Fehér Bence A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához cím alatt sorol fel rövid szkíta szövegeket. Közülük egy rövid, mindössze két szójelből álló szöveget olvasunk el ebben a cikkben. A cikkíró tájékoztatása szerint e 2 cm-es jelek egy Szabadszállás - Józan (Bács - Kiskun m.) lelőhelyen, Horváth Attila ásatásán 1961-ben előkerült szkíta agyagedényen láthatók (1. ábra).
A szerző leírása szerint a tárgy egy kézzel formált, vörösessárga, kettős csonkakúp alakú, törött fülű csésze, amelynek a pereme is csorba. A jelek az egykori fül alatt, égetés előtt éles eszközzel lettek bekarcolva. Felteszi a kérdést, hogy a jelek fejjel lefelé állnak-e(?), amire a nem a helyes válasz. Az égetés előtti karcolás alapján inkább gyártáshoz kapcsolódó jelölést feltételez: mégsem számjelről lehet szó. Végső következtetése: ez feltehetően valamilyen formában (monogram?) a készítő névjelölése lehet.
Az ismeretlen írások megfejtésének gyakorlata szerint a jelek elolvasása előtt érdemes körülhatárolni, miről is szólhat az elolvasandó felirat. Út melletti kőoszlopon lévő jelekről feltehető, hogy az útirányt jelzik, esetleg birtokhatárként szolgálnak. Az edényeken a szerzők a tartalomra utaló szöveget szoktak feltételezni (aminek persze nem sok értelme van, mert az edényekben cserélődhet a tartalom). Találgat Fehér Bence is, ám a gondolatait béklyóba köti a hazai (székely írással foglalkozó) egyetemi oktatás színvonaltalansága. Gyártáshoz kapcsolódó jelölést és monogramot feltételez, bár a szkítáknál ez az individuális szokás még aligha terjedhetett el. Ezért a monogram feltételezését nem gondoljuk indokoltnak.
Az "természetesen" fel sem merül egy akadémikus kutatóban, hogy ősvallási jellegű szövegről is szó lehet. A szakma néhány évtizede még eleve tudománytalannak minősítette a magyar ősvallás kifejezés használatát, a "tudományos konszenzus" számára is szalonképtelen a körön kívüli szerzők műveinek olvasása. Így aztán az egyetemeken szemellenzővel ellátott akadémikus szerzők nem ismerhetik a neolitikum óta Eurázsia-szerte elterjedt "edénydíszítési" szokásokat (miszerint az edény elolvasható mintázatának a Teremtést és a Teremtőt kell felidéznie). S persze azt sem vehetik számba, hogy az ősvallási könyörgések magyar hieroglifákkal való jelölésének szokása (5. és 6. ábra) a hun-szkíta eredethagyománnyal rendelkező magyarságnál napjainkban is alkalmazott gyakorlat. Példa erre a veleméri rajzos sindük és az őrségi tejesköcsögök esete is (1).
1. ábra. Szabadszállás-Józan lelőhely törött fülű szkíta bögréjének Ős ügy (mai magyarsággal: Ős folyó) olvasatú mondata, a mondat az Istennel azonos Tejútra utal, a fekete grafika Fehér Bence munkája, kék és piros kerettel a jelen cikk írója határolta körül az ügy és ős jelek lényegét
A szerző leírása szerint a tárgy egy kézzel formált, vörösessárga, kettős csonkakúp alakú, törött fülű csésze, amelynek a pereme is csorba. A jelek az egykori fül alatt, égetés előtt éles eszközzel lettek bekarcolva. Felteszi a kérdést, hogy a jelek fejjel lefelé állnak-e(?), amire a nem a helyes válasz. Az égetés előtti karcolás alapján inkább gyártáshoz kapcsolódó jelölést feltételez: mégsem számjelről lehet szó. Végső következtetése: ez feltehetően valamilyen formában (monogram?) a készítő névjelölése lehet.
