A magántulajdonban lévő, 1856-os évjáratú somogyi sótartó fényképét Szelestey László barátomtól kaptam néhány évtizeddel ezelőtt. Véle annak idején emlékezeteseket barangoltunk a Dunántúlon egy ütött-kopott Trabanttal, népi emlékek után kutatva. A figyelmünket azért keltette fel ez a sótartó, mert nyilvánvaló volt, hogy a jelei rokonságot tartanak a székely írásjelekkel. Középen a világoszlop látható, amely felett a Nap ragyog (1). A világoszlop közepén pedig felismerhető az "us" (ős) rovásjel népi változata. A fénykép alapján készített fotógrafikámat (1/a. ábra) a hettita (újabb nevén luviai) hieroglif írás "isten" jelével együtt közöltem a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetemben (1993/188), ám akkor még a többi jel meghatározása elmaradt.
1/a. ábra. A somogyi sótartó a két madár között ábrázolt világoszloppal
Az adósságomra dr. Révész Péter professzor úr előadása emlékeztetett. A Miskolci Bölcsész Egyesület által szervezett előadásában ugyanis e somogyi világoszlopot joggal vetette össze egy Evans által közölt minószi hieroglifával (1/b. ábra). A professzor úr az előadásában elmondta, hogy a székely rovásírás betűi képjelekből alakultak ki, amivel - természetesen - egyet lehet érteni. Ez a nagy tudományos jelentőségű nézete megegyezik Simon Péter, az ELTE egykori tanszékvezetőjének felismerésével, amit a Bronzkori magyar írásbeliség c. közös kötetünkben fejtett ki. Simon Péter szerint ugyanis a székely jelek egy korábbi hieroglifikus (azaz ősvallási kötődésű) írás esetenként képszerű szójeleiből alakultak ki. Evans is a hieroglifa szót használta a minószi jelekről szólván. Ugyanezt az elnevezést használja e sorok írója is a Magyar hieroglif írás c. kötetben.
Révész Péter azt is feltételezi, hogy a székely jelek éppen a minószi hieroglifákból alakultak ki. Ezt ugyan még ellenőrzendőnek gondoljuk, az alább elemzett minószi jelmontázs azonban a professzor úr állítását támasztja alá.
Révész Péter azt is feltételezi, hogy a székely jelek éppen a minószi hieroglifákból alakultak ki. Ezt ugyan még ellenőrzendőnek gondoljuk, az alább elemzett minószi jelmontázs azonban a professzor úr állítását támasztja alá.
1/b. ábra. Bal oldalon az Evans által két "fél-rozetta"-ként meghatározott minószi motívum (valójában a Tejút hasadékának rajza ez, a benne karácsonykor születő napistennel), amely azonosítható a somogyi sótartó világoszlopának közepén lévő népi "us" (ős) jellel (a Révész Péter által vetített ábra fényképe)
A sótartó felidézésével az adósságom többrétegű volta is az eszembe ötlött (2). Ugyanis nem csak a somogyi sótartó többi jelét kellene alaposabban felmérni és összevetni a székely jelekkel, hanem általában az Égeikumét is. Az Evans által közölt minószi hieroglifák között ugyanis több nyilvánvaló párhuzama van a székely jeleknek (l. A székely rovásírás eredete, 2005/31.!). Ebből következően helytálló Révész Péter professzor úr megállapítása, miszerint az Égei írások rokonságban vannak a székely írással. Régen esedékes kutatómunkát vállalt magára, amikor a minószi és a magyar jelkincs közötti kapcsolatok tisztázására vállalkozott.
Az égig érő fa szerkezete
A jelekből összeállított somogyi világoszlop a Tejút, vagy égig érő fa jelekből összeállított rajza. Beleillik abba a sorba, amit az égig érő fa ábrázolásaiból ismerünk. A szokás szerint vagy teljes egészében magyar jelekből van összerakva (1/c. ábra), vagy az ábrázolásához hozzátartozik legalább egy jel is (2/a. ábra). E rajzok, legyenek bár évezredekben és ezer kilométerekben mérhető távolságokra egymástól, minden esetben a magyar hieroglif írás szójeleit tartalmazzák. Ennek az első pillanatban meghökkentő követelménynek megfelelő rajzolatok sorát Az égig érő fa ábrázolásai c. cikkemben mutattam be és ennek felel meg a jelen cikkben elemzendő minószi jelmontázs, meg a somogyi sótartó világoszlopa is.
A jelen cikk számára két érdekes tanulsággal is szolgál ez a két (minoszi és somogyi) írásemlék.
- Egyrészt figyelemre méltó az Evans által "fél rozetta"-ként említett minószi motívum és a somogyi világoszlop erre hasonlító részletének összefüggése (1/b. ábra). Erről ugyanis némi írás- és vallástörténeti áttekintés után megállapítható, hogy mindkét esetben a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő Nap vagy napisten ábrázolásáról van szó. A nagy karriert befutó, végső soron kőkori eredetű ábrázolási konvenció példái között olyan is akad (például a kínai, lásd a 2/c. ábrát!), amelyikben ez a részlet a minószihoz és a somogyihoz hasonlóan lencse alakú (3).
- Másrészt az derül ki az alaposabb szemrevételezés során, hogy Evans ábrája elolvasható jelekből áll és egy ősvallási szertartás szövegkönyve (lásd erről a következő fejezetet!).
1/c. ábra. A somogyi sótartó jelekből alkotott képszerű világoszlopa, ennek közepén van az a részlet, amelynek minószi párhuzamát (a magyar jeltörténetet, a vonatkozó csillagászati pillanatot és az ennek magyarázatául szolgáló ősvallási képzeteket nem ismerő) Evans két "fél rozettá"-nak mondott
Az égig érő fa szerkezete
A jelekből összeállított somogyi világoszlop a Tejút, vagy égig érő fa jelekből összeállított rajza. Beleillik abba a sorba, amit az égig érő fa ábrázolásaiból ismerünk. A szokás szerint vagy teljes egészében magyar jelekből van összerakva (1/c. ábra), vagy az ábrázolásához hozzátartozik legalább egy jel is (2/a. ábra). E rajzok, legyenek bár évezredekben és ezer kilométerekben mérhető távolságokra egymástól, minden esetben a magyar hieroglif írás szójeleit tartalmazzák. Ennek az első pillanatban meghökkentő követelménynek megfelelő rajzolatok sorát Az égig érő fa ábrázolásai c. cikkemben mutattam be és ennek felel meg a jelen cikkben elemzendő minószi jelmontázs, meg a somogyi sótartó világoszlopa is.
A jelen cikk számára két érdekes tanulsággal is szolgál ez a két (minoszi és somogyi) írásemlék.
- Egyrészt figyelemre méltó az Evans által "fél rozetta"-ként említett minószi motívum és a somogyi világoszlop erre hasonlító részletének összefüggése (1/b. ábra). Erről ugyanis némi írás- és vallástörténeti áttekintés után megállapítható, hogy mindkét esetben a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő Nap vagy napisten ábrázolásáról van szó. A nagy karriert befutó, végső soron kőkori eredetű ábrázolási konvenció példái között olyan is akad (például a kínai, lásd a 2/c. ábrát!), amelyikben ez a részlet a minószihoz és a somogyihoz hasonlóan lencse alakú (3).
- Másrészt az derül ki az alaposabb szemrevételezés során, hogy Evans ábrája elolvasható jelekből áll és egy ősvallási szertartás szövegkönyve (lásd erről a következő fejezetet!).
2/a. ábra. A veleméri Sindümúzeum rajzos sindüje (tetőcserepe) az égig érő fát ábrázolja, amelynek a csúcsán megtalálható a somogyi sótartó világoszlopán középen lévő "us" (ős) jel, a Tejút hasadékának rajza
2/b. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez az égig érő fát ábrázolja, ám a Tejút hasadékában a Ten "isten" jel születik
2/b. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez az égig érő fát ábrázolja, ám a Tejút hasadékában a Ten "isten" jel születik
2/c. ábra. A tusnádi Vártető sziklájába vésett, Úristen olvasatú mondatjel (balra) növényt ábrázol, amelynek közepén van a Tejút hasadékát jelképező "us" (ős) hieroglifa, a kép közepén és jobb oldalán a tusnádi sar "úr", "us" (ős) és "nt/tn (Ten) hieroglifák, valamint a nékik megfelelő székely "s", "us" és "nt/tn" jelek
2/d. ábra. Az égig érő fát jelképező énlakai Egy isten mondatjelnek a tetején van a hasadékot ábrázoló hieroglifa
2/e. ábra. A kínai "középső út" szójel két változata Karlgren nyomán, az égig érő fát (Tejutat), a kozmosz forgástengelyét ábrázolja, ami valóban az égbe vezető "középső út", a jel legfontosabb jellemzője a függőleges tengelyen a Tejút hasadékának ábrázolása
2/f. ábra. A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített elolvasható másolaton az égig érő fa hasadékában kél a Nap
2/g. ábra. Egy bakui tányér és egy honfoglalás kori magyar veret hasonló világmodellt hordoz, sarkaiban a Tejút hasadékában kelő napisten jelképével, a bakui változat feltűnően hasonló a somogyi sótartó és Evans minószi "fél rozettá"-jához (1/b. és 1/c. ábra)
A Tejút hasadékának ábrázolása megjelenik a világmodellek sarkaiban is (2/g. ábra), ahol az égbe vezető út jelképe szokott szerepelni (s ennek a követelménynek a napisten megfelel).
A minószi jelmontázs egy ősvallási szertartás szövegkönyve
Evans egy sorminta egyik elemét közli (3/a. ábra). A rajz részeire bontható, mert jól azonosítható jelekből áll. Ezeket értelmezve valamivel többet is lehet mondani annál, mint hogy két "fél-rozetta" látható rajta. Révész Péter kézenfekvően magyarázza kettévágott napábrázolásnak. A hasonló sugaras minták valóban a Nap jelképei (3/b. ábra).
3/a. ábra. Az Evans által közölt két "fél-rozetta" (fotógrafika)
3/b. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester egyik (régi edényről másolt) Nap-mintája, különösen a sugarait illetően, valóban hasonló ahhoz, amit Evans két fél-rozettájának összeillesztésével nyerhetnénk
3/c. Bal oldalon fentről lefelé a hettita hieroglif írás "Nap" és "nagy" szójele, valamint rá szótagjele, középen az Evans által közölt "fél-rozetta", jobbra a magyar népi "Nap" hieroglifa részlete (fotógrafika Czibor Imre napjelképe alapján) és a székely írás "n" (nagy), valamint "r" (Rá/ragyogó) jelei
A minószi "fél-rozetta" a 3/c. ábra alapján a hettita (újabban luviai) hieroglif írás, valamint a magyar jelek segítségével egyaránt jól értelmezhető a Ragyogónál ragyogóbb Rá a nagyságos Nap alakban. A jelek egyezése nem véletlen, a hettita és a székely írásrendszert kb. 20 hasonló alakú jel köti össze, amelyek közül kb. 12 jel esetében tartalmi kapcsolat is kimutatható (l. Magyar hieroglif írás/449-450!).
3/d. ábra. Az Evans "fél-rozettáit" elválasztó függőleges mondatjel két elemből tevődik össze, a bal szélső oszlopban fentről lefelé a hettita ax szótagjel és a "fa" szójel, a balról második oszlopban a nekik megfelelő minószi hieroglifák, a jobb szélső oszlopban pedig a székely írás Ak (patak, Heraklész) hieroglifája és "sz" (szár) jele, a mondatjel Ak szár (mai magyarsággal: Heraklész úr, vagy Patak úr) alakban olvasható el
A korábban megismert hieroglifikus írásemlékek egy részében (például Nenad korongja esetében) tapasztalható a székely "kis r"-hez és a hettita rá szótagjelhez hasonló jel megismétlése (a 3/c. ábrán ezek vízszintes változatai ismétlődnek). Ez az ismétlődés azzal függhet össze, hogy az ősvallási szertartások során Rá napisten nevét, vagy a ragyogj, ragyog, ragyogtál, ragyogott stb. szavakat gyakran ismételgették az isten megidézésekor, megjelenésekor, majd búcsúztatásakor. Ebből következően az egyik "fél-rozetta" az Isten megidézését, a másik pedig a búcsúztatását rögzítő szövegkönyv lehet, a két "fél-rozettát" elválasztó függőleges sáv pedig azt a pillanatot rögzítheti, amikor az Isten éppen megjelenik, jelen van.
Ez a magyarázat több oldalról igazolt.
Egyrészt az elválasztó sáv Ak szár (mai magyarsággal: Heraklész úr) olvasata.
Másrészt a rokon ábrázolások, amelyeken a Nap az égig érő fa hasadékában születik (2/f. ábra).
Harmadsorban a katolikus egyház az Ars sacra keretében ma is tanítja, hogy a templomokban látható, Krisztus születését ünneplő mandorla a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő Nap rajzából alakult ki.
A csillagászati helyzet is ez: karácsonykor a Nap évezredek óta a Tejút hasadékában kél.
Ez a magyarázat több oldalról igazolt.
Egyrészt az elválasztó sáv Ak szár (mai magyarsággal: Heraklész úr) olvasata.
Másrészt a rokon ábrázolások, amelyeken a Nap az égig érő fa hasadékában születik (2/f. ábra).
Harmadsorban a katolikus egyház az Ars sacra keretében ma is tanítja, hogy a templomokban látható, Krisztus születését ünneplő mandorla a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő Nap rajzából alakult ki.
A csillagászati helyzet is ez: karácsonykor a Nap évezredek óta a Tejút hasadékában kél.
