Pillanatfelvétel a magyar mennyországból

A hármas halom alakú ország szójelünk ismételten előfordul a hieroglifikus írásemlékeinkben. A különféle alkalmazások (pl. 2. ábra) alapján úgy tűnik, a régiek eredetileg az Isten égi országára gondoltak, míg manapság inkább a földi Magyarországot értjük alatta. Ez ad alkalmat annak ellenőrzésére és arra az összevetésre, hogy a mi rútul megcsonkított hazánk mennyire egyeztethető az égi országról alkotott elképzelésekkel. Amikor a közelmúltban a lelkesítő ütemben újjáépülő budai Várban jártam, egy futó pillanatra úgy tűnt, hogy ez a két értelmezés nem kizárja, hanem inkább erősíti egymást. Találtam ugyanis egyeztethető részletet az elképzeléseim és a valóság között. Mert lehet ez a mi szép országunk egyúttal mennyország is, ha a világ legszebb épületei előtt a legnevezetesebb rováskutatók és más őstörténet-kutatók szobrai sorakoznak majd. Szerencsére sikerült lefényképeznem ama gondolatébresztő részletet, ami egy elkövetkező tisztességes, fényes és boldog jövő képét villantotta fel előttem (1. ábra). 

1. ábra. Az erdélyi útja során a rovásnaptárt felfedező és lemásoló Marsigli gróf szobra a Hauszmann-féle lovarda előtt a budai Várban

Tudjuk, hogy az elképzelt mennyországnak egyelőre nem mindenben pontos mása ez a földi országunk. Ez a kicsi, fényképen kiragadott szelete sem igazán az, mint amilyet beleláttam egy pillanatra. Feltehető ugyanis, hogy Marsigli gróf nem a rovásnaptár lemásolásáért kapta a szobrát, hanem, mert Buda töröktől való visszafoglalásakor ő volt az ostrom műszaki munkálatainak vezetője (például ő tervezte az ostromárkokat). Ezen kívül sokat nyomhatott a latban az olasz grófi címe és a rizsporos parókája is, ami a mai turistacsalogatást is figyelembe vevő várostervezés számára fontos szempont lehetett. Forrai Sanyi bácsi is emlékezeteset alkotott ugyanannak a rovásbotnak a rekonstrukciójával, de neki mégsincs szobra a Várban. Nyilván azért, mert nem volt ilyen szép parókája. 

A mennyországnak azonban az a dolga, hogy valamivel szebb legyen a földi országunknál ...

2. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján a Ten országa "Isten országa" mondat olvasható, ahol a hármas halom az eget tartó fa (a Tejút) felett helyezkedik el, tehát az ég boltozatát, az Isten égi országát jelölheti, amint a szöveg is erről beszél, az ábra jobb szélén a magyar hieroglif írás Ten "isten" és az ország szójelei (lentről felfele)

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)