Bevezető
Szergej Jacsenko Görög istenségek képei és ikonográfiájának elemei a Fekete-tenger északi régiójában élő szarmaták között a Kr. e. 1-2. században című cikke az academia.edu-n jelent meg 2026-ban. A hellenisztikus időszak végén az Azovi-tenger körül, jellemzően a Kubán régióban a korai szarmata csoportok körében felbukkanó szarmata ékszerek képét közli, közte a dacsi kurgánból előkerült boglárét is (1. ábra). Ugyanerről a leletről Mihail Treister is közzétett egy rajzot (2. ábra). A szarmaták jelentős szerepet játszottak a magyar etnogenezisben (1). Kétségtelen pedig, hogy már a sztyeppén (a hunokkal és a chanti-manysi csoportok őseivel keveredvén) a magyar kultúrát képviselték. Ezt a keveredést a genetikusok kimutatták és időhöz is kötötték, de a gének alapján nem lehet megállapítani, hogy a fenti három népesség közül melyik beszélt magyarul. Erre csak az írás- és nyelvemlékek alkalmasak. A hieroglifikus írásemlékeik alapján a hunok, a szarmaták és a chanti-manysi csoport ősei is magyarul beszéltek. A jelen cikkben a szarmata bogláron lévő hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójelekkel írt) magyar mondatokat olvasom el. A jelek a magyar hieroglif írás szójelei, amely írásrendszer leírását közel ötven év kutatás után 2017-ben adtam közre.
A dacsi boglár jelei
2. ábra Mihail Treister rajzát kiegészítettem a bal felső sarokban az Ős nagy khuár (Ős nagyúr), a bal alsó sarokban pedig a Nagy Lyukó khuár (Nagyságos Lyukó úr) mondat kiemelésével, az ábra jobb szélén a szarmata hieroglifáknak megfelelő székely jelek láthatók, fentről lefele: ős, "n" (nagy), "k" (khuár "úr"), "n" (nagy), "ly (Lyukó), "k" (khuár "úr")
A 2. ábrán lévő rajzon mindegyik oroszlán farán megfigyelhető a nagy hieroglifa, amelyhez két esetben a khuár "úr" szójel társul. Az oroszlánok vállain meg az ős jel jelenik meg. Ezek együtt az Ős Nagy khuár (Ős nagyúr) mondatot rögzítik. A köriratban a Nagy Lyukó khuar (Nagyságos Lyukó úr) mondat elolvasható.
Jegyzetek
(1) A szarmaták által ránk hagyott rövid hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket használó) szövegek egy csoportját A világfát idéző dunaharaszti szarmata tamga és párhuzamainak magyar olvasata c. cikkben mutatom be. E rövid szarmata szövegek a magyar hieroglif írás segítségével magyarul olvashatók el. Segítségükkel belátható, hogy a szarmaták a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar korban magyarul beszéltek és írtak.
Vannak olyan nyomok, amelyek alapján a szarmaták a magyar nyelvüket nem a sztyeppén tanulták el, hanem délről hozták magukkal. Támogatni látszik e magyarázatot a szarmata (királyi mada/méd "úr magyar") népnév is. A szarmata népnévben szereplő mata vagy mada elem Mitanni, a szabír-hurri állam nevében köszön vissza s ez érthetőbbé tenné az ismert hurrita-magyar nyelvi kapcsolatokat (például a harri/hurri "harcos") is.
Ugyanezt erősíti a szarmata edényen megtalálható a szabír ős mondatjel, ami a magyarok régi szabír (Bíborbanszületett Konstantinnál szavartü aszfalü alakban megőrzött) nevét rögzíti.
Azaz lehetőség van arra, hogy a szarmaták eleve egy ragozó nyelvű, magyarral (szabírral) azonos, vagy rokon nyelvet beszéltek és azt délről közvetlenül hozták fel a sztyeppére. A sztyeppén találkozván a hieroglifikus írásemlékeik alapján szintén magyarul beszélő, szabír-rokon hunokkal, ez a kapcsolat a magyar nyelvüket és kultúrájukat csak megszilárdította.
A hanti-manysi csoportok ősei a Szejma-Turbino kultúra idején alakultak ki az Altáj felől érkező szabír lovas fémkutatók és kereskedők telepheléyein s uraiktól a magyar nyelv ősét vették át. Ezt egyesítették a saját paleoszibériai nyelvükkel s így alakultak ki a később urálinak elkeresztelt nyelvek a szabír-magyar nyelvből.
E kép alapján lehetséges, hogy a sztyeppén a honfoglalás előtt találkozó szarmaták, hunok és a chanti-manysik ősei egyaránt a magyar nyelv ősét beszélték és a magyar hieroglif írást használták. Ezt a képet támogatja a fentebb tárgyalt dacsi boglár magyar szövege.
Irodalom
Szergej Jacsenko (2026): Образы и элементы иконографии греческих божеств у сарма Причерноморья II-I вв. / Görög istenségek képei és ikonográfiájának elemei a Fekete-tenger északi régiójában élő szarmaták között a Kr. e. 1-2. században (academia.edu)
Mihail Treister (2021): Gala Phalerae a Dacsi település közelében (Azov környéke) lévő 1/1985. számú szarmata temetkezési halom lelőhelyről (academia.edu)
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2025): A szabír - szarmata - magyar azonosság néhány érve
Varga Géza (2026): Magyar történelem a szabír ős ten mondatjel előfordulásai alapján
Varga Géza (é. n.): Hun és avar tartalom
Varga Géza (é. n.): Szarmata tartalom
