Srini Kalyanaraman közli az academia.edu-n egy kalibangan pecsétnyomó rajzát, amelyen a magyar államcímer előképe, a hármas halmon álló kettős kereszt látható (1/a. ábra).
Kalibangan, az Indus-völgyi civilizáció jelentős régészeti lelőhelye Észak-Rádzsasztánban (India). 1953-ban fedezték fel. A helyszínen mind a Harappa előtti (kb. Kr. e. 3500–2500), mind a Harappa-kori (kb. Kr. e. 2500–1750) kultúra nyomai megtalálhatók, bemutatva a két korszak közötti átmenetet is. Egyedi tűzoltárai, valamint a korai pre-harappai és harappai kultúra maradványai miatt nevezetes. A Wikipédia szerint itt találták a világ legkorábbi, bizonyítottan szántott szántóföldjét.
Az itt használt Indus-völgyi írás megfejtése a modern régészet egyik legnagyobb kihívása. Bár Kalibanganban több mint 350 feliratos tárgyat találtak, a pontos jelentésüket még ma sem ismerjük. Azt sikerült kideríteni, hogy az írásirány jobbról balra haladt, mint a székely írásban is - ami a rovástechnológia korabeli alkalmazására utal. Rótt emlék azonban nem maradt ránk, mert a fa íráshordozó nem időtálló.
A kutatók úgy tudják, hogy nincs olyan több írással írt azonos szöveg, mint a rosette-i kő, vagy az énlakai bilingvis. Van azonban két közvetlenül elolvasható rövid hieroglifikus írásemlékünk, aminek az értelmét a magyar hieroglif írás segítségével megközelíthetjük (1/a. és 2/a. ábra).
Jegyzetek
(1) A Kalibangan pecsétnyomón a kettős keresztet egy lótuszlevél rajza keretezi. Ez jelzi, hogy a kettős kereszt egy növény. Az énlakai mondatjel kettős keresztjének Isten olvasatú, tulipánszerű virága van. Árpád kori kettős kereszteknek levelei vannak. A kubánvidéki hun kettős kereszten madarak ülnek. Ez az égig érő fa (az Istennel azonosított Tejút) egyik jelképe, ami a magyar hieroglif írásban Egy (isten) szójele.
Irodalom
Srini Kalyanaraman: A स ां गड sāṅgaḍa egyedi táblatervezési jellemzője a rebus, a saṁgaha, azaz a fémmegmunkálás vagyonának katalógusai az Indus írásbeli titkosíráson (academia.edu)


