Kalotaszeg Erdélyben, a Kalota patak és a Körös szegletében mintegy 34 falut magában foglaló tájegység. Az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően. A kalotaszegi nagyírásos hímzés színeiben, motívumaiban hasonlóságot mutat a mezőségi, a torockói és az udvarhelyi hímzésekkel, mégis különbözik tőlük. Az elnevezés azt bizonyítja, hogy a készítői egykor még tudták, miszerint a hímzett mintáik elolvasható képjelek (a magyar írás szó ugyanis rajzolást is jelent). Szakértők szerint Ázsiában találhatóak hasonló technikával készült hímzések. A jelen rovológiai blog számára az a leginkább figyelemreméltó, hogy a nagyírásos motívumok esetenként jól olvashatók a magyar hieroglif írás szójeleivel. E cikkben egy kalotaszegi világmodell mondatjeleit (1/a. ábra), meg ezek néhány párhuzamát mutatom be (1/b., 1/c., 3., 4/c. és 5. ábra). E kalotaszegi világmodell minden részletében elolvasható. Ez nyilván a felülnézeti világmodellek ama szabályának köszönhető, hogy elolvasható jelekből kell állnia. Az indiai mandalák (világmodellek) némelyike szintén elolvasható imádságokat rögzít.
1/b. ábra. Hun eredetű, vagy ihletésű meroving korong (fent) sugár irányú, magyar jelekkel írt és magyarul elolvasható mondatokkal (lent balra), alul jobbra a meroving hieroglifáknak megfelelő magyar jelek (fentről lefele): a székely írás "ly" (Lyukó), "us" (ős), "nt/tn" (ten) jele, valamint a heraldika ország szójele
A felülnézeti világmodell a világ szakrális középpontjának jelekből alkotott, leegyszerűsített térképe. Ténylegesen létező táj (az Ararát és a négy szent folyó vidéke), a Homo sapiens sapiens 100-50 000 között volt őshazája. Az innen kiinduló csoportok népesítették be Eurázsiát, Amerikát és talán Ausztráliát is. Ez volt az Éden, ahol az emberiség kidolgozta a természettel és a társadalommal való együttélés szabályait egy ősvallási világnézet keretében. E kőkori ősvallás jelképei napjainkig megőrződtek a világ írás- és jelrendszereiben, közte leghűségesebben a magyar népi jelkészletben és a belőle kialakult székely írásban. Az egyik népszerű, kőkori eredetű "irodalmi" műfaj volt a felülnézeti világmodell. A világmodell közepén szokás szerint az Isten jelképe szerepel. Ennek megfelel a Lyukó szójel, ami a hunok és avarok istenének egyik nevét rögzíti. A világmodellek sarkain (esetünkben az oldalfelezőkön is) az égbe vezető út valamilyen jele szokott szerepelni. A kalotaszegi világmodell sarkain ennek megfelel a szár "úr" szójel, amely az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe.
4/c. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez szintén az égig érő fa (a Tejút) hasadékában karácsonykor megjelenő Istent idézi, ám egy másik szójellel: a hasadékban a székely írás Ten "isten" jele olvasható, az ábra jobb alsó részén a székely írás ős és ten szójele
5. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum egyik hímes tojásán szintén a ragyogó folyó rajza (elolvashatóan: ragyogó Jóma) jelenik meg, akár a 4/c. ábrán
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Magyar hieroglifikus mondatok Tillia Tepe kusán függőjén
Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve
Mennyire szomorú, hogy a mai kor embere semmit sem lát ebből, hiába nézi azt a varrotast...
VálaszTörlésKedves Szabolcs! Egyetértünk. Pedig Baranyai Decsi János már 1598-ban megírta a követendőt: "Aki magyarnak tartja magát, az tanulja meg!" Sajnos, hozzátehetjük: ennél is szomorúbb, hogy a "szakemberek" az ellenségképzőként működő egyetemi oktatásnak megfelelően távolságot tartanak a magyar nemzeti írástól.
Törlés