1. ábra. Vincsa idol a Szár, ragyog, jó ten (mai magyarsággal: Urunk, a ragyogó, jóságos Ten) mondattal
A jelen cikkben tárgyalt, magyarul elolvasható szöveget hordozó lelet Vincsa lelőhelyhez kötődik. Ez a kultúra egyik „névadó” lelőhelye Szerbiában (1).
A lelet képét a tárgy jelentősége miatt évtizedek óta rendszeresen újraközlik, de a megfelelő elolvasására nem került sor, mert a kutatók nem ismerik a magyar hieroglif írást. A lelet felbukkan többek között Marija Gimbutas műveiben (The Language of the Goddess, The Civilization of the Goddess), a neolitikus Európáról szóló régészeti összefoglalókban, egyetemi jegyzetekben a Vinča-kultúra bemutatásánál, vagy a Belgrádi Nemzeti Múzeum múzeumi katalógusaiban is.
Ez a nagyon korai (kb. 7000 éves) lelet azt bizonyítja, hogy a neolitikus emberek komplex szimbolikus gondolkodással rendelkeztek. Már ez a lehetőség is sok vitát indított el az ősi európai vallásosság kezdeteit illetően. Amihez hozzátehetjük, hogy a Tordos-Vincsa kultúra lakossága a kor színvonalán tudott írni-olvasni is. Az olvasók hangulatát fokozhatja, hogy a Winn által felsorolt 210 Vincsa jelből 49 azonos a magyar jelkészlet jeleivel (2. ábra). Ezen az idolon is magyarazonos jeleket találunk (2), ez teszi lehetővé az elolvasásukat. Jelenlegi tudásunk szerint ez a korabeli jelhasználat azt jelenti, hogy a kb. 50 - 200 ősvallási szójel segítségével rövid hieroglifikus szövegeket (ősvallási fohászokat) tudtak rögzíteni. Erre példa e most tárgyalt idol jelmontázsa is.
2. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei (TV) és a magyar jelkészlet (m) közötti egyezések
Jegyzetek
(1) A google AI által adott tájékoztatás szerint a szakirodalom a Tordos-Vincsa kultúrát alapvetően egyetlen, összefüggő régészeti műveltségnek tekinti, amelynek azonban a magyar kultúrát nem tisztelő szerzők miatt két "névadó" lelőhelye is van: az erdélyi Tordos (Turdaș) és/vagy a szerbiai Vincsa (Vinča).
3. ábra. A neolitikus Tordos-Vincsa kultúra térképe
Ennek megfelelően a Vincsa kultúra 3. ábrán látható térképe magában foglalja a Maros völgyi, Tordos környéki területeket is. A kultúra Torma Zsófia általi korábbi felfedezése (Roska Márton adta ki a teljesebb ismertetést) miatt szabályszerűbb a Tordos-, esetleg a Tordos-Vincsa kultúra elnevezés használata.
Irodalom
Marija Gimbutas (1989): The Language of the Goddess, The Civilization of the Goddess, Thames & Hudson, London
Roska Márton (1941): A Torma Zsófia-gyüjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. Minerva Irodalmi Nyomda- és Műintézet. R. T. Kolozsvár
Shan, M., Winn, S. (1988). Pre-Script in Southeast Europe: The Sign System of the Vinca Culture, (magyarul: Írás előtti korszak Délkelet-Európában: A vinca kultúra jelrendszere)
Torma Zsófia (1879): Neolith kőkorszakbeli telepek Hunyadmegyében. Erdélyi Múzeum. VI. évfolyam.
