Varga Géza írástörténész

2026. április 3., péntek

A Herefordshire-i Kilpeck kapubélletének olvasata magyar szójelekkel

Az angliai Herefordshire-ban található Kilpeck falu Szent Mária és Szent Dávid templomának déli kapujának kapubéllete egy jellegzetes "eget tartó fa" ábrázolási konvenció (1. ábra). Ez az ábrázolási konvenció végső soron kőkori eredetű és az a jellemzője, hogy székely továsjelek megfelelőiből, magyar hieroglifákból épül fel. Ez az ábrázolási hagyomány (a székely jelek alkalmazása ősvallási kötődésű képek alkotására) már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig. A templomot körülbelül 1140-ben építették román stílusban. Ez az egyik legjobban megőrzött normann templom Angliában. Az angolszászok hun hatásra használták a magyar hieroglifákat és az ékszereiken magyar mondatok olvashatók (1). Mégis meglepő, hogy e walesi kapubélletben lévő képet ugyanúgy a magyar hieroglif írás szójeleiből állították össze, mint például a csempeszkopácsi, a vizaknai, vagy a türjei templomokban lévő párjukat. Mindegyik ábrázolás központi jele egy ten "élet, isten" hieroglifa. E cikkben a walesi kapubéllet hieroglifáinak (ősvallási kötődésű szójeleinek) azonosításán és a fontosabb párhuzamokra való utaláson túl az olvasatot is közlöm. A közelmúltban felfedezett írásrendszert a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be.

1. ábra. Fotógrafika az angliai Herefordshire-ban található Kilpeck falu Szent Mária és Szent Dávid templomának déli kapujában lévő kapubélletéről

2. ábra. Az angliai Herefordshire-ban található Kilpeck falu Szent Mária és Szent Dávid templomának déli kapujában lévő kapubéllet fényképe

3. ábra. A csempeszkopácsi kapubéllet szintén magyar szójelekből áll és az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyfajta megvalósítása, az olvasata: Nagy Isten országa

4. ábra. A türjei kapubéllet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójában a fa központi eleme a jelen cikkben bemutatott többi kapubéllethez hasonlóan egy Ten "élet, isten" hieroglifa

5. ábra. A vízaknai kapubéllet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójának olvasata: Nagy Isten országa

A walesi kapubéllet jelei és olvasata

A kapubéllet eget tartó fát ábrázoló képszerkezete több ismert magyar jelet is tartalmaz.

6. ábra. A walesi kapubéllet jeleinek összehasonlítása a megfelelő magyar jelekkel

Az olvasat: Nagy Ak zsen ten ragyogó magas köve (mai magyarsággal: Nagyságos Heraklész zsendülő isten ragyogó magas köve). A kapubéllet szövegében előforduló magas kő jelpár az Istennel azonosított Tejút egyik neve. A szöveg legismertebb részlete a zsen ten "Zsendülő, újjászülető isten" jelpár. Ez a szófordulat megtalálható többek között egy Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojáson, egy Bakay Kornél által kiásott és bemutatott somogyvári ezüstgyűrűn, de 6500 éves előzménye is van az anaui pecsétnyomón. Ebből is ítélve a kapubéllet hieroglifikus jelmontázsa archaikus keleti szöveghagyományt képvisel. A magyar hieroglif írás már Kr. e. 3000 táján is eljutott a brit szigetekre, amit a walesi Anglesey szigeten lévő sziklafelirat is igazol. A kapubéllet eget tartó fa ábrázolási konvenciója lehet későbbi is. Eljuthatott Angliába a szarmatákkal, a hunok által vezetett szászokkal, de akár a vikingekkel is. A részleteket további kutatás tisztázhatja.

Jegyzet

(1) Például a Staffordshire-i kincs egyik darabján elolvasható a Ten sar ország (mai magyarsággal: Ten úr országa) mondat, amelyben szintén előfordul a Ten hieroglifa (7. ábra).