Szele Tamás és Bíró András a székely írás koráról

Bevezetés

A gépnarancs.hu adta közre Szele Tamás cikkét a 2012-es Kurultájról. A szerző a Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője által adott sajtónyilatkozatot próbálta bírálni. Nagyon nem kellett megerőltetnie magát, mert az önmagától is ciki volt. Szele Tamás azért rátett még egy lapáttal erre a cikihalomra. Előbb két terjedelmes bekezdést idézünk dőlt betűkkel Szele Tamás cikkéből, azután válaszolunk a felvetésekre - mert meg lettünk szólítva, bár a nevünk említése nélkül. 

Bíró András Zsolt, a Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője, aki nem mellesleg humánbiológus-antropológus, példátlan sajtónyilatkozatot tett. Tudós ember, nem hiába, nem rejti véka alá a nézeteit. Azt találta mondani – még hallani is borzalom, pedig megesett -, miszerint igaz ugyan, hogy a bécsi udvar elvette a mi szép nemzettudatunkat a maga idejében, bár még visszaszerezhető, ámde nézete szerint átestünk jó magyarosan a ló túloldalára. „Piramiskutató újságíró szervez utakat Boszniába egy hegyhez, amelyről minden geológus tudja, hogy természeti képződmény, de vannak benne érdekes járatok. Jóhiszemű laikus embereknek mesélnek a rovásírás negyvenezer éves – vagy néha még több – múltjáról, miközben a világ legrégebbi, bármely írásos emlékei sem haladják meg a tízezer évet. A tudományos munkák ezeket a „fantasztikus őstörténeti sztorikat” nehezen tudják „érdekességben” felülmúlni – szerencsére.”

Hát ez meg hogyan vagyon? Miképp lenne? Nem negyvenezer éves a rovásírás? Akkor mennyi? ... Bizony, nem lenne csoda, ha a tüzesebb turáni honfiak szablyára kapnának, megvédendő az ősi becsületet. Reméljük, nem így lesz. Arról volna ugyanis szó, hogy lehet kutatni a magyar őstörténetet erről is, arról is, ha kutatunk. Tudományos módszerekkel. És lehet álmodni szép, színes, szagos hologramokat, délibábokat, ... negyvenezer évekről ... csak az éppen nem tudomány. Akkor sem az, ha az álmodozónál van a stukker vagy a fokos. A magyarságot nem azzal becsüljük meg, ha minél nagyobbat hazudunk róla, hanem azzal, ha alaposan megvizslatjuk az igazságot. És kimondjuk, bármi is legyen az.

1. ábra. A székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) segítségével Lyukó ten "Lyukó isten" alakban elolvasható 12 000 éves írásemlék Göbekli Tepéről - azaz Bíró András Zsoltnak és Szele Tamásnak abban sincs igaza, hogy "a világ legrégebbi, bármely írásos emlékei sem haladják meg a tízezer évet"

Eddig a kritikusok sorai, amelyekből nem csak a szigorúság és - a "piramis" esetében - a jogos kritika árad, hanem a hozzá nem értés is. A helyzet ugyanis az, hogy olyanok próbálják nagy mellénnyel elmagyarázni, milyen is a tudományos kutatás az írástörténet terén, akik maguk egy lépést sem tettek ezen a területen, s akiknek az írástani tudása is a padlószint alatt van. 

De nézzük az állításaikat egyenként!

A bosnyák álpiramisokról

"Piramiskutató újságíró szervez utakat Boszniába egy hegyhez, amelyről minden geológus tudja, hogy természeti képződmény, de vannak benne érdekes járatok."

Tekintve, hogy az egyik szakmám geológus, joggal értek egyet Bíró András fenti kijelentésével. A természetes hegyeket nem illik piramisnak hazudni még akkor sem, ha a kirándulások szervezése jól jövedelmez.

