Az alábbi fedeles poharat a veleméri Sindümúzeumban tekintheti meg a közönség (1. ábra). A magyarszombatfai Fazekasnapokon vásároltam, de - sajnos - már nem emlékszem, hogy kitől. Ezért nem tudok rákérdezni, hogy milyen vidékről való a rajta lévő minta. A magyar néprajzi anyagban nyilván meg lehet találni a pontos párhuzamait, aminek utána fogok nézni a télen, amikor lesz időm felkeresni a Néprajzi Múzeumot. Hálásan megköszönöm mindenkinek, aki e kérdésben segíteni tud. E díszítésnek ugyanis időközben különös jelentősége lett, mert sikerült feltárnom az alábbi képen alul balra látható harmadik hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) jelentését (1. ábra).
A cserépedény jelei
- Azt eddig is tudtam, hogy a fedélen lévő koncentrikus körök a Lyukó istennevet rögzítik (2. ábra), a székely írásban ez a "ly" rovásbetű.
- Az edény hasán két további jel van. Az egyik az égig érő fát ábrázolja, ez a szár "úr" szójele (3. ábra). Hieroglifákból álló társasága és a párhuzamok miatt a közelmúltban eredménytelenül záródott világfa vitában érdekes illusztrációt jelenthetett volna ez az elolvasható ábrázolás.
3. ábra. A cserépedény hasán lévő jelek egyike a világfát ábrázoló szár "növényi szár, úr" hieroglifa, mert az edényeknek az elolvasható díszítések kőkori eredetű szokása szerint a Teremtőt kell felidéznie s azt az égig érő fával azonosították
- Az már egy újabb felismerés, hogy a mellette lévő, függőleges vonalakból és pontokból álló jel meg az Él, élő szójele (a székely írásban ennek felel meg az "l" betű, amelyiknek több formája is van).
4/a. ábra. A cserépedény hasán lévő másik jel az esőt ábrázoló Él, élő hieroglifa
Az esőt ábrázoló Él, élő hieroglifa néhány változatát a legutóbbi időkben sikerült azonosítanom pl. a kínai írásban (4/b. ábra) és a 7-8 ezer éves Halaf kultúra cserepein (4/c. ábra). A kőkorban divatos Él istennő nevét rögzítik az esőt, vagy folyót ábrázoló jelek.
E kőkori Él isten leszármazottja az iszlám Allah, meg a zsidó ÉL, elohim is (1). Erről korábban a Közsszavak és istennevek c. cikkemben írtam bővebben. Ezt az Él nevet őrzi a bronzkori Aleppo "Élő fa" városnév is. Az Él hieroglifa változata a magyar államcímer árpádsávos fele. Előfordul avar leleteken (4/e. ábra), magyar néprajzi tárgyakon: veleméri rajzos sindün és dobronaki hímes tojáson is.
Jegyzetek
(1) A veleméri polgármester az írástörténeti kutatási eredményeimet tartalmazó cikkeim közreadását megakadályozandó(?) értelmes magyarázat nélkül kitiltott a "Velemér világa hírek mindenkinek" fb csoportból. Ezért meg kell elégednem azzal a maradék kb. 50 további fórummal, ahol ezeket - nyilván az őrségi magyar népi kultúra tiszteletével és a szélesebb érdeklődési körükkel összefüggésben - szívesen látják.
Irodalom
Stuart Campbell (2010): Understanding symbols: putting meaning into the painted pottery of prehistoric northern Mesopotamia (A szimbólumok megértése: tartalommal megtölteni az észak-mezopotámiai őskori festett kerámiákat), Az állam előtti közösségek fejlődése az ókori Közel-Keleten: Tanulmányok Edgar Peltenburg tiszteletére (147-155. o.), Oxbow Book
Stuart Campbell - Aurelie Daems (2017): Figurines in Prehistoric Mesopotamia, The Oxford Handbook of Prehistoric Figurines, Szerk.: Timothy Insoll, Oxford University Press, Oxford, Egyesült Királyság
Szabó Antónia (2024): Délibábos ég alatt, A világ működésrendjének képjelei alföldi pásztorművészeti alkotásokon
Varga Géza (2019): Közszavak és istennevek
Varga Géza (2020): Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Varga Géza (2026): Aleppo "Élő fa" neve egy dobronaki hímes tojáson
Varga Géza (2026): Az árpádsávok eredete
Varga Géza (2026): A Halaf kultúra csíkos és pettyes nőidoljai az árpádsávok előképei
Varga Géza (é. n.): Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)
Varga Géza (é. n.): A világfa vita









