2026. március 28., szombat

Aleppo "Élő fa" neve egy dobronaki hímes tojáson

Aleppo (arabul: حلب, Ḥalab) Észak-Szíria legfontosabb városa, az ország második legnépesebb települése. A világ egyik, a legrégebbi idők óta folyamatosan lakott városa, amely évezredeken át fontos kereskedelmi csomópont volt a Selyemút mentén. A város nevére nincs általánosan elfogadott magyarázat. Már a Kr. e. III. évezredben megjelenik az eblai táblákon Ha-lam formában, a hettiták pedig Halpa néven emlegették. 



1/a. ábra. Az élő + fa típusba sorolható Dobronaki hímes tojás



1/b. ábra. Világfa ábrázolás a dobronaki hímes tojásról




1/c. ábra. A dobronaki hímes tojás élő hieroglifája


A 2026-os dobronaki hímestojás-kiállításon figyeltem fel több hímestojásra, amelyeken az élő hieroglifa mellett egy világfa-ábrázolást lehet látni (1. ábra). 

Az élő hieroglifa azonosítható a magyar államcímer árpádsávos felével és a székely írás "l" betűjével is. 

A világfa mindegyik tojáson eltérő, de a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható. 

A két ábrázolási egységet együttesen alkalmazó hímes tojások besorolhatók az élő + fa típusba. Azaz a magyar hímes tojásokon van egy "élő + fa" ábrázolási konvenció. Ezek az élet fáját ábrázolják és választ adnak arra a kérdésre is, hogy az életfa elnevezés mennyire hiteles. A magyar népi változatok alapján nem valamiféle modern tudós elnevezésről, hanem az ókorból ránk maradt szóhasználatról lehet szó. 



2/a. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "város, település" szójele




2/b. ábra. A filippovkai szarmata szarvas testén két állásban is megjelenik a hettita (luviai)  "város, település" jelre hasonlító hieroglifa, az ábra jobb alsó sarkában a székely írás "l" betűjének archaikus formája



Az Aleppo városnév hettita Halpa eredetije alapján azt is megsejthetjük, hogy mennyire régi és mit jelent ez az elnevezés. A hettitákra az tereli a figyelmünket, hogy a hettita hieroglif írásnak van egy "település" jelentésű szójele (2/a. ábra), amelyik a hímes tojásokon előfordulő élő jelre, a magyar árpádsávos címerfélre, egyúttal a székely írás "l" betűjére is hasonlít. A szarmata jelhasználat az egyik lehetséges történelmi kapcsolatra is rámutat, amikor a jel átkerülhetett a Kárpát-medencébe. A szarmaták (a médek és mitannik utódai) ugyanis