Türk Attila és szerzőtársai jegyezték a Tipológiai és technológiai észrevételek a szubbotci 2. sír díszített aranylemez-leleteinek morva eredetéhez c. cikket. Ebben az ukrajnai szubbotciben előkerült aranylemezekről azt feltételezik, hogy azok eredetileg morva készítésűek voltak és csak egy másodlagos felhasználás miatt készítettek belőle valami mást. Ez azonban csak akkor képzelhető el, ha a morvák használták az avarok magyar nyelvét és a magyar hieroglif írást.
2. ábra. A szubbotci 2-es sír aranylemezei (Türk Attila és társai nyomán)
Amikor a mai régészek feltárják a IX. századi morva központokat (például Mikulčicét), azt látják, hogy a morva fegyveres elit tagjait ugyanolyan lószerszámokkal, ugyanolyan övdíszekkel és ugyanolyan lovas rítussal temették el, mint amilyeneket az Avar Kaganátusban használtak.
A morva központokban (különösen Mikulčicében) találtak olyan 9. századi díszes gombokat és vereteket, amelyeken emberalakokat ábrázoltak. A leghíresebb ezek közül a mikulčicei solymász (solymászó nemes) alakja, akit hosszú, hátul összefogott vagy fonott hajjal jelenítettek meg. Mivel a bizánci és frank forrásokból pontosan tudjuk, hogy az avar férfiak jellegzetes hajviselete a hosszú, varkocsba/copfba font, szalagokkal átkötött haj volt, a modern régészek és történészek megállapították, hogy a morva előkelők nemcsak az avarok öveit és lószerszámait vették át, hanem a haj- és szakállviseletüket is a sztyeppei (avar és bolgár) divathoz igazították.
Irodalom
Türk Attila, Zuzana Borzová, Beáta Pintérová, Sárka Krupicková (2026): Tipológiai és technológiai észrevételek a szubbotci 2. sír díszített aranylemez-leleteinek morva eredetéhez, Régészeti adatok és történeti szempontok a Morva Fejedelemség és a korai magyarok 9. század végi kapcsolatrendszeréhez

