A Pesti tévé Boomerlázadás c. műsorában Mészáros Nóra és Stefka István vendége Grandpierre Attila csillagász, író, zenész volt.
Grandpierre Attila a műsorban kifejtette, hogy miért volt fontos történész édesapjának és neki is, hogy a magyarok őstörténetét kutassa és terjessze. Beavatta a nézőket, hogy miért gyilkos szavak a honfoglalás, a kalandozások és mi az oka annak, hogy a finnugor nyelvcsalád részeként hirdetik a magyar nyelvet. Kiderült, hogy a magyar krónikák mindegyike a „hazajövetel” és a „visszajövetel” szót használja a honfoglalás helyett, szó sincs tehát erőszakos területelvételről. A csillagász véleménye szerint felháborító, ha egy népnek a nemzeti önérzetébe belegázolnak. Szerinte ez az emberi együttérzésnek és a tudománynak is ellentmond.
Ám - Grandpierre Attila véleményével ellentétben - a honfoglalás szó nem gyilkos, a használatával senki sem gázol a nemzeti önérzetbe és persze nem mond ellent sem az emberi együttérzésnek, sem a tudománynak. Sajnálatos, hogy e derék embereknek ellent kell mondanom és a védelmembe kell vennem a honfoglalás szót, mert nincs igazuk. Ez az egész hisztériakeltés és felesleges műbalhé értelmetlenül akadályozhatja a nemzet érdekében végzett tudományos kutatást és ismeretterjesztést. (1)
Grandpierre Attila rokonszenves és egyébként okos ember, de - sajnos - ebben az esetben jól érzékelhetően nem szakemberként szólt a felvetett kérdésekhez. Például - állításával ellentétben - a székely és a magyar nem két nép. Ez egy akkora nemzet- és tudományellenes tévedés, hogy a fal adja a másikat. Hasonló a helyzet a honfoglalás szó jelentését és alkalmazását illetően is.
Én magam is használom a honfoglalás szót a dolgozataimban és a jövőben is használni fogom, mert pontosan és röviden meg lehet vele határozni az időszakot s mert a tudományban ez egy meggyökeresedett és jól használható kifejezés. A szóhasználat ellen felhozott kifogás egy nyelvi tévedésen alapul: a honfoglalás szó ugyanis nem feltétlenül jelent véres foglalást (egy széken is helyet lehet foglalni minden harc és vérontás nélkül). Ráadásul Árpád apánk bevonulása nem is volt teljesen mentes minden véres ütközettől. Például Nyitra vidékén néhány szlovén mégis csak elesett a magyarok nyilaitól és egyes források Szvatopluk halálát is a honfoglalóknak róják fel.
Ami a honfoglalás szó gyilkos voltát illeti, ezzel nem kellene a tájékozatlan tömeget heccelni. Az átlagember befolyásolható, de nem azt kell elérni a tájékoztatás segítségével, hogy a nemzeti érzelmű tömeg jó része téveszmék rabja legyen. A krónikák valóban visszatérésről beszélnek, de ez még nem akadálya a honfoglalás szó használatának, mert a kettő nem mond ellent egymásnak. Jobban kell ismernünk a magyar nyelvet és konkrétan a foglalás szó jelentését. Ugyanis mindegyik visszatérő nép egyúttal helyet is foglalt a Kárpát-medencében. Árpád apánk a beérkezésekor lecserélte a helyi uralkodó réteget, vagy annak jó részét (mesteri eljárással a saját híveivé tette őket, ugyanis más területeken adott nekik birtokot, azaz a régi kapcsolatrendszerüket elveszítették, de az új birtokon már rá voltak szorulva a bevonuló magyarok támogatására).
Tehát nem igaz, hogy a honfoglalás csak véres foglalást jelenthet. Ha valaki helyet foglal egy székben és hazában, az megtörténhet békésen, minden vér nélkül is. A legfontosabb, hogy a honfoglalás egy bejáratott fogalom, jól azonosítható eseményt, Árpád magyar népének bevonulását jelenti. Azaz van egy szakkifejezés, amiben végre mindenki egyetért (legalább az időbeli azonosításában). Nem kellene ezt mesterségesen, holmi felesleges hangulatkeltés érdekében megzavarni.
Például miként emésztik meg a nem túl okos hangulatkeltők László Gyula kettős honfoglalás kifejezését? Ebben a szóhasználatban a hibásnak vélt honfoglalás szó segítségével fogalmazódik meg a kívánt visszatérés fogalom. Sőt, óh borzalom, lehet tovább is fokozni a feszültséget, mert László Gyula azt mondta a tanítványainak (az egyikük mesélte), hogy a hármas honfoglalás kérdésének felvetését rájuk bízza.
Jegyzet
(1) Jellemző és sajnos általános, hogy amikor közzéteszem valamelyik cikkemet a közösségi felületeken, amely írásomban a szkíták, hunok, avarok és honfoglaló magyarok azonos nyelvének (azaz a többszöri visszatérésnek) a hieroglifikus bizonyítékait tárom a közönség elé, ám a címben szerepel a honfoglalás szó, akkor százan is hörögnek e szóhasználat ellen, amíg valaki végre tanújelét adja annak, hogy a cikket is elolvasta, és megértette. Ez a tömeg és a hangulatkeltők szégyene. A nyilvánosság befolyásolásának lehetősége felelősségteljes poszt, amivel okosan és hasznosan kellene élni.
Varga Géza: Honfoglaló tartalom
Jellemző ,ahogyan elhallgatják akadémikusaink a kiskunhalasi rováspálcák jelentőségét . Sőt ! Egyenesen hamisításnak próbálták beállítani . Pedig az 1802 -ből fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor még az analfabétának mondott , iskolát kívülről se igazán látott alföldi juhászok igencsak választékosan írtak a magyar ÁBC betűivel ! " No te vérszopó Péter . Hát te kezded még mindég " - " Megtalálunk a pusztában is , a szemedet toljuk " .- és így tovább 16 pálcára róva !
VálaszTörlésKöszönöm a figyelmedet és a véleményedet!
Törlés