2026. április 19., vasárnap

A jeruzsálemi Templom-hegy agyagpecsétjének magyar jelei

Vajon egy titokzatos, 2000 éves miniatűr agyagzsetont használtak a jeruzsálemi templomba érkező zarándokok? - kérdezi az ancientpages.com szerzőjének, Conny Watersnek a cikke. A cikkben három, jeleket hordozó agyagzsetont mutat be a Kr. e. I. századból. Mindegyiken másik írás jelei látszanak. Az utolsón magyar hieroglif írással írt, magyarul elolvasható, világfát ábrázoló képszerű jelmontázs van (1. ábra). 



1. ábra. A magyar hieroglif írás jeleiből alkotott jelmontázs a jeruzsálemi agyagzsetonról (fotógrafika)



Az ancientpages.com A bibliai kánaániták ősi rejtélye – Új DNS-elemzés c. cikkében, amelyet szintén Conny Waters jegyez, mintha kimondatlanul és előre is választ kapnánk a kérdésre, hogy miképpen kerültek magyar jelek egy ókori jeruzsálemi agyagpecsétre (3. ábra). Mert ez a kérdés önkéntelenül is felmerül, bár ismerünk már rovásjeleket a jeruzsálemi Szent sír (Feltámadás) templom bejáratáról. Ugyanazt a zsenge "újjászülető, feltámadó" hieroglifát, a székely rovásírás "zs" betűjének pontos formai megfelelőjét látjuk ott is, mint amit az agyagpecsét jelmontázsának csúcsán is megtalálunk. 

A Conny Waters utóbbi cikkében említett genetikai kutatási eredmények szerint a bronzkorban évszázadokon át tartó bevándorlás zajlott a Közel-Kelet hurrik/szabírok lakta északkeleti részéről, a mai Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán vidékéről Izrael, Palesztina, Libanon, Szíria és Jordánia területére. 

Hozzátehetem, hogy a terjeszkedés gazdasági alapja a hurri/szabír népesség fémfeldolgozó tevékenysége és a lótartás volt. Ugyanez a magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő bronzkori népesség és kultúrája hódította meg a Balkánt, a Kárpát-medencét és a sztyeppét is. Eredetileg az Ararát körüli Éden volt az őshazájuk, ahonnan a jégkorszak végén elindultak a jég alól felszabaduló új területek meghódítására. Azt, hogy ők (a magyarul beszélő szkíták ősei) voltak a sztyepp első benépesítői, a Heraklészhez, a szkíták ősapjához kötődő görög mítoszok elmondják (1).  

A szkíták és a szabírok által beszélt nyelv a ránk maradt hieroglifikus szövegek alapján azonosítható. A jelhasználat (különösen a szabír népnevet rögzítő szabír ős mondatjel) és a magyar olvasatok alapján a magyar történelem korai szakaszai felrajzolhatók a térképre. Rokonaink az etruszkok, a Tordos-Vincsa kultúra népessége, de ők adták az első kínai dinasztiát, a Xia-t is. Ennek megfelelően a Vincsa kultúra jelei közül 49, a kínai jelek közül 50, de az Indus-völgyi kultúra jelei közül is min. 40 magyarazonos. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján e jelhasonlóságok nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők. 

E hurri/szabír népesség keletre tartó ága eljutott az Altájba, ahol feltalálta az ónbronzot. Megtanították a kínaiak őseit a bronzkészítésre, majd északra kanyarodva eljutottak az Urálba és Skandináviába is. A Szejma-Turbino kultúrának nevezett kereskedelmi útvonalon alapított fémkutató és -feldolgozó telepeken a helyi lakossággal keveredve megteremtették a későbbi finnugor népcsoportokat. 

A hurriták másik neve a szabír, ami Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint a magyarok régi neve. Ez az etnokulturális azonosság ad magyarázatot a térségben tapasztalható "magyaros" kulturális jelenségekre. Ilyen egyes városnevek (Aleppó "élő fa"Jaffa "Jó fa", Assur "ősúr", Ur "úr") és istennevek (Allah "élő", Él, elohim "él", Jahve "jó, javas", Anat "anya", Baál "bél - pel - pi - fiú" stb.) magyarul érthető volta. Alighanem ezzel függ össze a térség nyelveiben megtalálható további rokonságszerű jelenségek sora is. Ennek köszönhetően legutóbb Simo Parpola a sumért az uráli nyelvek közé, tehát a magyar rokonságába sorolta.  

E cikk célja azonban nem e nagyívű történet kifejtése, hanem csupán a jeruzsálemi agyagpecsét olvasatának közreadása. Tulajdonképpen nem is biztos, hogy e hieroglifikus szöveg közvetlenül hozzáköthető a hurri/szabír népességhez. Azonban a környezet több évezredes magyar hieroglifikus jelhasználata, amelybe ez a jeruzsálemi szöveg beleillik, csak akkor érthető, ha körültekintünk.  

2. ábra. Conny Waters által közölt kép a jeruzsálemi agyagzsetonról


Az agyagpecsét jelhasználata

A jeruzsálemi írásemlék minden szójele magyarazonos. Ismerősek a jeltársításai is, például az Isten (ős + ten) összetétel és a nagyon nagy szófordulat. 

- A magyar nyelvre jellemző Isten szó előfordul a szabírok járta táj szinte minden népénél: Egyiptomtól a hettitákig, a sumérekig, az Amur menti sziklákig és az amerikai indiánokig. 


A világfát ábrázoló jeruzsálemi jelmontázs beleillik a végső soron kőkori eredetű ősvallási jelhasználatról eddig megismert sorozatba. Ennek lényege, hogy az ősvallás számára fontos elméleti tételekhez (a csodaszarvashoz, a turulhoz, a világfa, a világmodellhez és az Isten ábrázolásaihoz) készítettek szójelekből alkotott képeket, amelyek a legfontosabb ősvallási fohászokat rögzítették. Ezért például a jeruzsálemi világfa-ábrázolás sem természethű, hanem jelszerű és elolvasható (2). 

A világfát fel lehet ismerni a világfát ábrázoló szójelekről, amelyek alkotják: 

- Esetünkben ilyen a zsenge szójel a jelmontázs csúcsán. Ennek kínai megfelelője a sen "fiatal növény, hajtás" szójel. 

- Ide tartozik a tulipánszerű Isten szóösszetétel is, ami a Tejút hasadékának és egy visszahajló ágú faábrázolásnak az összetétele. Mivel a Tejút azonos a világfával, ez önmagában egyértelműen azonosítja a világfát. A visszahajló ágú fa pedig arra utal, hogy az égbolt súlya alatt hajlott meg - azaz szintén a világfáról van szó.

- Az ég szójel az "eget tartó fa" képszerkezetből alakult ki, ami ezért ismét egy világfa-ábrázolás.



3. ábra. Az agyagpecsét jelei és magyar (székely) párhuzamaik



4. ábra. Az agyagpecsét lentről felfele olvasható Ragyogó égisten mondata 




5. ábra. Az agyagpecsét fentről lefele olvasható Zsendülő, nagyon nagy sar (mai magyarsággal Zsendülő, nagyon nagy úr) mondata 




Jegyzetek

(1) A szkíták magyarságára utal a hieroglifikus szövegeiken túl például a szkíta napisten Herodotosz által feljegyzett neve, az Oitoszür "Üdő úr" is. E név sumér-akkád megfelelője Utu sar "Üdő úr". A nevek kis híján ma is érthetőek magyarul

(2) A Pócs Éva 2023-as cikke nyomán kibontakozott világfa vitában felszólaló, húsznál is több tudós azért nem volt képes ezt a vitát érdemben eldönteni (a honfoglalók által ránk hagyott több száz világfát felmutatni), mert a "tudományos konszenzus" évtizedeken át indexen tartotta a rovológia és az ősvallás kutatását is. Jobbára csak akkor foglalkoztak e témákkal, ha félre kívánták vezetni a nagyérdeműt és újra elő akarták adni a "Merjünk kicsik lenni!" és a "Mindent másoktól vettünk át" prekoncepciót. A vitát levezénylők és némelyik résztvevő számára akkor sem a tudományos igényű válasz megfogalmazása, hanem a dilettánsoktól való elhatárolódás volt fontos, pedig ezen az írástani terepen mindannyian autodidakták vagyunk.

A nyílt tudomány elveinek semmibe vétele eddig is garantálta és a jövőben is garantálni fogja a hasonló kudarcokat.


Irodalom

Conny Waters (2020): A bibliai kánaániták ősi rejtélye – Új DNS-elemzés (ancientpages.com)

Conny Waters (2026): Vajon egy titokzatos, 2000 éves miniatűr agyagpecsétet használtak a jeruzsálemi templomba érkező zarándokok? (ancientpages.com) 

Pócs Éva (2023): Vita Pócs Éva: A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében. Rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció című tanulmányáról (academia.edu)

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írásÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest


Varga Géza (2026): Aleppo "Élő fa" neve egy dobronaki hímes tojáson


Varga Géza: Világmodellek

Varga Géza: A világfa vita






A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.