4. ábrán látható hopi szójel az egész világon elterjedten alkalmazott körbe zárt pont alakú napjelkép változata. Legkorábbi változata a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között található meg. Az egyiptomi hieroglif írásban ez a körbe zárt pont jelöli Rá napisten nevét. Ezt a Rá szójelet elterjedten használhatták egész Eurázsiában. Ebből származik a székely írás "r" és "R" betűjének hangalakja. A Rá szótag megtalálható a mai magyar nyelv ragyogó, szikra és reggel szavaiban is.
A kör alakú jel az írástechnológia változásának (a rovástechnológia bevezetésének) köszönhetően előbb szögletessé változott, a közepén lévő pontból pedig kis ferde vonal lett. Ezt tapasztaljuk a kínai írás "Nap" jele esetében is. Ezt követően a vízszintes vonalak elhagyásával a székely írás "R" betűjéhez hasonló alakú jellé változott (6. ábra) - mert vízszintes vonalakat nem lehet, vagy nem könnyű egy fapálcába róni.
A fenti hopi jel (coclé és acoma párhuzamaival egyetemben) a vázolt jelfejlődési folyamat közepén helyezkedik el, ami arra utal, hogy egy rovástechnológiát alkalmazó írásból származik. Ennek megfelelően Eurázsiában a legközelebbi, még szabályos négyzet alakú párhuzama egy szarmata tükör hátoldalán látható (6. ábra).
5. ábra. A világoszlop (az égig érő fa) jelképe a hopi edényről, a szár "úr" jele
6. ábra. A hopi edény jelei, valamint a jelek szkíta, szarmata és magyar párhuzama, a magyar jelek jelentése fentről lefelé: "j" (Jó, jóságos), "r" (Rá, ragyogó), "sz" (szár "úr")
7. ábra. Jóságos, ragyogó Isten mondat Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tárgymásolatán, a hopi ligatúra közeli megfelelője
Irodalom
Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése