2021. október 11., hétfő

V. századi longobárd fémtárgy a "Bél úr a jóságos patak magas köve" mondattal

Az V. században a germán népek jelhasználatát a hunok határozták meg. Az általában Attila fiai (a 4-5 ezer éves hun-magyar dinasztia) által vezetett és a hun állameszme segítségével megszervezett germán törzsek hatalmukba kerítették Nyugat-Európát, beleértve a Brit szigeteket is. Tárgyaikon tömegével tűnnek fel a rövid hieroglifikus írásemlékek, amelyek magyarul szólalnak meg, mert a hunok magyarul beszéltek és a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írást használták. E longobárd jelek ennek a hallatlanul sikeres hun állameszmének az eszközrendszeréhez tartoztak, a hun világnézetről árulnak el valamit.

Jan Bemmann a Mitteldeutschland im 5. Jahrhundert – Eine Zwischenstation auf dem Weg der Langobarden in den mittleren Donauraum? című dolgozatában (academia.edu, 2021.) húsznál több hasonló (magyar jelekkel írt magyar szöveget hordozó) longobárd leletet közöl az V. századból. A szerző a Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität, az egyik legnagyobb német egyetem régészeti osztályvezetője.

1. ábra. A longobárd fémtárgy (középen), a hun-longobárd hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely jelek (jobbra)

A fémtárgy felső részén egy közel X alakú jel Bél isten nevét rögzíti. A név a hun szavak körében megtalálható (egy kaukázusi előfordulása ismert). Ennek az istennek a magyar krónikákban Nimród felel meg. Ez utóbbiról azt írja Bonfini, hogy a magyarok évkönyveibe a zsidó krónikákból került a Nimród név. Hozzátehetjük: feltehetően a heftalita Hun Birodalom keresztény püspökségeinek munkájával összefügg ez a névváltás. A közel X alakú jel valójában egy világmodellt képező jelmontázs, amelynek négy sarkán a sar "úr, sarok", a közepén pedig a ragyogó hieroglifa látható. (1) A fentebb megadott olvasatban ezt a világmodellt csak a Bél istennév hieroglifájaként hasznosítottuk, feltételezve, hogy a világmodell-jelmontázs elemei nem kiolvasandó jelek.

A fémtárgy közepén a szár "növényi szár, úr" hieroglifa szerepel két példányban, azaz a most vizsgált írásemlék is a szimmetrikus szövegek közé sorolható.

Alul a Jóságos Ak magas köve mondat olvasható. A mondat Ak szótagja a patak, vagy a Heraklész szóval is helyettesíthető, de ezek nem "vagy", hanem "és" kapcsolatban vannak egymással, mert az égi patak (a Tejút) a régiek hite szerint azonos Heraklésszel, a szkíták ősapjával.

2. ábra. Egy Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga a római korból a szabírhunok által lakott Savaria területéről, az Iseum területén folytatott ásatásokból, közepén felismerhető az Orion övének megfelelő vízszintes vonal (a longobárd ragyogó szójel szabírhun megfelelője)

Jegyzetek

(1) A világmodellek esetében szokásos, hogy középen az Isten valamilyen jelképe szerepel (ennek megfelel a ragyogó hieroglifa), a sarkain pedig az égbe vezető út valamilyen jel (ennek is megfelel a hegyet ábrázoló sar "sarok, úr" szójel). Mindezek a jelek szarmata-hun sztyeppi hagyományt képviselnek (2-4. ábra).

3. ábra. Szarmata tükör hátoldala világmodellel és napjelképpel, amely utóbbi közepén - a longobárd világmodellhez hasonlóan - megjelenik a székely írás "kis r" betűjével azonos ragyogó szójel

A zseniálisan megtervezett világmodell jelei úgy vannak elrendezve, hogy az Orion csillagképet idézzék fel (1. és 2. ábra). A longobárd fémtárgyon az égi istenalak kezeit és lábait a négy sar "sarok, úr" hieroglifa, az Orion öve csillagsort pedig a vízszintes ragyogó hieroglifa jeleníti meg.

Ezeken túl a korban szokásos világmodellek jelhasználatával is megegyezik (3. és 4. ábra).