A Szenthe Gergely tollából származó A „késő avar reform” és a „hosszúnyolcadik század”: a szerkezetátalakulás közötti hibázás története és a tartós nomád hagyományok (7-9. század) c. cikk ad hírt néhány avar ezüstpénzről, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában vannak. Ezek között akad egy érme, amelyiken a mai magyar államcímer jelképeinek előzménye látható. Az előlapon az Él, élet, élő hieroglifa látható, amelyből a ma ismert Árpád-sávos címerfél kialakult. A hátlapon a hármas halmon (az ország szójelén) álló kettős kereszt (az Egy hieroglifa) jelenik meg (1. ábra). A jelen cikkben e képjeleket mutatom be rovológiai nézőpontból, mert a magyar címer mindhárom eleme szerepel a magyar hieroglif írás jelkészletében, amelyet kőkori előzmények után használtak a szkíták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok is. Az avar érem jelképei elolvasható hieroglifikus szöveget alkotnak. Hieroglifikus szövegek az Árpád kori érmeken is vannak s feltehető, hogy a hun-magyar dinasztia közös gyökerű jelhasználata, hagyománytisztelete jelentkezik az avar és a magyar pénzeken is.
1. ábra. Avar ezüstpénzek Szenthe Gergely nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárából
Irodalom
Szenthe Gergely (): A „késő avar reform” és a „hosszú nyolcadik század”: a szerkezetátalakulás közötti hibázás története és a tartós nomád hagyományok (7-9. század) (academia.edu)
