Megjelent egy vendégposzt Tokai Gábor tollából Láng Benedek kripto.blog.hu sorozatában a bübloszi pszeudohieroglifikus írásról. Ez majdnem jól foglalja össze azokat az ismereteket, amelyeket erről az írásról tudni lehet. Csak éppen a magyar vonatkozásokat felejti el megemlíteni, ami pedig érdekessé tenné az alátámasztást nélkülöző "tudós" találgatásokat. A történet azonban a sok félremagyarázás és elhallgatás ellenére mégis alakul valamelyest. Különösen, ha segítünk tisztába tenni a gyermeket.
1. ábra. Bübloszi jelek Doblhofer nyomán
Emlékeztetünk arra, hogy a cikkben említést nyert a krétai hieroglifák, a bübloszi pszeudohieroglifikus írás és az egyiptomi hieroglifikus írás kapcsolata. Ehhez most azt kell hozzátenni, hogy a krétai hieroglifákat Révész Péter vetette össze a székely írás jeleivel, amint ezt megtették már mások az egyiptomi hieroglifák és a bübloszi pszeudohieroglifikus jelek esetében is. Ki lehetne egészíteni a sort még néhány másik írással, mint a sumer képjelekkel, a hettita (újabban luviai) hieroglif írással, meg a Tepe Yahja-i jelekkel s akkor még nem lenne vége a listának, amelyben azokat a jelrendszereket solnánk fel, amelyeknek vagy 20 jele formailag (esetenként a jelentésüket tekintve is) hasonló a székely írásjelekhez. Az összevetések eredménye az, hogy ezen írások szoros kapcsolatban állnak a székely írással. Talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy a közös részük azonos a székely írás ősével.
Azaz volt egy nemzetközileg ismert, egyetlen ősi forrásból eredő jelkészlet, amely már a sémi írások megjelenése előtt képes volt mássalhangzók és magánhangzók alkalmazására. A Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk eredménye szerint az említett hasonlóságok nem a véletlennek, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetőek.
A sémi írások ebből a feltehetően rovástechnológiát használó lineáris íráscsoportból alakultak ki. Ezt az íráscsaládot - amelyből emlékek nem nagyon maradtak fent és ezért a tudomány is csak a hátsó polcon tartja nyilván - hurrita lineáris írásnak neveztem el s feltételezem, hogy nagyon hasonló lehetett a székely íráshoz. E hurrita lineáris íráscsoport egyik megjelenése (változata, rokona) volt a bübloszi pszeudohieroglifikus írás.
A sémi népek e hurrita lineáris írásból, amelynek lehetett kb. 40-200 jele, fokozatosan elhagyták a nekik szükségtelen szó- szótag- és magánhangzójeleket és megteremtettek egy tisztán magánhangzóírást, amely végül csak 18 jelből állt. A bübloszi pszeudohieroglifikus írás ezen egyszerűsödési folyamat elején foglal helyet, mert nem a sémi, hanem a hurri nyelv rögzítésére alkották meg.
Azaz volt egy nemzetközileg ismert, egyetlen ősi forrásból eredő jelkészlet, amely már a sémi írások megjelenése előtt képes volt mássalhangzók és magánhangzók alkalmazására. A Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk eredménye szerint az említett hasonlóságok nem a véletlennek, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetőek.
A sémi írások ebből a feltehetően rovástechnológiát használó lineáris íráscsoportból alakultak ki. Ezt az íráscsaládot - amelyből emlékek nem nagyon maradtak fent és ezért a tudomány is csak a hátsó polcon tartja nyilván - hurrita lineáris írásnak neveztem el s feltételezem, hogy nagyon hasonló lehetett a székely íráshoz. E hurrita lineáris íráscsoport egyik megjelenése (változata, rokona) volt a bübloszi pszeudohieroglifikus írás.
A sémi népek e hurrita lineáris írásból, amelynek lehetett kb. 40-200 jele, fokozatosan elhagyták a nekik szükségtelen szó- szótag- és magánhangzójeleket és megteremtettek egy tisztán magánhangzóírást, amely végül csak 18 jelből állt. A bübloszi pszeudohieroglifikus írás ezen egyszerűsödési folyamat elején foglal helyet, mert nem a sémi, hanem a hurri nyelv rögzítésére alkották meg.
2. ábra. Bübloszi szótagjelek, amelyekre a sémi népeknek nem volt szüksége
Irodalom
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése