A székely írással kapcsolatos témákat a wikipédia és a wikiwand egyes szerkesztői - szakmai és etikai felkészületlenségük miatt - régóta nem képesek igényesen feldolgozni. Így van ez a Szent Korona mervi eredeztetésnek elméletével is, amelyiknek egyik lényeges eleme a magyar jelek létezése a Szent Koronán. A mervi eredeztetés elméletét én alkottam meg a 90-es években. Ezeket a portálokat azonban a komolyan vehető véleményalkotásban eleve megakadályozza a szisztéma, ami szerint a rendszerük működik. Ha akármelyik hozzá nem értő belejavíthat a mások által már feltett szintén jórészt komolytalan anyagba, akkor abból csak véletlenül sülhet ki jó dolog. Nem a tudomány legértékesebb megállapításai jelennek meg a közönség előtt, hanem egy hibahalmaz. 2026. 05. 24-én az alábbiakat találtam a mervi eredeztetésről.
1. ábra. A Szent Korona szerkezete által rögzített legfontosabb három magyar hieroglifa (az ábra jobb szélén fentről lefele) a székely írás "d" (Dana), "g" (ég) és "f" (Föld) jele, amelyek létezését a wikiwand szerint állítólag vitatják, bár elég jól láthatóak és ismertek is vagy ezer éve (azt, hogy e jelek létezését ki vitatja és milyen érvekkel, azt nem árulják el, mert nincs rá példa a szakirodalomban)
A wikipedia Szent Korona oldalának Mervi eredeztetés elmélete c. fejezetében mindössze ez szerepel:
A bekezdés címében foglalt ígéret ellenére egy szó sem esik benne a mervi eredeztetésről, vagy Mervről. A bekezdés végén megadott hivatkozás is csak Thúry József írására mutat, aki az írásában nem említi, hogy a Szent Korona a mervi oázisban készült volna. Ő mindössze arról szól, hogy a Szent Korona Nusirván iráni császártól maradt ránk. Merv nevét meg sem említi.
Az persze igaz, hogy az általam alkotott mervi eredeztetéselmélet egyik pillére a Thúry által is említett adat, ám az információk a wikipedia bekezdése alapján nem kapcsolahatók egymáshoz, mert a szerepemről semmit sem árul el a wikipedia ezen szócikke. Nyilván a személyemmel szemben egyes wikipédiaszerkesztők által érzett el nem túlzott tiszteletnek köszönhető a mellőzésem a saját elméletem ismertetésekor (1). Így azonban a wikipedia "tájékoztatása" zavaros és hiányos. Megfelel annak a tudománytalan eljárásnak, amire a szerkesztői képesek.
Jegyzetek
(1) A wikipedia Varga Géza (amatőr kutató) c. oldal szerint "Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. – ) amatőr [2] írástörténeti kutató, önmeghatározása szerint írástörténész. [3] Álláspontjait és téziseit képzett, hivatásos szakértők nem tekintik valódi tudományos tevékenységnek, ezért rendszerint figyelmen kívül hagyják, mások Vargát önjelölt szakértőnek tartják. [4]".
Korábban a személyes oldalamat a tudománytalan szekcióba sorolták, amit ma már nem találok. Igaz, hogy egyszer megadták benne a halálom évszámát is, ami a tudománytalanságot alátámasztotta, de a szerkesztő urak nyilván nem a saját tévedéseikre gondoltak, amikor a személyes oldalamat tudománytalannak ítélték. Érdekes kritikája eme véleményüknek, hogy engem ugyan tudománytalan hírbe kevernek, de az írásaimat közlő folyóiratokat nem.
Volt egy vita a wikipedia kocsmafalán, ami ennek a tudománytalanozásnak a maradéka lehet. Ebből idézem az alábbi részletet:
Itt úgy emlegetik az "elméleteim akadémikus cáfolatát", mintha ilyesmire sor került volna. Pedig egyéb esetekben a wikiszerkesztők ragaszkodnak a forrásoláshoz.
A wikipedia végletesen elfogult szerkesztési gyakorlatára jellemző az alábbi történet: Az egyik szerkesztő (név és cím a szerkesztőségben) be akarta illeszteni valamelyik wikipedia-oldalba a hírt, hogy a Magyar hieroglif írás c. könyvemet az Élet és irodalom szerkesztősége a hét nyelvészeti könyvének minősítette. Vagy hússzor tette be, ám "figyelmes kezek" mindannyiszor ki is törölték. Végül megfenyegették, hogy kizárják a szerkesztők közül, ha szerkesztői háborút folytat.
Természetesen az sem kapott helyet a wiki alacsony hitelű rendszerében, hogy sikerült felülírnom az akadémikus áltudomány rovásírásos nyelvemlékekkel kapcsolatos téveszméjét. Az Országos Széchenyi Könyvtárban 2009-ben rendezett nyelvemlék kiállításig ugyanis az volt a "szakma" álláspontja, hogy rovásírásos nyelvemlékek nem léteznek, ezért a kiállítás szakmailag és etikailag is hibásnak bizonyult. Írtam vagy három cikket a kiállítás rendezői által képviselt álláspont cáfolatára, aminek következményeként azóta az MTA (Róna-Tas András), az ELTE (Zelliger Erzsébet) és a Magyarságkutató Intézet (Fehér Bence) is tud rovásírásos nyelvemlékekről. A szakmai botrány megoldása érdekében több, mint egy évtizedes munka árán Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István tollából kiadtak egy MTA rováskorpuszt is. A cikkeim alapján nyilvánvalóvá válhatott a tudománypolitika számára, hogy valamit változtatniuk kell a szakma magyar- és tudományellenes álláspontján.
Hiller István miniszter egyúttal felmentette az OSZK érdemes főigazgatóját is, ami miatt Fejes László, a nyest.hu szerkesztője kiosztotta rám az önjelölt jelzőt. Nem én rendeztem a tudománytalan nyelvemlék-kiállítást (amelyik a "kezdetektől" ígérte a nyelvemlékek bemutatását, de a rovásírásos nyelvemlékekről a figyelmeztetésem ellenére megfeledkeztek) és nem is én mentettem fel a felelősét. Mégis rám neheztelnek. Ennek a társaságnak már csak ilyen ítéletre futja.
Ebből az egész történetből csak ez az önjelölt jelző jut el a wikiszerkesztők szűrőjén keresztül a közönséghez. Pedig nem sok tudós mondhatja el magáról, hogy az akadémikus áltudomány valamelyik ostobaságát sikerült helyreigazítania és az ellenkezőjére fordítania. Talán megbocsátható, hogy amikor 1970-ben elhatároztam, hogy tisztázom a székely írás eredetét, nem gondoltam arra, hogy három év múlva meg fog születni Fejes Lacika, akitől engedélyt kell kérnem a kutatásaimhoz.
A wikiwand A Szent Korona tudományos kutatásának története c. oldalán foglalkozik a mervi eredeztetéssel. Mindjárt az elején elkövet egy hibát, amikor Csomor Lajos könyvére hivatkozik, amelyben egy szó sem esik a mervi eredetről. De azt kötelezően megemlítendőnek gondolták, hogy az álláspontot a tudományos közösség áltudományosnak tartja. Ez egyrészt csak jelzőosztogatás, ami nem felel meg a tudományos igényű kritika követelményeinek, másrészt ilyen kritika sehol sem jelent meg a szakirodalomban. Ezért nincs semmiféle indoklás, vagy forrás, ami ezt a wikis véleményt alátámasztaná. "Természetesen" az sem jutott az eszükbe, hogy egy nézet tudományos igazolása, vagy cáfolata nem is népszavazással történik. Ezért érdektelen, hogy hány hozzá nem értő fanyalog, vagy sem. A wiki idézett szövege csupán némelyik szerkesztő szakmai-etikai alultápláltságát és az ellenérzéseit dokumentálja. Ám a Szent Korona eredetére kíváncsi olvasók félrevezetésére így is alkalmas. Amelyik wikiszerkesztőnek ez a szövegállapot is megfelel, az a magyar őstörténet és a magyar közönség iránt érzett megvetéséről ad tanúbizonyságot.
A török források tudományos értéke
A török források tudományos értékét nyilván azért szólták le az akadémikus áltudomány egyes - a szócikkben nem hivatkozott - szerzői, mert cáfolták a finnugrista prekoncepcióikat. Ha szerintük a magyarság az Urál vidékén született meg és onnan egy rövid északi útvonalon jött a Kárpát-medencébe, akkor ebbe a képbe nem fért bele, hogy 531 táján jelentős szerepet vitt Iránban.
Ezzel szemben források igazolják, hogy a magyarul beszélő szabírhunok két császárt is ültettek az iráni császári trónra. Az iráni Kavád (magyarul Keve) és hun anyától született fia: Khoszró Anosirván (magyarul Keár) uralkodók ezért szerepelnek a Kézai Simon-féle Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és a magyarok cselekedetei), valamint az erre épülő későbbi középkori magyar krónikák (például a Képes Krónika és Thuróczi János krónikája) hun-magyar királylistájában. Ezekben a következő királylistával találkozhatunk:
... Noé → Jafet → Nimród → Hunor → Bór → Dama → Keled → Keve (Kavád) → Keár (Khoszró) → Belér → Kádár → Otmár → Farkas → Bondofárd ... → Attila → ... → Árpád
A királynévsor ezen része a szabír-hunok és a Szászánida (Újperzsa) Birodalom VI. századi szoros kapcsolatának emlékét őrizte meg.
- Keve: I. Kavád perzsa király (uralkodott: 488–531), akit a hunok segítettek vissza a trónra.
- Keár: I. Khoszró (Khoszró Anosirván, uralkodott: 531–579), Kavád fia, aki egy hun hercegnőtől született.
Ez a névsor és a hozzá kapcsolódó részletesebb történetek (például a perzsák és bizánciak háborúihoz nyújtott hun segítség) a Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) című krónikában is kiemelt helyen szerepelnek.
Az akadémikus áltudomány bajnokai két ok miatt nem is próbálták megcáfolni a felismerésemet.
- Egyrészt az Urál vidéki magyar őshaza elmélete összeomlott. Értelmes ember ma már aligha próbálja megvédeni ezt a levitézlett deszkamodellt. Már Sándor Klára is rámutatott arra, hogy az Urál vidékéről sem a nyelvünk, sem a genetikánk nem származtatható.
- Másrészt a mervi eredeztetés bizonyítékai összefüggő, logikus láncolatot, önmagát bizonyító rendszert alkotnak. Nem lenne számukra szerencsés, ha megpróbálnának belekötni az általam írtakba, mert a tényekkel szemben semmi esélyük sincs.
Ilyen tény - többek között - a Karnamagban és a Tarih-i Üngürüszben egyaránt említett 20 000 lovassal rendelkező nép befogadása Irán északi részébe. Ez adott alkalmat a hét törzsre osztott nép kagánjának kinevezésére és a Szent Koronával való megkoronázásárára.
A Szent Korona harmadik jelrendszere
Ezt is írja valamelyik wikiszerkesztő, amikor a vélt bűneimet sorolja: "Az elmélet három új elemet tartalmaz a korábbiakhoz képest. Az egyik ilyen elem a Szent Korona „harmadik jelrendszerének” vélt felfedezése (a latin és a görög írás mellett a későbbi székely jelek előzményét is ismerték volna a korona alkotói)." Nem sorolhatom fel az összes jelet, amit a Szent Koronán érdemes összevetni a székely jelekkel. Több cikkben említettem már őket, de egy teljességre törekvő leltár még várat magára. A jelen cikk olvasói számára az 1. és a 2. ábrán is bemutatok ilyen példákat. Ezek a korona harmadik jelrendszerének illusztrálása mellett azt is érzékeltetik, hogy az intelligenciával csak költségtakarékos módon ellátott szerzők miért nem ismerik fel a magyar jeleket és a magyar szövegeket. Mert nem tudják, hogy eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást.
2. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc hármas csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal, a hieroglifák benne vannak a zománcképben, az alsó sorban pedig láthatók a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r", "s", középen "f", "s". "ly", jobbra ismét az "r" és az "s" rovásbetűk láthatók
Összegzés
Az akadémikus áltudomány szakmailag és erkölcsileg is megbukott szerzőinek marad a témában az elhallgatás, a lebukott Zsirai Miklóstól örökölt jelzőosztogatás és a hazudozás. Amivel sikert érhetnek el egy kocsmában, vagy a wikiben, de a tudományban ez már tegnap sem volt elegendő.
Ha az olvasó kíváncsi a Szent Korona eredetére, akkor érdemes megismernie a témában írt és az alábbi irodalomjegyzékben felsorolt dolgozataimat. Manapság ugyan egymást érik a Szent Koronával foglalkozó konferenciák, előadások, riportok, vagy az okos emberek között, kamera előtt folytatott beszélgetések, meg a különféle kiadványok, ám ezek alapját nem a források, hanem kellően meg nem alapozott találgatások képezik. Ezért nem tudja a közönség, honnan is származik a Szent Korona és milyen írások vannak rajta.
Irodalom
