Saak Tarontsi tette közzé a Hurrian tree of life as historical-originational foundation for meaningful symbol of Urartian sacred tree (magyarul: A hurrita életfa, mint az urartui szent fa jelentőségteljes szimbólumának történelmi-eredeti alapja) c. dolgozatában az urartui Altin Tepe palotájának falfestményén lévő világfa képét. A jelen cikkben e magyar szójelekből álló faábrázolást olvasom el (1. ábra).
1. ábra. Az urartui Altin Tepe palotájában lévő falfestmény világfája
A törökországi Erzincan mellett található Altin Tepe az Urartu Királyság egyik legjelentősebb északnyugati határvára és közigazgatási központja volt a Kr. e. VIII–VII. században. A lelőhelyen feltárt épületegyüttes, amelyet gyakran templom-palota komplexumként emlegetnek, az urartui építészet egyik legépebben maradt példája. A palota és a templom falait eredetileg élénk színű (kék, vörös, fehér) freskók - például életfa jelenetek - díszítették.
A hurri alapozású urartui világfa (szent fa, életfa, égig érő fa) több ok miatt is érdekes a számunkra.
- Egyrészt értékes adatot jelent a magyar hieroglif írás történetéről és általában az írástörténet iránt érdeklődőknek.
- Másrészt új megvilágításba helyezi Simo Parpola Takács Boglárka által értékelt gondolatát, aki szerint az európai és a zsidó kultúrát a szintén hurri (azaz szabír) előzményeken alapuló asszír világfa alapozta meg (1).
- Harmadrészt pedig segít választ adni a Pócs Éva által felvetett kérdésre. Ő ugyanis - talán éppen Takács Boglárka rémálmainak elhessegetése céljából - két dolgot is megkérdőjelezett. Egyrészt azt, hogy a honfoglaló magyaroknak volt világfa képzete. Másrészt, hogy a néprajzosok által kimutatott világfa-hagyomány eredeti magyar lelemény-e, vagy azt úgy vettük át idegenektől? E kérdésekre a világfa vitában részt vevő húsznál is több tudós - rovológiai ismerethiány és téves etikai-módszertani alapozás miatt - nem tudott érdemi választ adni. Nem voltak képesek használható világfa meghatározás megfogalmazására (amely nem természethű, hanem jelszerű és elolvasható). Ugyanezen ok miatt felmutatniuk sem sikerült a múzeumaink polcain porosodó több száz honfoglalás kori elolvasható világfát.
- Negyedrészt segít további kérdések megválaszolásában, például a magyar tulipántisztelet forrásainak megértésében. A néprajztudományban uralkodó téveszme szerint a tulipán motívumot Hollandiából vettük át viszonylag kései időpontban. Ezzel szemben az urartui tulipán (1., 4. ábra) és a társai világossá teszik, hogy a dolog fordítva történt. Az isten olvasatú tulipán azért terjedt el a sztyeppén hurri (azaz szabír) forrásból, mert istenjelkép volt és maradt. A hollandok azonban sohasem olvasták el a tulipánt, ezért ez az elolvasható tulipán, amit például az énlakai bilingvis is képvisel, nem származhatott Hollandiából.
2. ábra. Altin Tepe palotájában lévő falfestmény, az alsó és a felső sorban a sumér dingir "isten" és a magyar Dana hieroglifa nyolcágú virággá alakult változatai sorakoznak
3. ábra. Az urartui világfa törzsének olvasata lentről felfele Szár ragyogó nagy (mai magyarsággal: Urunk a ragyogó nagyság)
4. ábra. A tulipánszerű urartui világfa hajtásainak olvasata lentről felfele: Szár ragyogó Lyukó isten (mai magyarsággal: Urunk a ragyogó Lyukó isten)
Jegyzetek
(1) "Parpola nem kevesebbet állít," - fogalmazza meg Takács Boglárka - "mint hogy a zsidó misztikát, sőt a görög filozófiát és ezáltal a nyugati gondolkodásmód alapjait tulajdonképpen az asszírok találták ki! Hogyan lehetne ezt alátámasztani? Parpola egy konkrét vallási jelkép vizsgálata során tette újszerű megállapításait... Szerzőnk mára már klasszikusnak nevezhető cikke az élet fájáról 1993-ban jelent meg a Journal of Near Eastern Studies című szakfolyóiratban. ... A magyar néphitnek szintén része az életfa – világfa, égig érő fa néven is ismert. Ez alapján tehát akár azt is mondhatnánk, hogy a magyarok találták ki a zsidó misztikát, ami nyilvánvalóan abszurd. ... Az ókori Asszíriában igen gyakoriak voltak a fa-ábrázolások. A fa gyakran szerepelt együtt az uralkodóval, a kettő olykor felcserélhető is volt. Mivel az uralkodó hatalmát az istenektől eredeztették, ezek után valószínűsíthető, hogy a fa a szentség valamiféle szimbóluma lehetett. A probléma csak az, hogy erről semmiféle írásos forrás nem maradt fenn; ezt maga Parpola is elismeri. Maga az „élet fája” megnevezés is utólagos visszavetítés, ezt a kifejezést az asszírok – amennyire tudjuk – nem használták."
Takács Boglárka állításait azonban a hieroglifikus írásemlékek alapján ki lehet egészíteni, vagy javítani. A fa valóban az uralkodói hatalom isteni eredetének jelképe volt, ám erről - Takács Boglárka álláspontjával ellentétben - maradt fent írásos forrás.
- Egyrészt a francia hagyomány szerint a fleur de lis "liliomvirág" éppen ennek az isteni eredetnek a jelképe. Maga a liliom pedig ennek az asszír - urartui - hurrita - hun hagyománynak az egyik hajtása. A virág a magyar hieroglif írás segítségével Isten alakban elolvasható. E francia liliom hun kori magyar őse a tulipán, amit az énlakai bilingvis alapján szintén Isten alakban lehet elolvasni a magyar hieroglif írás szójeleivel.
- Másrészt az asszír, az urartui és a hurrita szent fákat is el lehet olvasni (a tulipánszerűeket Isten alakban, 4. ábra) a magyar hieroglif írás segítségével. A hurriták másik neve a szabír, ami Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve. Ezért a magyar jelek feltűnése és általános használhatósága nem is olyan meglepő, mint azt Takács Boglárka gondolja. A szemünk láttára válik valósággá a rémálma. Azt igazolják a fenti olvasatok, hogy magyar szójelekkel írták a nyugati kultúrát meghatározó világfát.
5/a. ábra. A Barnett által bemutatott urartui hieroglif írás (3. oszlop) és a környezet írásainak összehasonlítása a székely írással
5/b. ábra. A Barnett által bemutatott urartui hieroglif írás (3. oszlop) és a környezet írásainak összehasonlítása a székely írással
Irodalom
R. D. Barnett (1974): Urartu hieroglif írása, Güterbock
Saak Tarontsi (2024): Hurrian tree of life as historical-originational foundation for meaningful symbol of Urartian sacred tree (magyarul: A hurri életfa mint történeti-eredeti alap az urartui szent fa értékes szimbólumához, ARURAT Örmény Tudományos Akadémia, kaukázusi, kisázsiai, anatóliai és a Near Eastern Studies
Simo Parpola (1993): The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Mysticism and Greek Philosophy. In: Journal of Near Eastern Studies, 52(3): 161–208.
Simo Parpola (2007): Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.
Takács Boglárka (2013): Az asszírok találták fel a nyugati kultúrát? (nyest.hu)
Varga Géza (2018): Az énlakai Egy Isten mondatjel
