Az Idaho állam területén található sziklarajzok egyik érdekes részlete egy antropomorf világfa-ábrázolás, amely a Briggs-patak Kanaka-zúgójánál van (1. ábra). A sziklaművészet itt lévő emlékei a térségben élő északi shoshone és bannock indián törzsekhez köthetők.
1. ábra. Nagyságos Dana ten olvasatú északi soson - bannock mondatjel a Briggs-patak Kanaka-zúgójától, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "n" (nagy), "d" (Dana) és ten "élet, isten" jelei láthatók
A fenti indián világfa-ábrázolás tanulságos példa lehetett volna a Pócs Éva cikke nyomán 2024-ben eredménytelenül lezajlott világfa vita húsznál is több tudós résztvevője számára. Ezen a mondatjelen ugyanis jól tanulmányozható az a tapasztalt jelhasználati szokás, hogy a világfa-ábrázolást a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak a szójeleiből kell (szokás) összeállítani. E szójelek segítségével a világfa-ábrázolások magyarul elolvashatók, vagy megérthetők. Természetesen nem számíthatunk arra, hogy az így kapott olvasat a jelentését és a hangalakját tekintve is pontosan azonos azzal, amit a sziklafeliratot készítő indiánok neki tulajdonítottak. Azonban a tudományos kutatás pilanatnyi állása szerint ez a legjobb értelmezése és olvasata e mondatjelnek.
- Egyrészt azért, mert tudtommal nincs másik olvasat.
- Másrészt, mert talán senki nem is foglalkozik a hasonló mondatjelek elolvasásával.
Az amerikai indiánok írásemlékeinek kutatását a terepen kellene végezni s az vezethetne jobb olvasathoz - ha végre elkezdené valaki a megfelelő körültekintés és szakismeret birtokában. A népek azonban nem kapkodják el az írástörténeti kutatásokat (1).
Jegyzetek
(1) Például itt Magyarországon mintha senki sem akarna foglalkozni a szójeleinkkel. Talán azért, mert a létük is cáfolja a székely írás végső soron sémi eredetéről kiagyalt megalapozatlan prekoncepciókat? Nekik semmit sem számít, hogy Veit Gailel tollából megbízható forrás is maradt ránk a székely szó- és mondatjelekről. Az sem érdekes a számukra, hogy e szó- és mondatjeleket napjainkig használják a hímes tojások készítői és a legjobb fazekasaink. Ez a jelzőosztogatásban jeleskedő társaság csupán bitorolja a tudományos jelzőt, ha a Tudomány legfontosabb feladatát, a kíváncsiságunk kielégítését, szem elől téveszti.
A szójeleink léteznek s velük a fenti indián mondatjel és több száz hasonló eurázsiai, afrikai és amerikai hieroglifikus írásemlék elolvasható a magyar hieroglif írás szójeleivel és szabályaival. Ezek között vannak a legkorábbi magyar nyelvemlékek is. Ez persze kihúzza a szőnyeget az írás eredetéről az egyetemeken tanított megalapozatlan találgatások lába alól. Egyelőre ugyanis - a múzeumok polcain sorakozó tények ellenében - azt tanítják a szakemberek új és újabb gyanútlan korosztályainak, hogy az ősmagyar korból nem maradt fent írás- és nyelvemlék.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza (2023): A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza (é. n.): Világfa vita