4. ábra. A minószi "fél-rozetták" jelkészlete megtalálható a hettita (luviai), avarhun és székely (magyar) jelkészletben is
Az Evans által közölt képszerű minószi jelmontázs (3/a. ábra) minden elemi összetevője megtalálható a székely írásban, ezért ezt a minószi írásemléket a magyar hieroglif írás (a székely írás elődjének) szójeleivel gond nélkül megértjük és részben hangzósítani is tudjuk (azaz meg tudjuk közelíteni az olvasatot).
Ez az olvasat (az ősvallási szertartás szövegkönyve) megközelítőleg a következőképpen rekonstruálható (4):
Ragyogj Rá! Ragyogj Rá!
Felragyog Rá, a nagyságos Nap!
Ak szár "Heraklész úr, az égi patak"!
Ragyogott a ragyogónál ragyogóbb Rá.
Ragyogott Rá.
A Révész Péter professzor úr által a két írásrendszer között feltételezett összefüggés kétségtelenül létezik, ennek a pontos mikéntje azonban még további kutatást igényel.
Jegyzetek
(1) A sótartó rajza a Csernyecov által közölt obi-ugor "fa és Nap" ábrázolásokra emlékeztetett, amelyeken a Napot leggyakrabban a fa tetején ábrázolták. E rajzocskák tájékoztatását azután két további adat is megerősítette.
- Egyrészt az, hogy obi-ugor mítoszok szerint a napisten, ha hazamegy, a lovát az égig érő fa csúcsához köti. Amiből az következett, hogy a Nap palotája és rendes ábrázolási helye a fa (a Tejút) csúcsán van.
- Másrészt a Tejúton zajló szarvasvadászat is a Tejút felső végénél lévő Sarkcsillag (azaz a napisten palotája) felé vezeti a résztvevőket (az Orion Nimródnak, az Ikrek pedig Hunornak és Magornak felel meg). A csodaszarvas monda változataiból tudjuk, hogy a szarvas egy boldogabb új hazába csalogatja az üldözőit, ahol aztán a feleségük lesz és elsokasodnak. S ugyan hol lehetne ez a boldogabb haza, ha nem az Isten közelében?
Ebből következően a sótartó szimmetriatengelyét képező, felfelé elkeskenyedő háromszög a Tejútnak (a "sarok" hegyének, az Északi saroktól a Sarkcsillagig vezető útnak) egyfajta jelképe. Ez az elkeskenyedő háromszög a székely írás "s" betűjének, a magyar hieroglif írás sar "úr, sarok" hieroglifájának az előképe. Pontos formai megfelelőjét találjuk a hettita Yazilikaja-i sziklapantheteon sziklájába vésve (3. ábra).
5. ábra. A hettita képjel két hieroglifából áll: fent található az "égbolt" szójele, amit középen alátámaszt a világoszlop, ez az Eurázsiában és Amerikában is széles körben elterjedt "eget tartó fa/folyó" ábrázolási konvenció egyik előfordulása
(2) A székely rovásírás eredete c. kötetem 5. oldalán egy neolitikus cseréptál rajzát közöltem Dhiminiből a székely írás Ak (patak, Heraklész), "ly" (Lyukó) és "j" (jó) jelének hieroglifikus megfelelőivel, valamint ugyanezen kötet 31. oldalán öt rövid, keretbe zárt jelsort Evans nyomán a székely írás Ak, "j" (jó), "ly" (Lyukó), "R" (Rá, ragyogó) és "z" jelének párhuzamával.
(3) Közzétettük már ezt a felismerést többször is, pl. A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?, valamint a Magyar hieroglif írás c. kötetben is. Érthető, hogy Evans tökéletes tudatlanságot árult el e "rozetta" kérdésében, hiszen az akadémikus áltudomány már akkor is undorral fordult el a korai írásoktól és az ősvallástól (amely pedig a korabeli világmagyarázatokat foglalta össze, ezért fontos forrása a jeltörténetnek is). Aki az ősvallást nem ismeri, az a jeleinkről is csak olyan lapos magyarázatokkal tud szolgálni, mint Evans.
(4) Dölt betűvel szerepelnek azok a szavak, amelyek megközelíthetik a korabeli ejtést. Idézőjelben a régi szavak megközelítő mai jelentése szerepel. A szójelek nem jelölik a szó pontos alakját, ezért a kiolvasásukkor némi szabadságunk adódik. Ez a jelenség is magyarázza azt, hogy például a sumér szavaknak a szótárakban több jelentése is van.
Irodalom
Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.
Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Varga Géza: Ősvallási szertartás szövegkönyvének vázlata a rakamazi turulon
Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Varga Géza: Ősvallási szertartás szövegkönyvének vázlata a rakamazi turulon
Ez itt az őrségi szállás-reklám helye
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése