Marius Meulenberg közli a Németországból származó neandervölgyi művészet, amely egy szemmel verés amulettre hasonlít c. dolgozatában egy lapos kőből faragott (pattintott) és sárga okkerrel festett közepű Lyukó hieroglifa fényképét (1. ábra). Mint írja: "A legvalószínűbb kormeghatározás körülbelül 50 000 évvel ezelőttre tehető. ... Egy neandervölgyi ember által készített kis műalkotás. Ez a műalkotás egy amulettre hasonlít, amely a szemmel verés ellen véd."
1. ábra. A Marius Meulenberg által közölt kőkori napjelkép fényképe (fotógrafika)
2. ábra. A székely írás "ly" (lyuk, Lyukó) jele
A feltételezett 50 000 év a neandervölgyi ember és a modern ember (a Homo sapiens sapiens) keveredésének talán legkorábbi időpontja. Azaz lehetséges, hogy nem a neandervölgyi, hanem a modern ember, vagy egy már kevert embercsoport jelhasználatát illusztrálja ez a lapos kőből kör alakúra faragott (pattintott) és részben festett hieroglifa. 40 000 táján a Campi Flegrei vulkán kitörése elpusztította Európa lakosságának jó részét és véget vetett a nendervölgyi kultúrának. A jel azonban fennmaradt. Modern térképeken ma is ezzel jelölik a kutakat és a forrásokat.
Az 1. ábrán bemutatott kőkori jel a magyar hieroglif írás ismert lyuk, Lyukó szójelének előzménye. A magyar hieroglif írás a kőkori ősvallás jelrendszere volt, amely a szűkös jelkészlete miatt - a céljainak megfelelően - rövid ősvallási fohászok leírására volt alkalmas. Jelkészlete az Ararát körüli Éden területéről kiindulva már a kőkorban eljutott a világ minden tájára.
Például ugyanez a jel az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele. Ennek a Rá szójelnek a lineáris és jelentősen leegyszerűsödött változata a a hettita hieroglif írás rá és ri szótagjele. A szkítáknál, valamint a székely és az ótürk írásokban pedig az "r" betű.
Képi tartalma egy kút, vagy forrás rajza, mert az istent az életet adó víz és az életerő forrásának tartották. Ebből következően a legkorábbi jelentése is lyuk, kút, forrás, vagy hasonló lehetett. Feltehetően egy Ragyogó lyuk értelmű és közel ilyen hangalakú mondatjel volt eredetileg. Az emlegetett lyuk nagy valószínűséggel a Tejút hasadéka lehet, amelyben karácsonykor a Nap felkel. Ez a mondatjel idővel kettéhasadt és lett belőle egy Rá meg egy lyuk, Lyukó szójel. A székely írásban és a magyar hieroglif írásban mindkét jel (az "r" és a "ly" is) megtalálható. A jel értelmezése a seregnyi előfordulás, például egy Szergej Botalov által közölt kazahsztáni lelet alapján lehetséges.
A hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) előfordul egy 40 000 évesnél idősebb németországi mamutszobrocskán (3. ábra), a Genevieve von Petzinger által közölt 40 - 10 ezer éves barlangi jelek (4. ábra), a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek, valamint az avar hieroglifikus (5 - 7. ábra) és a népi írásemlékek között is (8. ábra).
3. ábra. A németországi kőkori mamutszobor jeleinek olvasata Ragyogó Lyukó Bél (mai magyarsággal Ragyogó Lyukó fiúisten)
6. ábra. Avar hajfonatkorong a zamárdi temetőből, a világmodell közepén (az isten szokott helyén) a lyuk, Lyukó hieroglifa látható, a bal oldalon kiemelt jelek olvasata fentről lefele Nagy Lyukó ős sar (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó ősúr), az ábra jobb szélén a megfelelő székely jelek: "n", "ly", ős, "s"
Irodalom
Marius Meulenberg (2024): Németországból származó neandervölgyi művészet, amely egy szemmel verés elleni amulettre hasonlít (academia.edu)
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza (2019): A Mas d' Azil-i jeles kavicsok
Varga Géza (2020): Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Varga Géza (2020): A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal
Varga Géza (2021): A Genevieve von Petzinger által közölt európai barlangi jelek jó része azonos a székely jelekkel
Varga Géza (2026): Christian Bentz és Ewa Dutkiewicz a 40 000 évnél régebbi jelhasználatról
Varga Géza (2026): Az Árpád-sávok jelentésének megfejtése egy Indus-völgyi jel és egy veleméri sindü segítségével
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található
a díjmentesen meglátogatható
