A szép magyarvalkói padelőlap rajza, amit Kalotaszegi Vándor és Kőnig Adrienn közvetítésének köszönhetően láttam meg a közösségi portálon, a hieroglifái miatt is megérdemli a figyelmünket (1. ábra).
1. ábra. A magyarvalkói református templom mennyezetkazettája az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja, a kép sarkaiban az Éden szent folyóit idéző jó "folyó" hieroglifákkal
A kép az égigérő fa, vagy világfa, életfa egyik szép ábrázolása. A szójelekből összerakott kép több évezredes ábrázolási konvenciókat követ. E szójeleket az átlagos szemlélő már nem veszi észre.
A több ágpárt hordozó fatörzs a szár "növényi szár, úr" szójelével azonosítható.
A fa tetején lévő három, keresztet alkotó fő ág mintha a kereszt alakú Dana hieroglifát idézné fel. A középső ág csúcsán hármas elágazást látunk. Ez a székely írás "zs" rovásbetűjével és a magyar hieroglif írás zsenge, zsendül "újjászületik, feltámad" hieroglifájával azonos. A mellette lévő tulipánok - az énlakai bilingvis alapján - Isten-nek (ős ten-nek, "ős élet"-nek) olvasandók.
A kép sarkaiban a kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifa fedezhető fel. Ennek olvasatát erősíti a kereten körbefutó és a sarkoknál szétágazó hullámvonal. Ez a hullámvonal a Teremtés előtt is létezett vizet, folyót jelöli. Ebből a hullámvonalból alakult ki a székely írás Ak "patak, Heraklész" és "ü" (ügy "folyó") jele. A kereten azért ágazik négy irányba, mert ezzel az Éden négy szent folyóját kívánja felidézni.
2. ábra. A veleméri világmodell sarkaiban szintén megjelenik a kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifa
A 2. ábrán lévő kacskaringók a felettük látható, az égboltot ábrázoló ívvel együtt Nagy jó "Nagy folyó" olvasatúak és az Istennel azonos Tejútra utalnak. A középső kacskaringó a központi forrásnak (másott világfának, világoszlopnak) tekintett jóisten jele. Az ő lábától indulnak az Éden (a világot élettel, életerővel ellátó) szent folyói. Ezt az ábrázolási hagyományt sok világmodellen tetten lehet érni (3. és 4. ábra).
3. ábra. A veleméri Varga Sándor fazekas hagyatékából Ausztriába került festett láda díszítésében szerepel a fenti veleméri világmodell
A 4. ábrán látható La Tolita világmodell azt bizonyítja, hogy a világmodellek sarkain lévő kacskaringók hagyománya még a kőkorszakban alakult ki, az indiánok őseinek Szibériából az Újvilágba való vándorlása előtt.