A nyárádszentmihályi templom festett mennyezetkazettáin több írástörténeti érdekesség is van, amelyekről szólni kell. A jelen cikkben az 1. ábrán látható mennyezetkazetta közepén lévő, arccal ellátott Lyukó hieroglifára hívom fel a figyelmet.
1. ábra. A fenti nyárádszentmihályi mennyezetkazetta közepén egy antropomorf (arccal ellátott) Lyukó hieroglifa látható
Amikor a 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában a székely betűk akrofóniáját rekonstruáltuk, akkor a "ly" rovásbetűnkről érdekes dolgok derültek ki. Ezek szerint a 2. ábrán lévő "ly" rovásbetűk előzménye egy lyuk/Lyukó hangalakú szójel volt, ami a napisten egyik neveként, vagy jelzőjeként szolgált.
Lyukó kőkori eredetű istenképzete rokona lehet a finn Ukko-nak és az olasz Lucá-nak is. Az istennév hangalakjának rekonstruálását segítette a bodrog-alsóbűi rovásírásos agyagfúvókán Lyukónak olvasható szó is, ami egy kohász fohász részeként maradt ránk (3. és 4. ábra).
Ez a Lyukó istennév aztán megfeküdte a szakértők emésztését. Boldog, boldogtalan kötelességének érezte, hogy belém kössön és értetlenkedjen miatta. A leggyakrabban hangoztatott kifogásuk az volt, hogy a nyelvészeti kutatások szerint a lyuk szavunk eredetileg "l" hanggal kezdődött, ezért a szó régen luk vagy hasonló alakú volt. Amire könnyű volt azt válaszolni, hogy a nyelvészek másfél évszázadon keresztül szabotálták a székely írással írt nyelvemlékeink tanulmányozását. Még a 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban rendezett nyelvemlék-kiállítás szervezői és az azt megrendelő MTA is tagadta rovásírással írt nyelvemlékek létezését. Így azonban a hibás alapozású nyelvészeti véleményük nem lehet döntő szempont.
Arra is figyelni kell, hogy a végső soron kőkori eredetű székely írásban létezik egy "ly" rovásbetű, ami nem ligatúra, hanem igen régen meglévő önálló jelforma. A "ly" rovásbetű pedig az akrofónia során csak olyan szó jeléből keletkezhetett, amelyiknek a kezdőhangja, vagy az első mássalhangzója "ly". Ilyen szavunk pedig mindössze egy van, a lyuk, amelyiknek a földrajzi neveink között (l. Lyukóbánya!) és a fenti rovásszövegben is akad Lyukó változata is (4. ábra).
Azt, hogy ez a Lyukó egy isten neve, vagy az Isten jelzője volt, több körülmény is igazolja:
- A kör alakú Lyukó jel gyakran a világmodellek isteni középpontjában jelenik meg például az avar korban is (5. és 6. ábra).
6. ábra. A hieroglifákból összeállított zamárdi hajfonatkorong (fotógrafika, középen), a korongot alkotó avar jelek fentről lefelé: a nagy hieroglifa és a Lyukó ősúr mondatjel (balra), valamint az avar jeleknek megfelelő székely "n", "ly", "us" és "s" rovásjelek (jobbra)
Janurik Tamás: A lyuk és a tyúk esete a szkíta-hun-székely-magyar főistennel (academia.edu)
Varga Géza (2022): Zelliger Erzsébettel és Janurik Tamással beszélgetünk az academia.edu-n
Varga Géza (2023): A Lyukó hieroglifáról beszélgetünk Janurik Tamással
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás
Varga Géza (2020): Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Ukrajnai hun kincs "Ragyogó Lyukó" olvasatú turulja
Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?
Varga Géza: Az Osservatore Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Varga Géza: Lyukó isten és a termékenység


