Vijaya Bhaarati A megfejtett Indus írás - 8. A holtak halmai, amelyek megváltoztatták az emberiség sorsát és történelmét c. írásában közli az Indus-völgyi írás egyik érdekes, turult ábrázoló jelmontázsát (1. ábra). E szójelekből összeállított rajznak minden eleme egyeztethető magyar hieroglifákkal (ősvallási kötődésű szójelekkel) és az ismert ábrázolási konvenciókkal. Ezért e jelmontázs annak ellenére is jól elolvasható és értelmezhető a magyar hieroglif írás segítségével, hogy India meglehetősen távol esik a magyar őstörténet engedélyezett kutatási területétől (1). Kiemelt tisztelet a kivételes kutatóknak, például Aradi Évának, aki a hun kori kapcsolatainkat kutatja és Szentkatolnai Bálint Gábornak, aki a korábbi "szabír idők" nyelvi hagyományát, annak párhuzamait tárta fel. A magyar őstörténet kezdetei a Termékeny félhold kőkorban gyökerező kultúráihoz kötődnek s e terület egyik csücske Indiában van, ahol megmaradt a legkorábbi ősvallási kötődésű jelkészlet és jelhasználat nyoma. A jelen cikkben az alábbi Indus-völgyi tábla szövegét olvasom el.
A 2. ábrán lévő Indus-völgyi - székely jelpárok között mutatkozó kisebb eltérések megmagyarázhatók.
Például a jó hieroglifa esetében ugyan ellenkező irányultságú a két jel, ám ez két ok miatt is feloldható.
- Egyrészt azzal, hogy a jó hieroglifának egyaránt van jobbra és balra irányuló változata. Például a különféle irányultságú svasztikák karjai is jó "folyó" hieroglifák - mert a svasztika az Éden négy szent folyójának ábrázolása.
- Másrészt azzal, hogy az indusvölgyi pecsétnyomón ugyan jobbra néz a turulmadár, a lenyomatán azonban már balra, azaz meg fog egyezni a székely jel irányultságával.
A többi jel szimmetrikus, amiből következően a lenyomaton is ugyanúgy olvasható.
A ragyog, ragyogj, ragyogtál hieroglifák a pecsétnyomón különféle állású rövid vonalak. Ez a változatosság más istenidéző szövegek esetében is tapasztalható. Lehetséges, hogy az eltérő dőlésszögek a szó különböző ragozású változatait jelölik. Erre ugyan nincs közvetlen bizonyíték, a táblázatban megjelenő eltérő értelmezés azonban több példa alapján valószínűsíthető.
Az Élő hieroglifa a végső soron az égből (az Istennel azonos Tejútból) érkező folyók rajza lehet (2. és 3. ábra). A filipovkai szarmata szarvason és Árpád kori érmeken lévő hieroglifikus jelmontázsok alapján ebből alakult ki a magyar államcímer árpádsávos fele.
Ábrázolási konvenciók
Jellegzetes ősvallási ábrázolási hagyomány a turul jelekből való összeállítása.
További ábrázolási konvenció a magas kő és az Ak ügy jelpárok alkalmazása is.
A ragyogj, ragyog, ragyogtál hieroglifák alkalmazása az istenidéző szertartások kézikönyvének vázlatát képviseli, ami szintén egy jellegzetes ábrázolási konvenció.
Az olvasat
A jelmontázs felső részének olvasata egy istenidéző szertartás szövegkönyve (1. ábra): Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Jóságos ragyogó Ak ügy "folyó". Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál ...
Jegyzetek
(1) Akadnak még, akik emlékeznek arra, hogy Róna-Tas András megadta azon földrajzi szélességi és hosszúsági adatokat, amelyek között (lényegében az Urál vidékén) szerinte a magyar őstörténet a tudományosság igényével kutatható. E téveszméről akkor is tudott volt, hogy csak a magyar- és tudományellenes prekoncepciók védelmét szolgálja. Mára e finugrista téveszmerendszer recsegve ropogva a semmibe omlott, ám ennek egyelőre semmi következménye nincs a rovológiai (magyar nemzeti írástani) kutatások szakirodalmában. Ott a legnevesebb kutatók (Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) is csak azt ismételgetik, vagy 30 éve, hogy a székely írás eredete egy rejtély. Egyedül Vásáry István tart ki a vagy másfélszáz éven át ismételgetett, de sohasem bizonyított ótürk eredeztetés ideája mellett. Bizonyítania persze neki sem sikerül, a felhozott érvei (huszonvalahány hasonló jel) azonnal megcáfolhatóak, mert másutt sokkal több hasonló jelet találunk. A Tordos-Vincsa kultúrának 49 hasonló jele van s ugyanilyen nagyságrendű egyezés lehet az amerikai indiánok népi jelrendszerében, meg az Indus-völgyi jelek között is. Korrekt vitára és párbeszédre ez a tudós társadalom "természetesen" nem vállalkozik, szakmai és etikai felkészültség hiányában - a jelek szerint - nem is lenne képes.
Remélhetőleg csak idő kérdése, hogy a finnugrista őstörténeti kép bukásának következményeit mikor lehet érvényesíteni a lejárt szavatosságú hazugságokat körömszakadtáig védelmező tudományos intézmények és a kultúrpolitika döntéseiben is.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): Az égig érő fa ábrázolásai
Varga Géza (2019): A filipovkai szarmata szarvas jelei
Varga Géza (2023): Magas kő ábrázolási konvenció példatár
Varga Géza (2024): Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről
Varga Géza (2026): A tapar ős mondatjel korai előfordulásai a szabírok őstörténetéről
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Vijaya Bhaarati A megfejtett Indus írás - 8. A holtak halmai, amelyek megváltoztatták az emberiség sorsát és történelmét (academia.edu)
