2022. február 15., kedd

Mit mond a székely írás eredetéről a nikolsburgi ábécé?

A 2022. 02. 25-én pénteken 16 órai kezdettel a pécsi Civil Közösségek Házában, a Szent István tér 17. szám alatt tartandó előadásom részlete

Mit mond a székely írás eredetéről a nikolsburgi ábécé? (videó)

Ebben a cikksorozatban azokat a módszereket tárgyalom, amelyek alapján a székely írás eredeztethető. Korábban már bemutattam a hibás módszereket (az akadémikus szemellenzőt, a politikai prekoncepciókat kiszolgáló hazudozást, a tudományos igényű párbeszédet "pótló" finnugrista jelzőosztogatást, a forráshamisítást és társaikat). Ebben a cikkben pedig elkezdem a használhatónak látszó eredeztetési módszerek bemutatását. Jelen cikkben a jelsor elemzésének lehetőségeit taglalom. 

Amikor egy írás eredetét kutatjuk, érdemes leltárt készíteni a rendelkezésre álló jelekről. Ilyen leltárnak tekinthetjük a nikolsburgi ábécét is. Ez a forrás önmagában is alkalmas annak bemutatására, mit mondhat egy jelsor az írás eredetéről (1. ábra).

A nikolsburgi rovásírásos ábécé a székely–magyar rovásírás jelkészletének első ismert lejegyzése. A bennünket érdeklő fél oldalnyi szöveg egy pergamenlapon található, mely egy 1483-ban kinyomtatott könyv hátsó lapjaként őrződött meg a Dietrichstein hercegek könyvtárában a Csehországhoz tartozó Mikulov (németül Nikolsburg) városában. A Dietrichstein-könyvtár 1933-ban árverésre került Luzernben s ez alkalommal a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban található. A lap eredetileg a XV. század közepe táján egy kódex hátsó táblájának belső borítója volt. Az ábécé fölött az „A székelyek betűi, ahogyan fába róják” jelentésű felirat áll. Ezt követi 46 rovásjel, köztük több összetett is, majd az „amen” szó székely–magyar rovásbetűkkel leírva. Jakubovich Emil, a Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója írt egy ismertető tanulmányt az ábécéről, amelyet 1935-ben közölt a Magyar Nyelv. Újabban Szelp Szabolcs határozta meg azt az időszakot, amikor az ábécé keletkezett. Álláspontja szerint a nikolsburgi ábécét 1490–1526 között jegyezték le.



1/a. ábra. A nikolsburgi ábécé (fent) és a korrektúrajelei alapján rekonstruált helyes jelsora, írógéppel írt jelnevekkel (lent)


1/b. ábra. A jelsorrend rekonstrukcióját lehetővé tevő kettős kereszt alakú korrektúrajelek és az eredeti, kézzel írt jelnevek, amelyek magyarázatáról folyamatos a vita



Szó- és mondatjelek a nikolsburgi ábécében


1/c. ábra. A nikolsburgi ős és ten szójelek, valamint a "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel



A jelek száma

Egy írásrendszer összes jeleinek száma fontos adat, mert az alapján következtetni lehet a típusára. A nikolsburgi ábécének 46 jele van és ez alapján az írásunk szó- szótagoló rendszerű (1). Ez tökéletesen szembemegy az akadémikus áltudomány és más "szakértők" hirdetett állításával, miszerint a székely írás alfabetikus lenne. (2) A jelek száma alapján a helyes típusmeghatározás az, hogy a székely írás szó- szótagoló írás, amelyik rendelkezik egy kitűnő ábécével (tehát egyetlen hangot jelölő jelekkel) is. Az egyiptomi hieroglif írásban is hasonló a helyzet: ott szintén létezik a szójelek mellett egy betűkészlet is. 




2. ábra. Az óperzsa ékírás egyik jeltáblája (Ernst Doblhofer nyomán), a jeleknek több hangértéke is volt, ezzel érték el, hogy a kevés jel ellenére is használható legyen a szótagírás


A jelek típusa

A jelszám alapján is lehet következtetni az írásjelek típusára, vagy egykori típusára. Ha egy írásnak csak 20-30 jele van, akkor az nagy valószínűséggel alfabetikus, azaz a jelei csak egyetlen hangot jelölnek. Például az arameus írásnak 18 jele van s mindegyik mássalhangzójel. 

A szótagírásoknak már több jele van, például a cseroki írásnak 86, a szótagoló óperzsa ékírásnak pedig 49 jele van (ebben egy hangot jelölő betűk, számok és magánhangzók is szerepelnek). 

A szójeleket használó írások jeleinek száma Maurice Pope szerint az idők kezdetén kb. 200 lehetett. Az egyiptomi hieroglif írásnak a Középbirodalom idején 6-700 jele volt, de az egyiptomi hieroglif írásnak a története során a használatból kikopott jelekkel egyetemben több ezer hieroglifája is volt. A kínai írásnak, amely ma is szójeleket használ, összesen kb. 57 000 jele van, ám a mindennapi életben elegendő 3-5 ezer jel ismerete is. 

A nikolsburgi jelsor jeleinek elemzése is oda vezet, hogy a székely írás szó- szótagoló írás, amelyik rendelkezik egy ábécével is. Ez azt jelenti, hogy a székely írás az ismert ókori szójeles írásokhoz hasonló, azok kortársa, a legrégebbi típusú írások közé tartozik. Más szempontokat (az elterjedtséget és a mindenütt felbukkanó jelpárhuzamokat) is figyelembe véve inkább az ismert klasszikus írások őse. 


A jelsorrend


3. ábra. A székely jelsorrend és párhuzamai

A székely írás eredeti, több ezer éves jelsorát a nikolsburgi ábécé őrizte meg. Ez a sorrend jelentős történeti értéket képvisel, ami a kazár, az ugariti és a csukcs jelsorrenddel való összevetése esetén válik nyilvánvalóvá (3. ábra). A jelsorok egyezései és eltérései ugyanis elvileg megmutathatják, hogy milyen sorrendben keletkeztek, melyik őrzi az eredeti rendező elvet és melyik az átvétel. A nikolsburgi jelsor még egymástól el nem különítve sorolja fel a betűket és a többhangértékű jeleket. Ez az ősi sorrend az ugariti ékírás és a kazár írás jelsorának közeli rokona; a legkorábbi ismert, latinos jellegű jelsornak felel meg; egy beláthatatlan korú hagyomány képviselője. A jelnevek többnyire istennevekből vagy istenek jelzőiből származnak; sorrendjüket azok ősvallási tartalma és rangsora határozta meg. Az első helyekre az isteni triász (az Anyaistennő, Bél fiúisten és Dana isten) hieroglifái kerültek. Ez az elhelyezés később módosult (a „c” és néhány további jel közéjük került), de még jól felismerhető az eredeti rendező elv. Ugyanez figyelhető meg a csukcs szójelek sorrendjében is, ahol szintén az isteni triász tagjai kerültek a jelsor elejére.



3. ábra. Csukcs szójelek gyűjteménye (Diringer nyomán), ahol az ellenőrzésre alkalmas csukcs jelek jelentése: 1 = atya, 2 = anya, 3 = fiú, 9 = jó


Összegzés

A jelszám, a jelek típusa (az ábécé szerkezete) és a jelsorrend alapján a székely írás legalább 4-5 ezer éves íráshasználati szokásokat képvisel. E jellemzők párhuzamai a Mediterránumtól Csukcsföldig és tovább terjedő területen mutathatók ki. A nikolsburgi ábécé alapján feltételezhető, hogy ez az írásrendszer e hatalmas terület közepén alakult ki, valahol az Éden, Mezopotámia és Afganisztán vidékén legkésőbb Kr. e. 2-3 ezer táján. Más szempontok (kőkori elterjedtség és párhuzamok) alapján a legkorábbi jelkészlet 60 - 70 ezer évvel ezelőtt is keletkezhetett.


Jegyzet

(1) székely írásnak vannak ezen a 46 nikolsburgi jelen túli, a nikolsburgi ábécében nem szereplő karakterei is (az írásunknak összesen akár 100-200 jele is lehet, vagy lehetett a történelme során). Jelenleg ugyanis az akadémikus "tudomány" elméleti tisztázatlanságai miatt nincs komolyan vehető, minden jelet tartalmazó jellistája a székely írásnak. Nem szerepelnek a leltárban a népi, uralmi és vallási jelkészletünk jelei (például a Jóma ligatúra) sem. 

(2) Jellemző a székely jelszámra vonatkozó általános ismerethiányra, hogy pl. Mandics György 2000 oldalas trilógiájából mindenféle téves számot olvashatunk ki, ha a székely jelek számát keresgéljük. A szerző ugyanis nem közöl saját adatot, csak idézi másokét. Azokra viszont az a jellemző, hogy csak az egy hangot jelölő betűkkel foglalkoznak s a jelszámból eleve kihagyják a szó-, szótag- és mondatjeleket, mintha azok nem is léteznének. Ugyanez jellemző az MTA 2021-ben kiadott rováskorpuszára is. A hasonlóképpen felületes szerzők művein felcseperedő olvasók aztán tökéletes félreértéseket tanulnak meg a székely írás valódi jellemzői helyett. Pedig Thelegdi János már 1598-ban rendszerezve közreadta a székely írás egy hangot jelölő betűit, különféle típusú szótagjeleit és capita dictionumnak nevezett szó- és mondatjeleit (3. ábra). 




3. ábra. Thelegdi János szótagjelei és capita dictionumai 1598-ból

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése