Varga Géza írástörténész

2026. február 15., vasárnap

A Tepe Yahya-i, protoelámi, harappai és a magyar hieroglif írásrendszerek rokonsága D. T. Potts táblázata alapján

D. T. Potts 2022-es dolgozatában szerepel néhány érdekes jeltáblázat, amelyek az Indus-völgyi (harappai) kultúra írásának nyugati, például a Tepe Yahya-i jelekkel való kapcsolatát illusztrálják. E táblázatok számunkra azért érdekesek, mert tele vannak székelyazonos jelekkel. A Tepe Yahya-i és a székely jelek párhuzamait már korábban is felmutattam. E most közzétett indoiráni jelcsoport rokon jellege nem is meglepő, mert régről ismertek hasonló sokaságú székely jelpárhuzamok más területekről is. A Mas d' Azil-i és Tordos-Vincsa jelkészlettől a sumér, a hettita (luviai, anatóliai), a kínai írásig, valamint az amerikai indiánok népi jelkészletéig mindenütt vannak hasonló párhuzamok. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámításból azt is tudjuk, hogy ezek az egyezések nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők. Ez ad alapot arra, hogy a magyar jelekből következtessünk a D. T. Potts által felmutatott indoiráni jelek jelentésére. Azt persze megszoktuk már, hogy a székely jelekkel való sorozatos egyezéseket sem a hazai, sem a nemzetközi "tudós" világ nem tartja nyilván (1).

1. ábra. A Tepe Yahya-i, protoelámi és harappai írásrendszerek hasonló jelei három sorban D. T. Potts nyomán, egy negyedik sorban alatta a megfelelő magyar jelek a székely írásból, a magyar népi jelhasználatból, régészeti leletekről és a heraldikából

D. T. Potts egyik összehasonlító táblázata az egyező Tepe Yahya-i, protoelámi és harappai írásjeleket mutatja be (1. ábra). Az általa felsorolt jelek majd mindegyike megtalálható a napjainkig használt székely írásban és annak előzményében, a kőkori eredetű magyar hieroglif írásban. Mivel a székely jeleket és a kőkori előzményüket is ismerjük valamelyest, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a táblázatban szereplő néhány Tepe Yahya-i, protoelámi és harappai jel jelentését és leírását meg tudjuk adni. A párhuzamos magyar jelek egy negyedik sort alkotnak a táblázat alatt. A táblázat elemi jeleinek jelentését és leírását alább adom meg (2 - 28. ábra).

2. ábra. Az első Tepe Yahya-i, protoelámi, harappai és magyar számjelek pontosan megegyeznek

A 2. ábrán lévő függőleges vonalak többnyire számjegyek. Közülük az első jel egyúttal a szár (az Istennel azonos égigérő fa) szójele is a magyar hieroglif írásban. Ez a kettős jelentés azzal függhet össze, hogy a fával azonos Isten egyúttal az első élő is volt a Teremtéskor. A függőleges egyenes a sumér és a hettita hieroglif írásban a "fa" szójele. A székely írásban ilyen az "sz" betű. A magyar hieroglif írásban a néha függőleges egyenes - a képi környezettől függően - a ragyog, ragyogj, ragyogtál szavak jele is lehet. A hettita hieroglif írásban ilyen a függőleges rá szótagjel, amely az egyiptomi Rá napisten nevét (pontosabban az egyiptomi napisten nevének kőkori, széles körben elterjedt előzményét) rögzíti. A székely írásban ez utóbbinak megfelelő "kis r" általában egy ferde, vagy vízszintes vonal.

3. ábra. A négy, vagy több függőleges vonal lehet számjegy, vagy a ragyogj, ragyogtál szójelek ismétlődése is (a képi környezettől függően, egy istenábrázolás, vagy -jelkép két oldalán)

4. ábra. A kő, hegy, ország jelentésű három pont a hegy, ország jelentésű sumér és magyar hármas halom változata

A 4. ábrán látható három pont a kínai lolo írásban "kő" jelentésű. Ez a kő szó a magyar nyelvben hegyet is jelent, ami a hármas halom alakú sumér khur "hegy, ország" szójel egyik jelentésére tereli a figyelmet. A három pont hun eredetű meroving, valamint avar hieroglifikus mondatokban is szerepel, ahol az ország szójele. A hármas halom ma is a magyar államcímerben található. A rajta álló kettős kereszttel egyetemben az Egy országa "Isten országa" mondatot rögzíti. A magyarban e sumér szó két jelentésének az ország és orom szavak, a sumér hangalaknak a szavak töve felel meg. Ezek az összefüggések a sumér-magyar nyelv és írás rokonságszerű kapcsolatának köszönhetőek.

5. ábra. A Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napot, napistent jelképező hieroglifa a magyar jelkészletben az ős, vagy az isten (ős + ten) jele

Az 5. ábrában látható jel a hettita hieroglif írás "isten" jelének rokonai, miközben a napistent Estan-nak hívták, azaz nem csak a jel, hanem az Isten neve is közös a magyarral. Egy hasonló kínai jel a "főút" jele, mert a Tejút a kozmosz tengelyeként viselkedik, ugyanis körülötte fordul el a világegyetem.

6. ábra. A kereszt az Éden szárazföldjének és a világfa tövében látható Dél csillaga csillagképnek az alakját rögzíti, kőkori eredetű istenjelkép, magyar hangalakja Dana, a sumér dingir "isten" szó és szójel rokona

7. ábra. Az alsó jel a magyar hieroglif írásban az atya szójele és az Orion csilagképet ábrázolja

8. ábra. A jel képi tartalma és szójel-előzménye tisztázatlan, a jelforma változását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert fapálcába bicskával nem lehet vízszintes vonalakat róni

9. ábra. A jel egy égbe vezető létrát ábrázol, szójel-előzménye nem ismert, rövidebb (három keresztszárral rendelkező) formája a székely írás "p" betűjének ritka változata

10. ábra. A jel egy szembőlnézeti világmodell, az égboltot középen alátámasztó fa rajza, a felső két jelet valamilyen ok miatt elforgatták, a magyar hieroglif írásban az ég szójele, a székely írásban a "g" betű

11. ábra. A jel az égből eredő vízfolyások rajza, az élő (Allah, Heliosz, Elohim, Él) szójele, a felső három jel valamilyen ok miatt el van forgatva az eredeti helyzethez képest, a székely írásban az "l" betű

12. ábra. A kínai írásban a sen "fiatal növény, hajtás" szójel, a magyar hieroglif írásban a zsenge, zsendül, zsendülj, zsendültél szójele (a feltámadás, újjászületés jelképe), a székely írásban a "zs" betű

13. ábra. Amennyiben a zsen és a kő/ország ligatúrájáról van szó, akkor a jelentése: zsendülő kő "újjászülető ország", ami a Tejúttal azonos isteni ország, kőből rakott világoszlop karácsonyi újjászületésére vonatkozik

14. ábra. A szár "növényi szár, úr" szójel két ágpárral rendelkező, képszerű változata, ebből egyszerűsödött le a függőleges egyenes alakú szár hieroglifa és a székely írás "sz" betűje

15. ábra. A szár "növényi szár, úr" szójel három ágpárral rendelkező, képszerű változata

16. ábra. A szár "növényi szár, úr" szójel sok ágpárral rendelkező, képszerű változata

17. ábra. Létra rajza, a legalsó jel a székely írás "p" betűjének egyik alakváltozata

18. ábra. A sarok hegyének rajza, a magyar hieroglif írásban a sar "sarok, úr" szójele, a székely írásban "s" betű

19. ábra. A a felső három jel az újjászületést, feltámadást jelképező zsenge, zsendül, zsendülj, zsendültél szójel egyik alakváltozata lehet

20. ábra. A magyar hieroglif írásban a ten "élet, isten" szójele, a második jel jó ten "jóságos isten, folyóisten" értelmű ligatúra, a legalsó sorban a székely írás ten és "j" (jó "jóságos, folyó") jelei, amelyekből a fenti ligatúra áll

21. ábra. A legalsó sorban a székely írás egyik "s" betűje látható, ami egy hegyen álló fát ábrzolt még a honfoglalás korában is

22. ábra. A hosszú hullámvonal folyót, patakot, vagy vizet ábrázol, ebből rövidült le a székely írás Ak "patak, Heraklész" és "ü" (ügy "folyó") jele, amelyek a legalsó sorban láthatók

23. ábra. Állatbőr alakjába öntött fém félkészöntvény rajza, amelyek eredetileg a meteorvasat jelölő magyar őskő szót, vagy annak változatát rögzíthették, ebből lett a hurrita ushu "réz" szó, a jel a székely írásban az "u" betű

24. ábra. Mindhárom jel a sumér dingir "isten" szójel rokona és megfelelője, amely széles körben elterjedt, a legalsó jel egy gyulai, honfoglalás kori magyar leletről származik

25. ábra. Az élő hieroglifa változata, a legalsó jel egy Árpád kori éremről származó Árpádsávos címer

26/a. ábra. Szarvasokat ábrázoló Tepe Yahya-i és protoelámi jelek

A magyar hieroglif írásban és a székely írásban nincs szarvast ábrázoló elemi jel. Ám, ha a jelekkel ellátott szarvasábrázolásokat is figyelembe vesszük, akkor mégis csak azt kell megállapítanunk. hogy rendelkezünk szarvast ábrázoló jelmontázzsal. E szarvasok sorozata azt a folyamatot jelzi, amely a szarvasok magyarazonos jelekkel való ellátásának szokását a Termékeny félhold területéről a Kárpát-medencébe hozta.

26/b. ábra. Harappa tál jelekkel ellátott szarvasa és jeleinek magyar megfelelői

26/c. ábra. Hatti szarvas magyarazonos jelekkel

26/d. ábra. Filippovkai szarmata szarvas magyarazonos jelekkel, a szarmaták a magyarság részeivé váltak

26/e. ábra. A tápiószentmártoni szkíta szarvason a jó hieroglifát találjuk

206/f. ábra. A törteli honfoglalás kori szíjvégen a szarvas környezete magyar jelekből áll

27. ábra. A székely írás Khuár "úr" hieroglifájának eredetije Simon Péter kutatásai szerint egy fejet és nyakat ábrázolt, amiből végül kialakult a latin írás "q" és a székely írás "k" betűje

28. ábra. Legalul a magyar hieroglif írás Lyukó jele látható, amelyből a székely írásban "ly" betű lett, a fenti két jel Lyukó szár "Lyukó úr" olvasatú ligatúra

Jegyzetek

(1) A magyarországi akadémikus "tudomány" tudatos tartózkodását a magyar nemzeti írás kutatásától több adat is dokumentálja.

- Sándor Klára 1996-ban a székely írás kutatásáról közreadta az Erdélyi Múzeumban, hogy "az sem tűnik mindig világosnak, hogy minek kell vele egyáltalán foglalkozni".

- A Magyar Nyelv c. folyóirat azzal az indoklással utasította vissza a karcag-orgondaszentmiklósi csatkarikán lévő, jól elolvasható hieroglifikus szöveg olvasatának közlését, hogy az vitát keltene, amit nem vállalnak.

- Azt MTA rováskorpuszában ez a karcag-orgondaszentmiklósi hieroglifikus szöveg meg sem lett említve, mert ellenkezett a "tudományos konszenzus" prekoncepcióival. Azaz nem köthető székelyekhez és nem alfabetikus, ellenben túl díszesek és szimmetrikusak a jelei. Ugyanis - az írástan és az ősvallás alapfogalmait sem ismervén - a kutatóknak nem kellőképpen tájékozottak a magyar ősvallás által alkalmazott magyar hieroglif írás céljairól és sajátos jellemzőiről.

- A Magyar Nemzeti Múzeumban az általam letétbe helyezett régészeti korú tárgy (a múzeum előbb hun cikáda fibulának, majd késő középkorinak határozta meg) rovásjeleket hordozó felületét barbár módon lereszelték. A maradék jeleket előbb latin AK monogramnak, majd rontott latin M-nek határozták meg, bár az átvételi elismervényen még rovásbetűket emlegettek.

- Fehér Bence a Magyarságkutató Intézet hivatalos kiadványában azt is letagadta, hogy a fenti jelvénynek lett volna rovásírásos olvasata, bár cikkének irodalomjegyzékében említi azt a kötetemet, amelyben ez a rovásírásos olvasat szerepel. Így ez a nyelvemlékünk is kimaradt az MTA rováskorpuszából és ezáltal a tudomány látóköréből.

- A hivatalos NAT tankönyvekben ma is arra a téveszmére tanítják a diákokat, hogy a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar kor írás- és nyelvemlék nélküli volt. Tanítják ezt annak ellenére, hogy a magyar múzeumok polcain százszámra vannak e korból származó, a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható rövid szövegek. Ám az e tárgyban írt leveleimre a kultuszminisztertől és az illetékes főosztályvezetőtől nem kaptam érdemi választ.

- "Tudományos" intézményeink félsikerű kiállítások sorát rendezik, amelyeken magyarul elolvasható hieroglifikus szövegeket hordozó ősmagyar kori leleteket állítanak ki, ám meg sem említik azok elolvasható voltát és persze vitát sem nyitnak az elolvashatóságukról.

E magyar- és tudományellenes hozzáállásnak természetesen nincs nyilvános magyarázata. Hiszen egy ilyen nagy jelentőségű kulturális kincsre, mint amilyen a székely írás és előzménye, a magyar hieroglif írás, minden nemzet méltán lenne büszke, miközben a fősodratú történelemhamisítás vállalhatatlan dolog.

Ez a magyarországi "tudományos konszenzus" a világosi fegyverletétel óta lényegében szabotálta a rovológiai kutatást, vagy - ha megszólalt - akkor nem mondott igazat a székely írás eredetéről. Az ő álláspontjuk jutott el külföldre is, meghatározva ezzel a nemzetközi tudomány ismerethiányát és az írásunkról alkotott téves ítéletét. Ez az oka annak, hogy a hasonló táblázatokból - bár szemmel láthatóan ott lenne a helye - hiányzanak a székely írás és előzményének, a magyar hieroglif írásnak a jelei.

Irodalom

D. T. Potts (2022): The Graffiti from Tepe Yahya and the Role of the Indo-Iranian Borderlands in the Formation of the Harappan Writing System, magyarul: A Tepe Yahya-i graffitik és az indoiráni határvidék szerepe a harappai írásrendszer kialakulásában (academia.edu)

Sándor Klára (1996): A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1-2. füzet