A Željko Demo által bemutatott szirmiumi ezüstérem magyar hieroglifái

Željko Demo közöl egy szerinte 568 táján készült szirmiumi ezüstérmet. Felsorolja azokat a véleményeket is, amelyek az érem hátoldalán látható jelekről eddig elhangzottak (1). Ezek sorát most azzal egészítem ki, hogy e jelek jól azonosíthatók a magyar hieroglif írás szójeleivel. A jelen cikkben egy hieroglifikus olvasatot is közreadok erről a szirmiumi éremről. Egyúttal e mondat néhány párhuzamát is bemutatom a hun és avar nyelvemlékek közül.  

1. ábra. A szirmiumi ezüstérem két oldala

Az érem jelei

Az érem hátoldalán lévő szójelek jellegzetes képszerű montázst alkotnak, amelyet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak neveztem el. E képszerű ábrázolási konvenciók az ősvallás legfontosabb elméleti tételeinek illusztrálására születtek meg és maradtak fenn évezredeken át. 

Jegyzetek

(1) Željko Demo így ismerteti a leletet: "Egy, a 6. század második feléből származó ezüst korai bizánci érmecsoportra jellemző, hogy az előlapon egy szárnyas mellszobor látható, a fej körül dicsfénygyűrűvel, a hátlapon pedig egy nagy kereszt ábrázolása félkörrel (dicsfény vagy kupolás ív / cibórium, tabernákulum, baldachin) és egy körrel az alján (Ádám feje vagy Krisztus sírja), mindkét oldalán egy-egy kis kereszttel. Az előlapon található névtelen szárnyas mellszobrot gyöngyökből készült szegély, a hátlapon pedig a három keresztből álló csoportot stilizált fenyőágakból készült koszorú díszíti. A leírt érmék egyediek és semmilyen analógiát nem mutatnak a korszakuk pénzverdéiben. Az előlapon látható szárnyas mellszobrot régen egy angyal alakjaként ismerték fel, először névtelenül, később Mihály arkangyalként azonosították, míg a hátlapon látható három kereszt képét először a langobard Klef király monogramjának tekintették, és csak a közelmúltban tekintették Krisztus Golgotán/Kálvárián történő keresztre feszítésének jelenetét erősen leegyszerűsített ábrázolásnak. Az előlap és a hátlap keresztényesítése az Angyal/Golgota típusú pénzverés erőteljes „nem monetáris” jellegére utal (amelyet az első lelőhelyek szerint is említenek: a Kranj-Rifnik csoport), míg ezeknek a képeknek az apotropa jellege arra késztette őket, hogy isteni és amulett célokat is szolgáljanak. Valószínű tehát, hogy az Angyal/Golgota típusú érmét különleges körülmények között és egy helyi közösség igényeire verték, egyik oldalán Mihály arkangyalt, a mennyei sereg vezetőjét, Bizánc védelmezőjét és a konstantinápolyi császárt ábrázolva (Angyal – előlap), másrészt Krisztus halál feletti diadalát hangsúlyozva dogmatikai értelemben (Golgota – hátlap). E pénzérme numizmatikai jellemzői és alapvető jellemzői megegyeznek a sirmiumi pénzverde gepida pénzverméivel, amelyeket Kunimund királyuk uralkodása alatt (kb. 560–567) és II. Jusztinusz bizánci császár (565–578) uralkodásának első éveiben vertek. Ebben az időszakban az 567-es év különösen fontos volt Bizánc és a Pannonia Sirmiensisben élő helyi gepida-román közösség számára, amikor a gepida langobardok elleni háborúban bekövetkezett összeomlása után közvetlenül a bizánci hadsereg elfoglalta Sirmiumot. Közvetlenül ezután, 568 tavaszán a bizánci katonai parancsnok (Bonus) kénytelen volt ellenállni Sirmium hónapokig tartó avar ostromának, de végül sikerült megvédenie a várost. Ilyen különleges körülmények között a bizánci közigazgatás Angyal/Golgota típusú pénzérméket verett (a Kranj-Rifnik csoport)"

Irodalom

Željko Demo: Retorika svetih slika na srebrnom novcu Sirmija (numizmatika u arheologiji i vice versa) // Szentképek retorikája Sirmium ezüstérmén (Numizmatikai régészet vagy fordítva), Élet és halál a középkorban és a kora újkorban, 5. Nemzetközi Középkori Régészeti Konferencia, Zágráb, 2018. június 6-7. Asseria 15-16 (2019-327-2022), 2019-37-2022 Zadar. [cro // eng] - sajtó előtti verzió

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest