Olyan sok bronzkori írásemlék került már elő, hogy ezeket a jobb megértés érdekében külön csoportba kellett szednem.
A bronz megmunkálásának legkorábbi emlékei a Kr. e. IV. évezred közepére tehető majkopi kultúrából származnak a Kaukázus környékéről. Innen a technológia gyorsan terjedt Ázsia délebbi területei felé. A délnyugat-ázsiai bronzkor három fő korszakra osztható:
- Korai bronzkor (Kr. e. 3500–2000 körül). A korai bronzkorban látványos előrelépés volt a települések szervezett városállamokká fejlődése és egyes írások kialakítása a Kr. e. IV. évezredben. Ekkor terjedt el a lovasnomád életmód a Pontuszi-Kaspi térségben. A korszaknak egy nomád népvándorlási hullám vetett véget.
- Középső bronzkor (Kr. e. i. e. 2000–1600 körül). A középső bronzkori vándorlások nagymértékben átformálták Délnyugat-Ázsia nagy része és Egyiptom politikai térképét: megjelentek az amoriták, hettiták, hurriták, hükszoszok.
- Késő bronzkor (i. e. 1600–1200 körül) A késői bronzkort az erős birodalmak és az általuk leigázott államok versengése jellemezte (Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Hettita Birodalom, Mitanni Királyság). Az égei civilizációval kiterjedt kapcsolatokat tartottak fenn (Ahhijava, Alasija), ahol a fő szerepet, a rézkereskedelem játszotta. Ez a korszak a nagy közel-keleti birodalmak összeomlásával zárult.
A közép-európai bronzkor a Kr. e. III. évezred közepétől a Kr. e. VIII. század közepéig tartott. A bronzkor kezdete, egyrészt itt is, akárcsak Nyugat-Európában, a harang alakú edények kultúrája vagy rövidebben a harangedényes kultúra elterjedéséhez köthető. Másrészt a Duna-mentén balkáni hatásra is megjelent a bronzművesség a nagyrévi kultúrában.
A legnagyobb égei-tengeri bronzkori kultúra, a minószi civilizáció kezében tartotta egész Európa bronzkori kereskedelmét. A hajózás ismerete hatalmas mértékben fejlődött, a minósziak nagy kiterjedésű kereskedelmi útvonalakat építettek ki. Ezeken az útvonalakon ónt és faszenet szállítottak Ciprusra, ahol rezet bányásztak, melyet az ónnal ötvözve bronzot állítottak elő. A bronztárgyakat ezután távoli területekre exportálták.
A bronzkor végén a minószi kultúrától egy kialakuló másik nagy égei-tengeri királyság, a mükénéi kultúra vette át a terület egész kereskedelmének irányítását. A változás oka Théra (a mai Szantorini szigete) vulkánjának 3500 évvel ezelőtti kitörése lehetett, mely röviddel a bronzkor vége előtt történt. Théra körülbelül 40 mérföldre, északra fekszik Krétától, mely akkoriban a minószi civilizáció központja volt. A Théra felől érkezett cunami pusztította el a krétai városokat. A krétai flotta a saját kikötőjében pusztult el, ezért ezek után döntő csatákat veszítettek el a mükénéiekkel szemben. Ekkor azonban a vasszerszámok általánosan elterjedtté váltak, a fő igény az ónkereskedelemre megszűnt, és a kereskedelmi hálózat funkciója elveszett.
Kora-bronzkori idol Tordasról "Ragyogj nagyságos zsenge" mondattal
Bronzkori edény "él, élő" hieroglifákkal a szombathelyi Smidt Múzeumban
Andronovo tartalom
Irodalom
Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p.
Varga Géza: Andronovo tartalom
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése