2018. szeptember 2., vasárnap

A budapesti hun(?) jelvény és a hun cikáda fibulák

Az e cikkben bemutatandó, osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula segítséget jelent egy régen elhúzódó feladat és tudományos vita megoldásában, mellesleg újabb bizonyítékát jelenti a hun-magyar azonosságnak is. Ugyanis a letéti szerződésben még hun cikáda fibulaként meghatározott, de most budapesti hun(?) jelvény munkanevű régészeti korú leletet letétbe helyeztem vagy kilenc éve a Magyar Nemzeti Múzeumban, azzal a szerződésbe foglalt kikötéssel, hogy kiállítják és közzéteszik a leírását egy tudományos folyóiratban. A budapesti hun(?) jelvény tudományos igényű leírása - a rovásjelek lereszelése és letagadása miatt - azóta sem történt meg. Amit ugyanis Tomka Gábor, a múzeum főigazgató-helyettese e tárgyról megjelentetett egy évkönyvben, az - a budapesti hun(?) jelvény jeleinek félremagyarázása és a gondolati tartalom feltárásának elmaradása miatt - nem tekinthető tudományos igényű leírásnak.



1. ábra. Osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula a sarok szár "Heraklész úr" mondattal, a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztjének gondolati párhuzamával (fotógrafika)


A letéti szerződés megkötése előtt Vaday Andrea, Bálint Csanád, Vékony Gábor, Erdélyi István és Bakay Kornél régészek egybehangzóan hunnak, vagy hun korinak határozták meg a leletet (Erdélyi István később ezt az álláspontját megismételte a Ráduly János rovológussal közösen írt rováskorpuszában). A magyar Nemzeti Múzeum újabban kialakított véleménye némi (az újkorba mutató) ingadozás után késő középkorinak véli a budapesti hun(?) jelvényt. Öt régész és a letéti szerződést aláíró muzeológusok egybehangzó véleményét arról, hogy a budapesti hun(?) jelvény hun kori tárgy, akkor sem lehet félretenni, ha a lelet tényleg késő középkori lenne. A tisztánlátás érdekében szükségszerű megvizsgálni, mi okozhatta a vélemények eltérését. A felületes szemlélő is észreveheti, hogy egyes hun cikáda fibulák alakja feltűnően hasonló a budapesti hun(?) jelvény alakjához (5. és 6. ábra). A gondosabb elemző (a jelek elolvasásával) arra is rájöhet, hogy ez alakbeli hasonlósághoz a gondolati tartalom hasonlósága is társul. Amiből következően a budapesti hun(?) jelvény, bár nem tekinthető hun cikáda fibulának (mert nem fibulaként, azaz ruhakapocsként használták), mégis a hun cikáda fibulák hagyományának folytatója (mert a cikáda fibulákon lévő gondolati tartalom későbbi hirdetője). Azaz a leletek helyes megítéléséhez nem elegendő a fizikai leírásuk, meg kell érteni a gondolati tartalmukat is. Ebben az esetben az is érthetővé válik, hogy a budapesti hun(?) jelvény alakja miért utánozza a hun cikáda fibulákét, ami öt régészt és egy letéti szerződést befolyásolt. A megértéshez figyelnünk kell arra, hogy a fibulák nem csak a ruha rögzítésére szolgáltak, hanem viselőik világnézetét és rangját is illusztrálták - amire csak a gondolati tartalmuk tehette képessé őket. Amíg tehát a Magyar Nemzeti Múzeum nem tisztázza a budapesti hun(?) jelvény gondolati tartalmát, addig nem teljesítette a letéti szerződésben vállaltakat, hogy elkészíti a lelet tudományos igényű leírását.

Addig is, amíg a Magyar Nemzeti Múzeum nem lesz hajlandó a szerződésben közel 10 évvel ezelőtt vállaltak becsületes teljesítésére, megpróbáljuk nélkülük tisztázni a budapesti hun jelvény és a hun cikáda fibulák közötti formai és tartalmi kapcsolatot.

A cikáda alakú fibulát (ruharögzítő kapcsot) a kínaiak, a görögök és a rómaiak már az V. század előtt is használták. A rovar képét rangjelző és bajelhárító szerepe miatt ábrázolták a fibulákon. Erre a rangjelző és bejelhárító szerepre azért gondolták alkalmasnak, mert az Istennel fennálló különleges kapcsolat jelvénye volt. 

A jelek alapján a rovar (táplálkozással összefüggő) fejét és potrohát a Földnek feleltették meg, ezért került ide a hegyek ábrázolása. 

Az áttetsző és repüléshez használt szárny ellenben az ég jelképe. Ezt bizonyítják a csömöri cikáda fibula szárnyaira tett Ég szójelek, az égig érő fa ábrázolása más cikáda fibulákon, valamint a gondolati párhuzamok Ak ügy (Heraklész folyó, Tejút) szövege is.  

