A Halaf kultúra csíkos és pettyes nőidoljai az árpádsávok előképei

Bevezetés

Stuart Campbell és Aurelie Daems kutatásai szerint a prehisztorikus figurákon látható pöttyök és vonalak tetoválásokra, ruházatra, vagy ékszerekre utalnak és a kerámiákkal közös jelrendszert képeznek. A tanulmány kiemeli, hogy e motívumok a neolitikumban párhuzamosan fejlődtek az edények díszítésével, nyilvánvaló összefüggésben a korabeli hitvilággal. 

Magyar vonatkozások

Számunkra azért érdekes e két nőidol (1. és 2. ábra), mert eddigi ismereteink szerint a kb. 30 jelből álló Halaf jelkészlet valamennyi eleme székelyazonos. Közöttük az idolokon is jelen lévő, esőt és folyókat idéző csíkok és pöttyök Él isten nevét rögzítették. Idővel e jelekből alakult ki a székely írás csíkos "l" betűje és a hun-magyar uralkodóház árpádsávos címere is (3. ábra). Fennáll a lehetősége annak, hogy e Halaf idolok az Él istenről (istennőről) alkotott korabeli elképzelést tükrözik. Egyúttal betekintést nyújtanak a székely írás "l" (Él) rovásbetű előzményeinek világába. 

1. ábra. Él hieroglifával díszített Halaf idolok Stuart Campbell és Aurelie Daems nyomán

Az árpádsávokkal kapcsolatos kutatásaim során nyilvánvalóvá vált, hogy a neolitikumban és a bronzkorban is érvényesült egy jelölési rendszer, amelyben e csíkos, vagy pontozott jelek esőt és folyót, esetleg átáztatott földet, vagyis termékenységet, életerőt jelentettek. Idővel megjelent a heraldikában is ez a jel, ahol a vonalak általában folyókat jelentenek. 

1. ábra. Él hieroglifával díszített Halaf idolok Stuart Campbell és Aurelie Daems nyomán

E nőidolokra a nők termékenységgel kapcsolatos szerepe miatt került az eső és a folyók rajza, ami az élet, élő, eleven szavakat és Él isten nevét rögzítette. Az Él szó az eltelt kb. 8000 év ellenére is megmaradt a magyarok istenének élő jelzőjében, valamint az Él, Elohim és Allah istennevekben, a leszármazottja pedig a székely írás "l" betűjében. Az azonosítást támogatja, hogy az egyezés szinte minden Halaf jelre vonatkozik (3. ábra). 

3. ábra. Halaf és magyar jelek összehasonlító táblázata

Tanulság

A fentieknek jelentősége van akkor, amikor például az Árpádkori érmek jelkészletének eredetét kutatjuk. A közelmúltban zajlott le köztem és Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetője között egy rövid beszélgetés, amiben ő tagadta az Árpádkori érmeink és az indiai érmek között kapcsolat létét. Remélhetőleg egyszer a magyar numizmatikusok figyelmét is felkelti a kérdés és a szimpla tagadásnál méltóbb válasz keresésére indulnak. Az Árpádkori érmeken gyakran előfordulnak az árpádsávok, a hármas halom és a kettős kereszt társaságában - lévén ezek a magyar államcímer elemei. Célszerűnek tűnik annak számbavétele, hogy ugyanez a három jel megtalálható a 7-8 ezer éves Halaf jelek és az Indus-völgyi jelek között is, további magyarazonos jelek társaságában. A véletlen egyezés lehetőségét pedig a Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámítás eredménye kizárta.

Ezek az írástörténeti tények szembemennek az akadémikus "tudomány" finnugrista alapozású téveszméivel, ezért - ha a közönségnek és tudományosnak szánt dolgozatok valóságtartalma is fontos - akkor érdemes e jelenségeket megvitatni és végiggondolni példul az akadémikus rováskorpuszok szerzőinek is. 

Nem felel meg ugyanis a tényeknek az az ürügy, amit a 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz két szerzője, Sándor Klára és Benkő Loránd közreadott, miszerint adathiány miatt nem lehet semmit sem mondani a székely írás eredetéről. Álláspontjukkal ellentétben van elegendő adat s ezek jó részét át is adtam nekik a Magyar hieroglif írás c. kötet hozzájuk eljuttatott példányával. Ám ezek megértéséhez szorgalom és elmeél, a tárgyalásához pedig - e magyar- és tudományellenes akadémikus közegben - egzisztenciát megvető bátorságra lenne szükség.

Irodalom

Stuart Campbell (2010): Understanding symbols: putting meaning into the painted pottery of prehistoric northern Mesopotamia (A szimbólumok megértése: tartalommal megtölteni az észak-mezopotámiai őskori festett kerámiákat), Az állam előtti közösségek fejlődése az ókori Közel-Keleten: Tanulmányok Edgar Peltenburg tiszteletére (147-155. o.), Oxbow Book

Stuart Campbell - Aurelie Daems (2017): Figurines in Prehistoric Mesopotamia, The Oxford Handbook of Prehistoric Figurines, Szerk.: Timothy Insoll, Oxford University Press, Oxford, Egyesült Királyság

Marija Gimbutas (1989): The Language of the Goddess (Az istennő nyelve), Thames and Hudson, London 

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza (2019): Közszavak és istennevek

Varga Géza (2026): Halaf jelhasználat

Varga Géza (2026): Az árpádsávok eredete

Varga Géza (é. n.): Az MTA rováskorpusza

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található 

a díjmentesen meglátogatható