2. ábra. A szkíta bögre rekonstruált ügy és ős szójelei (balra), valamint a nekik megfelelő székely "ü" (ügy) rovásbetű és "us" (ős) hieroglifa (jobbra)
Mindkét szkíta jel esetében tapasztalható, hogy a fazekasnak nem állt rendelkezésére olyan írószerszám, amivel a feladatát kényelmesen és pontosan megoldhatta volna, ráadásul a sorozatban készített edényekre felrakott hasonló jelek gondos megformálására nem is törekedhetett igazán.
Ezért aztán a 2. ábrán látható és kékkel keretezett hullám alakú ügy szójelet nem tudta kellően hullámosra rajzolni, a hullám jelleg éppen csak észrevehető. Azt, hogy a jelet joggal gondoljuk hullám alakúnak, Fehér Bencének a tanulmányában megtekinthető grafikai megfeleltetése is igazolja: ő is egy S-hez hasonló hullámvonalat rekonstruált.
A szkíta fazekas a pirossal keretezett ős hieroglifa esetében is hasonlóképpen (felületesen) járt el. Kerülte (egyenesekkel helyettesítette) az íves vonalat s azokat is túlhúzta. Nyilvánvaló, hogy a közösség által jól ismert, ismétlődő szöveget elegendő volt csupán felidéznie (1. és 2. ábra).
3. ábra. A kínai "folyó" szójel (balra, Karlgren nyomán, összetett jelek alkotóeleme) és a kínai "középső út" szójel (Karlgren 1007i) ez utóbbi a szkíta megfelelőhöz hasonlóan szintén a Tejút jelképe, amelynek hasadékában karácsonykor a hun-magyar dinasztia őse, a napisten kél (újjászületik)
4. ábra. Anaszazi "folyó" jel egy világmodellt hordozó tálról (balra) és a Tejút hasadékát ábrázoló kaliforniai sziklarajz Diringer nyomán (jobbra)
Az "természetesen" fel sem merül egy akadémikus kutatóban, hogy ősvallási jellegű szövegről is szó lehet. A szakma néhány évtizede még eleve tudománytalannak minősítette a magyar ősvallás kifejezés használatát, a "tudományos konszenzus" számára is szalonképtelen a körön kívüli szerzők műveinek olvasása. Így aztán az egyetemeken szemellenzővel ellátott akadémikus szerzők nem ismerhetik a neolitikum óta Eurázsia-szerte elterjedt "edénydíszítési" szokásokat (miszerint az edény elolvasható mintázatának a Teremtést és a Teremtőt kell felidéznie). S persze azt sem vehetik számba, hogy az ősvallási könyörgések magyar hieroglifákkal való jelölésének szokása (5. és 6. ábra) a hun-szkíta eredethagyománnyal rendelkező magyarságnál napjainkban is alkalmazott gyakorlat. Példa erre a veleméri rajzos sindük és az őrségi tejesköcsögök esete is (1).
5. ábra. Az égig érő fát (Tejutat) ábrázoló veleméri rajzos sindü (tetőcserép), tetején a Tejút hasadékának (a magyar hieroglif írás ős jelének) ábrázolásával, a népi emlékezet szerint ez a sindü mentette meg a veleméri Antal József tetőit az 1928-as nagy vihar idején (Sindümúzeum, Velemér)
(1) Az 1928-as nagy vihar után még azt is tudták Veleméren, hogy ezek a tetőcserépre rajzolt magyar hieroglifák megmentik a házat. Azaz száz évvel ezelőtt értették is valamelyest e hieroglifákat az őrségi parasztfazekasok. Egy részüket a néprajzosok is feljegyezték, mint óvó-védő jelet, de azt már nem voltak hajlandók észrevenni, hogy azonosak a székely rovásjelekkel. Ebből következően e valójában rég tudott dolgok nem befolyásolták Fehér Bence talpig "tudományos" következtetéseit sem.
6. ábra. Dana "istennév" hieroglifával (a székely írás "d" rovásbetűjének megfelelőjével) ellátott tejesköcsög a bajánsenyei falumúzeumban, az edények magyar hieroglifákkal való jelölésének szokása a mai napig fennmaradt a hun-szkíta eredethagyománnyal rendelkező magyarságnál
Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához
Mészáros Gyula: Chattiak és skythák
Varga Géza: Veleméri rajzos sindük
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét.
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése