Andrei Magureanu Az Olt megyei Ipotești-i felfedezések újraértékelése c. cikkét Gáll Ervin tette közzé az academia.edu-n. Ebben jelenik meg az alábbi fenékbélyeg rajza (1. ábra).
A fenékbélyeg a sumér dingir "isten" szójel egyik széles körben elterjedt változata, amely a honfoglalás idején már a Dana istennevet rögzítette (2. ábra). Az eddig megfejtett edénydíszítések alapján az archaikus edények elolvasható díszítésének a Teremtőt és a Teremtés helyszínét, az Édent kellett felidéznie. E hagyománynak az volt a feladata, hogy a halandót emlékeztesse rá: az ételt és az italt az Istentől kapja, a élelmiszer előállításáért végzett munka pedig Istennek tetsző cselekedet.
A sumér dingir és a magyar Dana szavak egymással genetikus kapcsolatban vannak (Simo Parpola a sumért az 5000 egyező etimon alapján az uráli nyelvek közé sorolta). A sumér és a magyar nyelv rokonságát bizonyította Götz László is. E kapcsolat egyik bizonyítéka a sumér-magyar jelkészlet rokonsága.
E nemzetközi szóbokorba tartozik a Duna folyónév is. Egy antik forrás megemlíti, hogy a (hieroglifikus írásemlékeik alapján magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő - VG) szkíták a folyóikat a folyó istene miatt tisztelték.
Amihez hozzátehetjük a honfoglalás korból fennmaradt, Anonymus által megörökített Duna parti jelenet tanulságát is. E szerint amikor Árpád apánk elérkezett a Duna partjára, telemerítette a kürtjét Duna vízzel és felemelte, amire az összes magyarok felkiáltottak, hogy Isten, Isten! Ez a szokás a koccintások során napjainkig fennmaradt. Amikor arra keressük a választ, hogy a Duna vizét a honfoglalók miért azonosították az Istennel, akkor a Duna folyónév és a Dana istennév genetikus kapcsolatára kell gondolnunk.
E nyolcágú csillag alakú jelből alakult ki, egyszerűsödött le a kereszt alakú istenjelkép. A jelváltozatok évezredekig párhuzamosan fennmaradtak egymás mellett. Mindkettő megtalálható honfoglalás kori magyar leleten és a magyar néprajz tárgyain is. A magyar jelek a Dana istennevet rögzítik és többnyire kereszt alakúak, de van közöttük nyolcágú csillag formájú is. Erdélyben napjainkig használatban van a Dana verjen meg! mondás. E jelváltozási folyamat eredménye a székely írás kereszt alakú "d" betűje. A kereszténység kereszt-jelképe - egy magyarázat szerint - szintén kialakulhatott az ősvallás keresztjéből a képi ábrázolásokon (mert Jézus Krisztus kivégzését egy fatörzsön is végrehajthatták).
2. ábra. Gyulai honfoglalás kori korong a Ragyogó ős Dana mondattal, az ábra bal szélén a honfoglalás kori ragyogó, ős és Dana hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) vannak, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogó), ős és "d" (Dana) jelei láthatók
3. ábra. Néhány Fehér Bence által bemutatott avar fenékbélyeg és a székely rovásjelek összevetése, az avar fenékbélyegek között van kereszt alakú, Dana olvasatú is
Irodalom
Andrei Magureanu (2024): A reevaluation of the discoveries from Ipotesti, Olt County, Az Olt megyei Ipotești-i felfedezések újraértékelése, in: Erődök, városok és települések mindennapi élet a birodalmak határán (VII - XIII. évszázadok), Szerkesztő: Cristina Paraschiv-Talmatchi, MEGA, Kolozsvár
Bíró Gyöngyvér (2015): Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Szőlők alján, észrevételek a fenékbélyeges edények kérdéséhez, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.
Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.
Varga Géza (2018): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza (2018): A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény "Ragyogó, ős Dana" mondata
Varga Géza (2018): Sumér-magyar jelpárhuzamok
Varga Géza (2025): Szkíta tartalom
