Hármas halmon álló kettős kereszt az Indus-völgyi kultúrából

Srini Kalyanaraman közli az academia.edu-n egy kalibangan pecsétnyomó rajzát, amelyen a magyar államcímer előképe, a hármas halmon álló kettős kereszt látható (1/a. ábra). 

Kalibangan, az Indus-völgyi civilizáció jelentős régészeti lelőhelye Észak-Rádzsasztánban (India). 1953-ban fedezték fel. A helyszínen mind a Harappa előtti (kb. Kr. e. 3500–2500), mind a Harappa-kori (kb. Kr. e. 2500–1750) kultúra nyomai megtalálhatók, bemutatva a két korszak közötti átmenetet is. Egyedi tűzoltárai, valamint a korai pre-harappai és harappai kultúra maradványai miatt nevezetes. A Wikipédia szerint itt találták a világ legkorábbi, bizonyítottan szántott szántóföldjét. 

Az itt használt Indus-völgyi írás megfejtése a modern régészet egyik legnagyobb kihívása. Bár Kalibanganban több mint 350 feliratos tárgyat találtak, a pontos jelentésüket még ma sem ismerjük. Azt sikerült kideríteni, hogy az írásirány jobbról balra haladt, mint a székely írásban is - ami a rovástechnológia korabeli alkalmazására utal. Rótt emlék azonban nem maradt ránk, mert a fa íráshordozó nem időtálló. 

A kutatók úgy tudják, hogy nincs olyan több írással írt azonos szöveg, mint a rosette-i kő, vagy az énlakai bilingvis. Van azonban két közvetlenül elolvasható rövid hieroglifikus írásemlékünk, aminek az értelmét a magyar hieroglif írás segítségével megközelíthetjük (1/a. és 2/a. ábra). 

1/a. ábra. Kalibangan pecsétnyomó a hármas halmon álló kettős kereszttel (1), az olvasata a magyar jelpárhuzamok segítségével: Egy országa

1/b. ábra. Az Árpádház címere a Képes Krónikából

Az 1/a. ábrán lévő kalibangan ligatúra Egy országa alakban elolvasható a magyar jelek segítségével. Esély van arra, hogy nem csak a jelentés, hanem a hangalak is hasonló volt az Indus-völgyi kultúrában. Erre következtethetünk abból, hogy a mindkét szövegpárhuzamban előforduló "hegy, ország" jelentésű sumér hármas halomnak khur a hangalakja, ami felismerhető a magyar orom, ország szavak tövében. Ha ezt a szót a presumér szabírok (a magyarok ősei) terjesztették el, akkor az elkerülhetett Indiába is, hiszen a szabír ős ligatúra ott is felbukkant.

2/a. ábra. A ruhuna érem Ragyogó ország mondata

2/b. ábra. Előfordul a ruhuna érmen szereplő hieroglifikus szövegrészlet az Árpád kori  ÉH-132 számú érmén lévő Lyukó nagy, ragyogó országa mondatban is

Magyar szójelekkel közvetlenül elolvasható szövegpárhuzam a Ragyogó ország olvasatú mondatjel is, ami szintén előkerült Indiában is, meg a Kárpát-medencében is (2/a. és 2/b. ábra). 

A szabír etnokulturális hatás lehetőségét erősíti néhány körülmény:

- Eddig legalább 40 magyarazonos jelet találtam az Indus-völgyi írásban. 

- A genetikusok genetikai kapcsolatot mutattak ki a magyar és a déli terület lakossága között: például az Árpádház genomja is a közeli BMAC kultúrában született meg. 

- Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvrokonságot fedezett fel a magyar és a tamil nyelv között.

Jegyzetek

(1) A Kalibangan pecsétnyomón a kettős keresztet egy lótuszlevél rajza keretezi. Ez jelzi, hogy a kettős kereszt egy növény. Az énlakai mondatjel kettős keresztjének Isten olvasatú, tulipánszerű virága van. Árpád kori kettős kereszteknek levelei vannak. A kubánvidéki hun kettős kereszten madarak ülnek. Ez az égig érő fa (az Istennel azonosított Tejút) egyik jelképe, ami a magyar hieroglif írásban Egy (isten) szójele. 

Irodalom

Srini Kalyanaraman: A स ां गड sāṅgaḍa egyedi táblatervezési jellemzője a rebus, a saṁgaha, azaz a fémmegmunkálás vagyonának katalógusai az Indus írásbeli titkosíráson (academia.edu)