Egy 4400 éves szíriai írásemlék

A Nature-ben közölt hír szerint feltárták a legrégebbi ismert ábécét Szíriában. A Mirjam Naddaf által jegyzett cikk címe: A legrégebbi ismert ábécé bizonyítéka a szíriai sírkincsek között. Az eddig megszokottak alapján eleve gyanakvással érdemes kezelni minden olyan íráskutatási eredményt, ami valaminek a legkorábbiságát állítja. Általában az szokott ezekről a bejelentésekről bebizonyosodni, hogy a szerzőjük téved. 

A jelen esetben is valamivel több magyarázatot, netán bizonyítékot várnánk el, mielőtt ilyen súlyos kijelentéseket tenne bárki. Hiszen amig nincs olvasat (ha a nyelv is ismeretlen, akkor nincs olvasat), addig azt sem lehet tudni, hogy szójeles, szótagoló, vagy betűző írásemlék került-e a szemünk elé. A Nature cikke mégis ábécéről beszél, amelyben elvileg csak egyetlen hangot jelölő betűk fordulhatnának elő. 

Egy szíriai sírból előkerült 4400 éves agyaghengerekre a legkorábbi ismert alfabetikus írásrendszer nyomai vannak ráírva. A 2004-ben Umm el-Marrában felfedezett sír négy ujjnyi hengert tartalmazott, nyolc különböző szimbólummal gravírozva. Bár a karakterek nem felelnek meg egy ismert nyelvnek sem, Glenn Schwartz régész elemezte a feliratokat, és azt javasolta, hogy a szimbólumok olyan hangokat jelöljenek, amelyek megfelelnek a, i, k, l, n, s és y betűknek. Schwartz szerint a feliratok emberek neveit rögzíthetik, vagy tárgyakat címkézhetnek fel a sírban.

Az írásemlékről közölt kép alapján a lelkesedés korai. A jelek elhatárolása és azonosítása sem lehetséges, az olvasatról nem is beszélve. Ugyan mi alapján javasol hangértéket Schwartz  régész? 

Irodalom

A legrégebbi ismert ábécé bizonyítéka a szíriai sírkincsek között (Nature)


Varga Géza





Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a