Azt azonban Bíró Andrásnak is el kell ismernie, hogy a barlangokban feltárt feliratok közreadása akkor is segítheti a tudományos kutatást, ha hozzá nem értő fantaszták teszik mindezt, a létező leleteket ostoba magyarázatokkal körítve. A hasonló írástörténeti vonatkozású felfedezések gyakran kezdődnek úgy, hogy előbb kalandorok és kereskedők hoznak hírt a leletekről s csak később kapcsolódnak be a kutatásba a tudomány emberei (ha ilyenek vannak). Lehetne ezt a munkát jobban csinálni az elejéről kezdve is (ehhez cenzúra helyett az értelmiség körében szervezett okos együttműködésre lenne szükség); azonban - sajnos - nem így történik. De a fanyalgóknak meg van engedve, hogy bemutassák, hogyan kell ezt jobban csinálni. Ha e helyett csak szimpla cenzúrát alkalmaznak a másként gondolkodókkal szemben egy tudományos igényű vita helyett, azzal kárt okoznak, mert megakadályozzák a feltárt leleteknek az értelmiségi köztudatba való bekerülését. 

Van erre egy példa is.

2. ábra. Viszokói írásemlék a Magasságos tengely mondattal (a szerző rajza Friedrich Kára fényképe nyomán), arra utal, hogy a viszokói piramis alakú hegyek környezetében a világoszlop (a Tejút) tisztelete folyt

Friedrich Klára közölt egy - két jelből álló - boszniai feliratot (2. ábra) amelyet a barlang bejáratához közel találtak. Mindkét jel a székely írás jeleivel azonosítható, Klárika mégsem tudta elolvasni, mert nem akar tudomást venni arról, hogy a betűink egykor szójelek voltak. Ez a két jel betűként olvasva nem adott értelmes szöveget.

Amikor azonban Friedrich Klára kötetében megláttam ezt a feliratot, azonnal el tudtam olvasni. Egyrészt, mert az akrofóniák rekonstrukcióját jórészt én végeztem, s ennek is köszönhetően a szójelekkel való olvasásban már rutinom volt. Másrészt azért, mert a viszokói jelek párhuzamait előzőleg sikerült megtalálnom egy magyar "kaptárkövön" (a kácsi Lyukaskövön) és egy totonac indián piramison (az El Tajin-on) is. 

3. ábra. A kácsi Lyukaskő sziklába vésett Óg, Ak (Heraklész) és ég jelei (Balogh Sándor fényképe és rajza)

Mindhárom felirat székely jelek párhuzamaiból áll és szójelekként jól olvasható. Azt bizonyítják, hogy ezek a magaslatok (akár piramisok voltak, akár természetes hegyek és sziklák) az ősvallás szertartásainak szolgáltak helyszínéül és az égbe vezető út jelképeként tisztelték őket.

4. ábra. Az El Tajin totonák piramis lépcsőkorlátján a Jóma "jó magas, jó mágus" ligatúra olvasható

Ha Bíró András néprajzkutató létére megakadályozza ezeknek a rendkívül érdekes kutatási témáknak a feltárását az általa szervezett cenzúra, például Friedrich Klára köteteinek a Kurultájról való kitiltásával, akkor az csak az ő szégyene. Friedrich Klárát akkor is elismerés illeti meg a felirat bemutatásáért, ha a kötetének nem minden sorával értünk egyet.

A székely írás kőkori eredetéről

Jóhiszemű laikus embereknek mesélnek a rovásírás negyvenezer éves – vagy néha még több – múltjáról, miközben a világ legrégebbi, bármely írásos emlékei sem haladják meg a tízezer évet.

Ma három előadást tartottam a veleméri Sindümúzeumban jóhiszemű emberek csoportjainak arról, hogy a székely írás 50 000 éves előzményekre tekint vissza. Egyikük úgy nyilatkozott, hogy kinyílt előtte egy világ, mert ilyesmiről - amit itt hallott és látott - korában nem is álmodott. A jóhiszemű hallgatóságomat az különbözteti meg Bíró Andrástól, hogy ők ismerik az érveimet, amelyek ezt az 50 000 éves korbecslést alátámasztják.

Bíró András kritikájából egy írástörténész számára nyilvánvaló, hogy ő maga nem sokat tud arról, amiről beszél.

Először is egy írásrendszer korát nem csak abból lehet megállapítani, hogy milyen régiek a legkorábbi fennmaradt írásemlékei. Az antik írások között egy sincs, amelynek a korát a meglévő írásemlékei alapján pontosan meg lehetne állapítani. Az a valószínű, hogy a legelső írásemlékek nem maradtak ránk. Ráadásul, mivel az írások nem poligenezis, hanem monogenezis útján (tehát egyetlen ősi központból) alakultak ki és terjedtek el, az egyes írásrendszerek koráról beszélni eleve szubjektív és igen sok bizonytalansággal terhelt (meghatározásoktól függő) téma.

Ezért aztán elvileg is sánta és tudománytalan Bíró András öntelt érvelése. Ugyanis lehetnek és vannak is olyan egyéb megfontolások, amelyek alapján egy írásrendszer keletkezésének korára és egyéb körülményeire következtetni lehet. Minderről - a jelek szerint - Bíró Andrásnak fogalma sincs, mégis "osztja az észt". Sőt cenzúrát rendelt el a Kurultájon azokkal a könyvekkel szemben, amelyek a legújabb és megalapozott tudományos eredményeket tartalmazzák a nemzeti írásunkról. Amelyeket nyilván el sem olvasott és meg sem értett. Lelke rajta!

Az pedig a vicc kategóriába helyezi Bíró András cenzúráját, hogy az egyik általa kitiltott könyvem annak a Lezsák Sándornak a támogatásával jelent meg, akit Bíró András fővédnöknek kért fel ugyanazon a Kurultájon.

Visszakanyarodva a felvetett elméleti kérdésre (hogy mi más alapján lehet megállapítani egy írásrendszer korát, ha nincsenek régi írásemlékeink) akad egy példa a székely írás akadémikus eredeztetésében is, ami elgondolkoztathatta volna a kritikusomat.

Ugyanis az akadémikus tudomány által is (el)ismert székely írásemlékek viszonylag késeiek. A legtöbb akadémikus szerző mégis elfogadja Kézai korábbi adatát, amely szerint a székelyeknek már az ő korában is volt egy saját írása. Egyesek ennél is tovább mennek s az ótürk párhuzamok alapján azt feltételezik, hogy a székely írást már a sztyeppén is ismerték eleink - bár ebből a korból sem ismernek (el) egyetlen székely írásos emléket sem. Ez a példa világosan megmutatja, hogy Bíró András csak kívülről kerülgeti ezt a témát, a szakirodalmat nem ismeri. Hiszen még arról sincs fogalma, hogy egy írásrendszer korát a történetírók (esetünkben Kézai) és feljegyzései és egyéb megfontolások alapján is meg lehet állapítani, nem kell hozzá létező korai írásemlék.

5. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz virága a Magas égi kő mondatjele

A székely írás 50 000 éves eredete esetében persze nem számíthatunk a kezdetekről beszámoló történetíróra. Vannak azonban további megfontolások is, amelyek alapján elég jól meg lehet határozni a kezdetek körülményeit. Ezeket a vonatkozó írásaimban felsoroltam, az összefoglalásuk elolvasható a "Honnan tudjuk, hogy a székely írás 50 000 éves?" c. cikkben. 

6. ábra. Krími szkíta korona az Isten szóval

Adatszerűségét tekintve sem igaz, amit Bíró András állít. Például az Élet és Tudományban magyarul is megjelent egy rövidke híradás arról, hogy Dél-Afrikában találtak egy 60-70 000 éves írásemléket.  A hasonló felismeréseket a hazai sajtó minden további nélkül közli és sem Bíró András Zsolt, sem Szele Tamás nem akad ki rajta. Kivéve, ha annak az írásemléknek a magyar őskultúrához van köze, mert ez esetben azonnal felzúdulnak.

Európai barlangokban is akad néhány kb. 30 000 év körüli írásemlék (ezeket Varga Csaba is bemutatta a könyveiben). Karl Faulmann pedig már a 30-as években kifejtette azt a nézetét, hogy a világ írásainak gyökere a kőkori jelrendszerekben van. Azaz a tudomány (a szerzők tájékozottabb részének) álláspontja egyezik azzal, amiről én beszélek. Csak Bíró András nem olvas, vagy nem érti az olvasottakat - cenzúrát azonban szervez, amellyel a nemzeti írástudománynak próbál ártani. Nem fogja fel, hogy tudományosan mennyire megalapozatlan, egyébként meg hiábavaló és káros ez a törekvése.

A tudományos érveléshez a cenzúrának semmi köze. Cenzúrát azok alkalmaznak, akiknek nincsenek szakmai érvei; de a szívük mélyéről gyűlölik a számukra felfoghatatlan tudományos eredményeket. Szakmai és etikai értékét tekintve a cenzorok álláspontja a könyvégetőkével áll egy szinten.

7. ábra. A 15 000 éves Mas d' Azil-i jelkészletben 20 székely-azonos jel található

Kimondhatom-e az alapos vizsgálat eredményét? 

A magyarságot nem azzal becsüljük meg, ha minél nagyobbat hazudunk róla, hanem azzal, ha alaposan megvizslatjuk az igazságot. És kimondjuk, bármi is legyen az.

Hazudozással valóban nem lehet megbecsülni a magyarságot. Ebben könnyen egyetértünk. Ami azonban az alapos vizsgálatot illeti, én egy életet szenteltem a székely írás eredetének tisztázására. Ezért aztán nekem ez a két hozzá nem értő és a témában egyetlen lépést sem tevő, az alapfogalmakkal sem tisztában lévő alak ne adjon tanácsokat, mert csak magát járatja le!

Szele Tamás a prekoncepcióiból indul ki, amikor a magyarság megbecsüléséről és hazudozásról fantáziál. Közel ötven éve kutatom a székely írás eredetét és sohasem volt szándékom valamiféle dicső múlt kulisszáinak összetákolása. Nincs rá szükség. A székely írás eredete és létező kapcsolatrendszere önmagában is olyan lebilincselő téma, amely méltán felkelti az érdeklődést. Nem kell mellé kitalálni semmi többet. Becsületes embereknek mondanom sem kell, hogy csak a tudományos megismerés óhaja hajtott az életen át tartó munka során. Egyszerűen kíváncsi voltam és meg akartam oldani ezt a hallatlanul érdekes kérdést.

Olcsó és hazug liberális klisét vágnak most a fejemhez azok, akik arra sem vették a fáradságot, hogy rákérdezzenek: 

- Géza! Miből is számoltad ki ezt az 50 000 évet? 

Semmi alapja a sanda feltételezéseiknek, amely pusztán a saját ismerethiányuk tükröződése.

A magyar hieroglif írás esetében ugyanis tudományos igényű tételről és annak kimondásáról van szó. Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy ez az írástudomány legújabb eredménye. Nem mondhatok ki mást, csak amire jutottam e hosszú és alapos kutatás során. Éppen azt tettem, amit a kritikusom tanácsolt: kimondtam, bármi lett is az eredmény. Nos, az eredmény - szakmai értékelés helyett - a hozzá nem értők elbődülése lett.

A két kritikusom hozzászólása csak a közmondás igazát támasztja alá: Mondj igazat, s be akarják törni a fejed! Szerencsére elég kemény fejem van. Amiképpen az álláspontomat sem lehet megtörni érvek hiányában, puszta jelzőosztogatással.

Ahhoz azonban, hogy Bíró András, vagy Szele Tamás eldönthesse, hány éves is a székely írás; s az 50 000 év sok-e, vagy kevés; meg kellene ismerniük azt az érvrendszert, ami alapján eljutottunk egyik, vagy másik adathoz. A megismerésre persze sohasem vették a fáradságot. A jelzőosztogatás könnyebb.

A tudományos igényű kritikát egyébként arról lehet megismerni, hogy a létező összefüggésekre és adatokra, a felmerülő kérdésekre a korábbiaknál jobb választ ad, jobb hipotézist dolgoz ki. Kritikusaim azonban azt sem tudják, hogy mi alapján számoltam ki ezt az 50 000 évet. Ezért az álláspontjuk nem tekinthető tudományos igényű kritikának. 

A felületes szerzők nagyképűsége és piaci jelzők osztogatása esetükben sem pótolja a szaktudást.

8. ábra. A kőkorban az Újvilágba vándorló amerikai indiánok népi jelkészletében 23 elemi szójelünk megfelelőjét találtam, ezen felül vagy 10 ligatúránk (jelösszevonásunk) párhuzama is szerepel indián tárgyakon

Javasolt irodalom

Varga Géza: Bíró András áltudományos cenzúrája a Kurultájon

Varga Géza: Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika. 

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu