2026. április 26., vasárnap

A Marius Meulenberg által közölt hollandiai neolitikus idol zsenge szójele

Marius Meulenberg közli az academia.edu-n közzétett, Az újjászületésbe vetett hit a neolitikus Európában c. cikkében az általa a 90-es években St. Geertruidban (Hollandia, Limburg tartomány) talált kőkori töredék fényképeit. A fényképeken olyan vonalas rajz látható a kődarab (idol?) felületén, amely a székely írás "zs" betűjének és a kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jelének rokonságába tartozik. A kőkori ősvallásnak ugyanis a Pireneusoktól Amerikáig elterjedt egységes jelrendszere volt. Minden vallás három részből áll: elméletből, szertartásból és jelekből. A kőkori ősvallás jelei fennmaradtak a ma ismert írásrendszerekben (többek között a Mas d' Azil-i jelkészletben, a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletében, a kínai írásban és az amerikai indiánok népi jelkészletében is). A kőkori jelkészlet legpontosabb megfelelője a székely írásban maradt meg, de a székely írásban a jelek többsége ma már csak egyetlen hangot jelölő betű és alig néhány szójel maradt ránk változatlanul. A 90-es években rekonstruáltuk a magyar hieroglif írás zsen "zsenge, zsendül, feltámad, újjászületik" szójelét, mint a fent említett "zs" rovásbetű kőkori előzményét. Az ekkor rekonstruált 40 kőkori eredetű jelet, közte a zsen hieroglifát is, 2017-ben közöltem a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ugyanez a jel megtalálható a jeruzsálemi Feltámadás (Szent Sír) templom bejárata felett is. A napjainkig használatban maradt jel egy kőkori zsengeünnep jelhasználatához tartozik. A szerző lelete és a rajta lévő hieroglifa igazolja a neolitikus Európa egykori ősvallási nézeteiről, az újjászületésbe és feltámadásba vetett hitről kialakított, egymástól függetlenül kialakított álláspontunkat. 




1. ábra. a 90-es években St. Geertruidban (Hollandia Limburg tartomány) talált kőkori töredék egyik nézete és az életfát ábrázoló szójel





2. ábra. a 90-es években St. Geertruidban (Hollandia Limburg tartomány) talált kőkori töredék másik nézete és az életfát ábrázoló szójel




3. ábra. A székely írás "zs" (zsenge) jele



A zsen hieroglifa előfordul többet között a marbellai kőkori kőtömbön, egy 4000 éves baktriai világmodellen, ennek somogyvári Árpád kori megfelelőjén és a mai magyar néprajzi tárgyakon is (4. ábra).


4. ábra. Dobronaki hímestojás a Magas zsendülő "feltámadó" kő mondatjellel, balra a hieroglifikus mondatjel, jobbra (fentről lefele) a hieroglifáknak megfelelő székely "zs" (zsenge), "m" (magas) betűk és a  szójel




Irodalom

Marius Meulenberg (2025): Az újjászületésbe vetett hit a neolitikus Európában (academia.edu)

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2021): "Zsenge Dana földje" olvasatú baktriai világmodell Kr. e. 2000 tájáról

Varga Géza (2025): A marbellai Dana zsen ligatúra az istennel azonos világfát ábrázolja