A letéti szerződés megkötése előtt öt régész mondta a budapesti hun(?) jelvényt hun korinak, vagy éppen hun cikáda fibulának, ezért a múzeum főigazgatója által aláírt szerződésben is hun cikáda fibulaként szerepel. Az átvételi elismervény szerint rovásszöveg is volt rajta, a továbbiakban azonban rovásjelekről a muzeológusok  szót sem ejtettek. Helyette Tomka Péter szakértő latin AK monogramot, később a fia, Tomka Gábor (feje tetejére állítva a tárgyat) egy latin M betűt vélt leolvashatónak róla. Vicces kedvükben lettek volna? 

Időközben egy sor régészeti leletpárhuzam is előkerült Ukrajnától Németországig, közülük több rovásszöveggel, a szerzők azonban a rovásszövegek létét sem voltak hajlandók megemlíteni. A tárgyakon lévő rovásszövegek elolvasása nélkül a budapesti hun jelvény és párhuzamainak egymáshoz való gondolati kötődése nem ismerhető fel, ezért a lelet tudományos igényű leírásáról sem lehet beszélni.

Miután a múzeum főigazgatója levélben úgy tájékoztatott a végzett munkáról, mintha a szerződésben vállaltakat teljesítették volna, kénytelen voltam körülnézni a gondolati párhuzamok körében. Segített ebben a munkában Berényi László barátom levele is, amelyben a cikáda fibulák és a budapesti hun(?) jelvény gondolati kapcsolatának elemzésére buzdított. 

Az elemzést a dunaszentgyörgyi avar veret és néhány további lelet világnézetet és jelhasználatot illető párhuzamosságának felismerése segítette. Azaz valójában egy világnézetet kifejező tárgysorozatról, az Istennel azonos égig érő fa (Tejút) ábrázolásáról van szó. Ez a tárgysorozat a hun cikáda fibuláktól és az avar leletektől elvezet a budapesti hun(?) jelvényen és annak a visegrádi palota kertjéből előkerült változatán keresztül a címerünk hármas halmáig és kettős keresztjéig. Azt bizonyítja e folyamat, hogy a hun ősvallás és állameszme jelentős befolyással bírt még Mátyás idejében is, amelynek nyomát ma is hordozzuk az államcímerünkben.

E cikkben egy osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibulát mutatunk be. Ez egy kétségkívül hun (hun kori) cikáda fibula, amelynek jelei a hunok által is használt magyar hieroglif írás szár és sarok jelének felelnek meg. Az osztrogót és a budapesti lelet, valamint a régészeti párhuzamok mondanivalóját a rajtuk lévő "rovás" szövegek alapján jól össze lehet hasonlítani. Ezekből nyilvánvaló, hogy a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztje is e jelvénykörbe tartozik. Azt teszik nyilvánvalóvá, hogy a magyar állameszme és jelképrendszer (azaz a magyarság?) hun és avar eredetű.


Az osztrogót cikáda fibula jelei


 

2. ábra. Az osztrogót tulajdonba került cikáda fibula és a halomi honfoglalás kori csontlemez világmodelljének "eget tartó fa" ábrázolási konvenciója azonos alakú



3. ábra. Az osztrogót tulajdonba került cikáda fibula és egy magyarszombatfai világmodelles tányér szár "úr" jele hasonló




4. ábra. Az osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula (balra), a nagyszentmiklósi hun nagyszíjvég (középen) és a budapesti hun(?) jelvény sarok jele is hasonló (egymás fölött lévő hegyek sorát ábrázolják) - mert azonos szót, azonos gondolati tartalmat rögzítenek (a múzeum "szakértői" azonban csak sormintának voltak hajlandók tekinteni)


A fenti ábrázolási konvenció, valamint a szár és a sarok hieroglifa hun és magyar változatai jól azonosíthatók. Mindegyik jel a magyar hieroglif írás jele, amelyet a közelmúltban megjelent kötetemben mutattam be. 

E jelek még nem elegendőek a hun-magyar azonosság kétségbevonhatatlan bizonyításához, ám mégis fontos adalékot jelentenek e kérdés megválaszolásához. A párhuzamaikkal együtt ugyanis arra világítanak rá, hogy a hunoknak, az avaroknak és a magyaroknak is igen fontos volt az égig érő fa (Tejút) ábrázolása. 

Berze Nagy János népmese-kutatótól tudjuk, hogy az égig érő fa a magyar néphitben azonos az Istennel. A régészektől pedig azt, hogy a hunok a cikáda fibulát óvó-védő jelként alkalmazták. Erre nyilván azért volt alkalmas, mert a pogány isten jelképe szerepelt rajta. S ha ezen az osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibulán az égig érő fát találjuk, akkor az is nyilvánvaló, hogy a hun ősvallás hiedelmei részét képezik napjaink magyar hagyományának.  


Mivel segíti ez a fibula a budapesti hun(?) jelvény leírását?

Az említett letéti szerződésben még hun cikáda fibulaként szerepel a  kis rézlemez, amelyről később a múzeumban kiderítették, hogy nem hun, nem cikáda és nem fibula. Ehhez a múzeumi állásponthoz - a dunaszentgyörgyi avar veret és az osztrogót cikáda fibula alapján - azt tehetjük hozzá, hogy mégis sok köze van a hun cikáda fibulákhoz. 

A nézet kérdése. Emlékezetes, hogy a jelvényt Tomka Péter helyesen, a fia, Tomka Gábor azonban a feje tetejére állítva értékelte. Az osztrogót fibula igazolja a budapesti hun(?) jelvény helyes nézetét, mert hegyeket és fát ábrázol, amelyeket nem lehet a fejük tetejére állítani. Helyesen csak úgy szemlélhetjük, ahogyan azt az 1. ábrán is látjuk. Mivel a budapesti hun(?) jelvény lelettípusa a cikáda fibulák (a cikáda ábrázolás) divatjából alakult ki, ebből következően nem Tomka Gábor, hanem Tomka Péter és e sorok szerzője nézte megfelelő nézőpontból a leletet (1. és 5. ábra). Ez újfent megerősíti, hogy a Tomka Gábor által feltételezett M betű nem létezik a tárgyon és ezért abból Mária-kultuszra sem lehet következtetni. A Magyar Nemzeti Múzeum adós maradt a budapesti hun jelvényen lévő jelek tudományos igényű magyarázatával.

A cikáda fibulák és a jelvények hasonló alakja. A budapesti hun(?) jelvény alakja nem véletlenül tévesztett meg több régészt is. A tárgy ugyan nem ábrázolja a hun fibulákon megszokott hűséggel a rovart, az alakja mégis a cikádát idézi (5. ábra). Ha a budapesti hun jelvény és lelettípusa - mint ahogyan azt a múzeum állítja - középkori, akkor ez arra utal, hogy a hun cikáda fibulák divatja még a visegrádi palota építésekor is befolyásolta a magyar viseletet és gondolkodást. 


5. ábra. A budapesti hun jelvény (balra), meg a kistokaji (középen) és csömöri hun cikáda fibula, a lemezek alakja nem véletlenül, hanem a hasonló szerep miatt ilyen megtévesztően hasonló 


A gondolati tartalom kérdése. A Magyar Nemzeti Múzeum nem használta fel a budapesti hun(?) jelvényen és a lelettípus többi példányán lévő rovásszöveg olvasatát a leletek leírásához, ezért a gondolati tartalmukat sem tárhatta fel. Az osztrogót fibula, az avar veret, meg a további régészeti és gondolati párhuzamok alapján a képszerű és elolvasható ábrázolások mondanivalója egyértelmű: a sarok hegyén álló, az Istennel és a Tejúttal azonos égig érő fa tiszteletének dokumentumai ezek. Ez a gondolat töretlenül követhető a hun és avar tárgyaktól a honfoglalás koráig és a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztjéig. A hun cikáda fibula azért volt alkalmas a rang jelzésére, a hun eredetű magyar uralkodóház uralmának legitimálására, mert az Istenre hivatkozván, viselőjének rangját és hatalmát Istentől eredőnek mutatta. 

Az írástani kapcsolat. A budapesti hun jelvényen, a hozzá hasonló régészeti párhuzamokon és a gondolati párhuzamnak tekinthető hun cikáda fibulákon vagy avar emlékeken a magyar hieroglif írás jelei fordulnak elő. (Ez alól csak néhány, a múzeum által gót betűnek tekintett különös jel kivétel, amelyek közül azonban a visegrádi párhuzamon lévő "gót betű" a magyar hieroglif írás Üdő "Idő" jelére emlékeztet.) Ebből a hieroglif írásból alakult ki a székely írás, amelyet még az 1500-as években is hun írásnak tekintett a magyar értelmiség. 

Ősvallási kapcsolat. A magyar népmesékből és a hieroglifikus ábrázolásokból tudjuk, hogy a magyar ősvallás központi gondolata az Istennel azonos égig érő fa volt. Ugyanezt a gondolatot most egy hun tárgyon is azonosítottuk.


Összegzés

6. ábra. A györkönyi hun cikáda fibula az égig érő fa rajzával (balra), az osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula a Sarok szár "Heraklész úr" mondattal (2.), a budapesti hun(?) jelvény az Északi sarok mondattal (3.) és egy magyarországi párhuzam az Ak, a nagyon nagy ügy "Heraklész a nagyon nagy folyó" mondattal és a sarok jellel (jobbra)


A pazar szépségű osztrogót cikáda fibulának a történeti jelentősége is kiemelkedő, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy a budapesti hun(?) jelvény és régészeti, vagy gondolati párhuzamai a hun cikáda fibulák gondolati értelemben vett folytatói és örökösei. A rokon tárgycsoport hieroglifikus szövegei a hun ősvallás és világnézet üzenetét közvetítik, amely (címerünk kettős keresztje és hármas halma alapján) meghatározta a középkori magyar királyeszmét is. A mai napig a valaha volt Hun Birodalom eszmerendszerét őrzik és hirdetik.








További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése