Marius Meulenberg közli Az újjászületésbe vetett hit Tell Brakban, Urukban, Khafajában és Jiroftban. Május c. cikkében az 1/a. ábrán látható Halaf tál fényképét, hivatkozva a http://individual.utoronto.ca/lisamaher/HalafUbaid.pdf. forrásra. Ebben a cikkben a tál jeleinek olvasatát mellékelem hozzá.
1/a. ábra. Halaf tál világmodellel, az olvasata: Nap dana "Nap isten"
1/b. ábra. Halaf tál, közepén a nyolcágú csillaggal, ám a csillag szárainak végén megjelenik a sar "sarok, úr" jel is, amit alább a gyulai korongon is megjelenítettek
Az 1/a. ábra Halaf tálján lévő világmodell szerkezete egyszerű. A szokásoknak megfelelően közepén az Isten valamilyen jele foglal helyet. Esetünkben ez a későbbi sumér dingir "Isten" szójel egyik változatával azonos. A tál köriratában egy napjelkép ismétlődik. Mindkét jel elterjedt és sok párhuzama található Eurázsiában, esetenként a neolitikus forradalommal kapcsolatos szabír vándorlásoknak is köszönhetően Egyiptomtól Indiáig, a Kárpát-Balkán térségtől Amerikáig. Például a magyar honfoglalók (2. ábra) és a népművészet (3. ábra) jelei között is előfordul a nyolcágú csillag alakú jel.
A Halaf kultúra az Eufrátesz felső folyásánál virágzott, elterjeszkedvén Kilíkiától Szíriáig és Nyugat-Iránig. A fenti jeltörténeti egyezések alátámasztják a sumér-magyar kapcsolatokról feltételezetteket.
Simo Parpola szerint a sumér és az uráli nyelvek közötti hasonlóságok nem korlátozódnak elszigetelt szavakra. A nyelvtani szerkezet (agglutináció), a névszóragozás és az igeképzés alapvető logikája mutat mély egyezéseket. Parpola több száz olyan szótövet azonosított, amelyek véleménye szerint hangtani törvényszerűségekkel levezethetők a közös ősből. Szerinte a sumér nyelv nem elszigetelt, hanem az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül is az ugor ághoz (ahová a magyar is tartozik) és a hantihoz (osztják) áll a legközelebb. Kutatásaiban a mezopotámiai életfát és a sámánhitet is összeköti, feltételezve egy közös észak-eurázsiai kulturális réteget, amelyből mindkét csoport merített. Parpola elmélete szerint a sumérek egy északról délre tartó vándorlás során érkeztek meg Sumérföldre. E folyamatban a Halaf-kultúra (melynek központja Észak-Mezopotámia volt) egyfajta átmeneti zónát vagy korai állomást jelenthetett, mielőtt a sumérek elfoglalták volna a déli mocsárvidékeket. Ez a magyarázat a népességmozgást folyamatosnak tekinti. Hozzátehetjük, hogy ez az északról érkező nép a szabír/hurri néphez tartozott. Erre következtethetünk abból, hogy az északi területeket később a szabírok/hurrik területeinek tartották, korábban pedig ezeken a tájakon (például Göbekli Tepén) került elő a szabír ős mondatjel. Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü), ami a jelen cikkben is dokumentált írástörténeti kapcsolatokat érthetővé teszi.
A Halaf-korszak (kb. i. e. 6100–5100) az újkőkorszak egyik legjelentősebb műveltsége volt Észak-Mezopotámiában. Nevét az észak-szíriai Tell Halaf lelőhelyről kapta, ahol a XX. század elején Max von Oppenheim tárta fel első emlékeit. A mai Szíria, Irak és Délkelet-Törökország területén virágzott, de hatása a Földközi-tengertől egészen a Zagrosz-hegységig és az örmény Van-tó vidékéig elért. A Halaf-műveltség alkotta meg az ókori Közel-Kelet legkifinomultabb edényeit. Jellemzőek a vörös, fekete és fehér színekkel festett, polikróm (többszínű), geometrikus és állatfigurás motívumokkal díszített tálak. Társadalmukban már megjelentek a pecsétnyomók és a kereskedelmi hálózatok A Kr. e. V. évezred közepére a Halaf-kultúrát fokozatosan felváltotta (vagy beolvadt) a délről érkező Ubaid-kultúra, amely már a későbbi sumér civilizáció közvetlen előfutárának tekinthető. A Parpola-féle uráli elmélet szempontjából ez a korszak kulcsfontosságú, mert ez képezte ama kulturális alapot, amelyre a későbbi mezopotámiai civilizációk épültek.
2. ábra. Gyulai honfoglalás kori aranyozott bronzjelvény (középen), a jelvény ragyogó, ős és Dana hieroglifái (balra, fentről lefele) valamint a székely írásban ezeknek megfelelő "r" (ragyogó) rovásbetű, ős szójel és "d" (Dana) rovásbetű, a jelvény olvasata: Ragyogó ős Dana
A gyulai bronzjelvény köriratában megjelenő korongok (a magyar hieroglif írás lyuk, Lyukó jelei, amelyek a napisten nevét rögzítik) összevethetők, rokonságban állnak a Halaf tál peremén lévő napjelképekkel.
3. ábra. Dobronaki hímes tojás a sumér dingir "Isten" szójel magyar megfelelőjével, az ábra bal szélén fentről lefele a Dana és a sar "sarok, úr" hieroglifák, az ábra jobb szélén a székely írás "d" és "s" rovásbetűje, az olvasat Dana sar (mai magyarsággal: Dana úr)
Irodalom
Marius Meulenberg (2023): Az újjászületésbe vetett hit Tell Brakban, Urukban, Khafajában és Jiroftban. Május (academia.edu)
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény "Ragyogó, ős Dana" mondata
Varga Géza (2026): A sumér dingir hieroglifa magyar megfelelője egy dobronaki hímes tojáson
Varga Géza (2025): Vasból formált Szabír ős mondatjel az Őrségből
Varga Géza: Hímes tojások jelei
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.
