Fenyvesi Zsolt levelét 2022 január 1-én, reggel olvastam el: "Ghanzu folyosó, kora bronzkor, a Tao folyó mente. Ez egyben a Sárga folyó forrásvidéke is. Én rováskaraktereket vélek felfedezni a mázas kerámiákon. El tudod olvasni őket, Géza bácsi?"
Természetesen örömmel vállalkoztam az "edénydíszítések" elolvasására, mert nyilvánvaló volt a számomra is a székely írással (pontosabban a szójeleket használó magyar hieroglif írással) való kapcsolat. Annál is inkább, mert - a babona szerint - ha ezzel kezdem az évet, akkor egész évben ezt kell majd csinálnom. Köszönöm a lehetőséget!
1. ábra. Kora bronzkori edények a Tao folyó mentéről
Eurázsia és Amerika archaikus "díszítésű" (elolvasható jelekkel borított) edényein előírásszerűen jelentkezik az a követelmény, hogy az edénynek a Teremtőt, a Teremtést és a Teremtés eredményeként létrejött isteni országot kell megidéznie. Erről bővebben írtam Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? c. dolgozatomban. Ezek a kínai edények pontosan követik ezt az ősi előírást, amelyikkel végső soron az Éden emlékezetét őrizték meg és vitték magukkal a világ távoli tájait a kőkorban benépesítő Homo sapiens sapiens csoportok.
2. ábra. Az első edény jeleinek olvasata: Ushu szár (mai magyarsággal: Őskő ura, vagy Meteorvas ura) középen, bal szélen fentről lefelé az ushu "őskő, meteorvas" és szár "úr" hieroglifák, jobb szélen a székely írás "u" és "sz" rovásbetűje
4. ábra. A harmadik edény jeleinek olvasata: Nagy, ősi, ősi, ősi Bél (középen), jobb szélen fentről lefele az edény nagy, ősi és Bél hieroglifái, jobb szélen pedifg a nekik megfelelő székely "n" betű, ős szójel és "b" betű
A jelhasználat jellegzetességei közé tartoznak a "fejjel lefelé lógó" jelek, amelyek mellett a talpukon álló jelek is szerepelnek. Ilyen "fejjel lefelé lógó" jel a harmadik ábrán az ország, a negyedik ábrán pedig a nagy hieroglifa. Mindkettő az edény pereméhez kapcsolódik, az isteni nézőpontnak megfelelve. Hasonló jelhasználatot láthatunk egy magyar népi tálon, egy szarmata üstön és a trialeti kultúra aranypoharán is (5. ábra) is.
5. ábra. A trialeti kultúra aranypohara a Jó sar (mai magyarsággal Jóságos úr) mondattal Kr. e. 2000 tájáról, Grúziából
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése