Újabban szinte folyamatos a vita a hun-magyar azonosságról. Régi keletű ez a most csak felélénkült polémia, de az eltelt idő ellenére nem hasznosulnak a vitában a fennmaradt és nyelvről árulkodó hun szövegek. A 90-es években Szekeres Istvánnal egy időben mutattuk fel azokat a székely-azonos hun jeleket, amelyek alátámasztják a hagyományt a magyarság és a székely írás hun eredetéről (l. Székely rovásjelek hun tárgyakon!). Persze a kutya sem törődött velük az akadémikus "tudomány" térfeléről. Egyrészt, mert a régészek, nyelvészek és történészek körében illik nem érteni a rovásíráshoz, amiről Dienes István (A Kalocsa környéki rovásemlékről, 1992.) és Sándor Klára írásából is tájékozódhatott az elképedt olvasó. Másrészt azért, mert rangjukon alulinak gondolhatják pusztán a történeti igazság kedvéért észrevenni a "dilettánsok" eredményeit. Cáfolta volna a finnugrista prekoncepciót, miszerint a magyarság (amely szerintük nem lehet hun eredetű), műveletlen hordaként menekült volna be a Kárpát-medencébe. Nos, nem egészen ez a helyzet, eleink a Hun Birodalom gazdag és erős örököseként vették vissza a Kárpát-medence irányítását.
A közelmúltban előkerült újkígyósi szarmata orsónehezék hieroglifája, amelyről a Duna televízió számolt be, alátámasztja a magyarság és a székely írás hun eredetéről megőrzött hagyományt.
Felmerülhet a kérdés, hogy egy szarmata lelet miképpen igazolhatja a hun-magyar azonosságot? Nos úgy, hogy a szarmaták a hun kultúra hatása alatt álltak, hunokkal kevert volt a népességük, sőt - Szergej Botalov kazah régész véleményére alapozva - azt is feltételezhetjük, hogy ezen lelet szarmatasága csak a régészek dolgozataiban született kitaláció. A korai hun leleteket ugyanis szarmatának, a késeieket meg gótnak szokás minősíteni.
Emlékezetes, hogy Sándor Klára legutóbb riportban próbálta cáfolni a székely írás hun eredetét, de a tudományban súlytalan jelzőkön és megalapozatlan feltételezésen kívül semmit sem tudott előadni, ami a cáfolatkísérletét alátámasztotta volna. A nyelvészek egyébként is eleve nem autentikusak a hun-magyar azonosság kérdésében, ha beismerten semmit sem tudnak a hun nyelvről, a dilettánsok által felmutatott hun nyelvi adatokat pedig a magyar- és tudományellenes gőg miatt(?) észrevenni sem hajlandók. Miközben egy sereg rövid hieroglifikus írásemlékünk hever a "szakma" által feldolgozatlanul és felhasználatlanul. Ez a szövegmennyiség akkor is jelentős, ha a muzeológusok némelyike megpróbálja megrongálni, elhallgatni, félremagyarázni és letagadni a hun, vagy hun gyanús írásemlékeket.
Felmerülhet a kérdés, hogy egy szarmata lelet miképpen igazolhatja a hun-magyar azonosságot? Nos úgy, hogy a szarmaták a hun kultúra hatása alatt álltak, hunokkal kevert volt a népességük, sőt - Szergej Botalov kazah régész véleményére alapozva - azt is feltételezhetjük, hogy ezen lelet szarmatasága csak a régészek dolgozataiban született kitaláció. A korai hun leleteket ugyanis szarmatának, a késeieket meg gótnak szokás minősíteni.
Emlékezetes, hogy Sándor Klára legutóbb riportban próbálta cáfolni a székely írás hun eredetét, de a tudományban súlytalan jelzőkön és megalapozatlan feltételezésen kívül semmit sem tudott előadni, ami a cáfolatkísérletét alátámasztotta volna. A nyelvészek egyébként is eleve nem autentikusak a hun-magyar azonosság kérdésében, ha beismerten semmit sem tudnak a hun nyelvről, a dilettánsok által felmutatott hun nyelvi adatokat pedig a magyar- és tudományellenes gőg miatt(?) észrevenni sem hajlandók. Miközben egy sereg rövid hieroglifikus írásemlékünk hever a "szakma" által feldolgozatlanul és felhasználatlanul. Ez a szövegmennyiség akkor is jelentős, ha a muzeológusok némelyike megpróbálja megrongálni, elhallgatni, félremagyarázni és letagadni a hun, vagy hun gyanús írásemlékeket.
1. ábra. Az újkígyósi szarmata jel
A filmriportban megszólaló Medgyesi Pál, a békéscsabai múzeum régésze a nehézségeket hangsúlyozta, majd végül "semmiképp sem tudta elfogadni" a leletet a kettős honfoglalás bizonyítékának. Mintha ez nem a bizonyítástól, hanem szavazástól függene. Ez a tudományos érveket nélkülöző, csak a tudáshiányt beismerő semmitmondó állásfoglalás a fent jelzett szomorú állapotok illusztrációja. Ha a régésznek nincs írástani tudása, akkor érdektelen a jelről adott véleménye. Figyelemmel kellett volna kísérnie a "dilettánsok" körében végzett munkát, netán - uram bocsá' - be is lehetett volna kapcsolódni az általunk végzett munkába s akkor valami okosabbat is lehetett volna mondani erről a szarmata(?) jelről.
Az orsónehezék hieroglifája által felvetett kérdésnek már ez a régészi megfogalmazása is jellemző a tulajdonképpen nem is létező akadémikus íráskutatás színvonaltalanságára. Nem a kettős honfoglalás cáfolata helyénvaló e szarmata jel kapcsán. A kettős honfoglalás ötletének felvetése eleve csak egy pótcselekvés volt, amire a magyargyűlölő pártállami diktatúra kényszerítette a tudomány legjobbjait. László Gyulának, a "kettős honfoglalás" gondolat felvetőjének egyik tanítványa mesélte, hogy a professzor úr az előadásain ismételten elmondta, miszerint ő csak kettős honfoglalásról beszél s a tanítványaira vár a hármas honfoglalás tényének elfogadtatása.
Azt már csak én teszem hozzá, hogy a többszöri magyar bevonulás története a hiteles magyar krónikákban régen írva vagyon, azt az Iseumban és másutt előkerült korabeli leletek is alátámasztják, s csak a tudományellenes prekoncepciók bűvöletéből szabadulni nem tudó hangulat tekinti bizonyítandónak a hun-magyar azonosságot. Az ismereteink pontosítására természetesen szükség van, ezért üdvözlendő a most előkerült parányi írásemlék is. Ezt azonban nem szabad érdemi tárgyalás nélkül félretenni, mert nem igaz, hogy a nehézségek megakadályozzák a hasznosítását. Amennyiben a szükséges becsület és bátorság mellett magyar írástani szaktudással is rendelkeznének a régészeink, akkor ezt az írásemléket nem nekem, kívülállónak kellene leírnom.
2. ábra. A nikolsburgi ábécé emp jele a szarmata jel pontos megfelelője
Az orsónehezék hieroglifája által felvetett kérdésnek már ez a régészi megfogalmazása is jellemző a tulajdonképpen nem is létező akadémikus íráskutatás színvonaltalanságára. Nem a kettős honfoglalás cáfolata helyénvaló e szarmata jel kapcsán. A kettős honfoglalás ötletének felvetése eleve csak egy pótcselekvés volt, amire a magyargyűlölő pártállami diktatúra kényszerítette a tudomány legjobbjait. László Gyulának, a "kettős honfoglalás" gondolat felvetőjének egyik tanítványa mesélte, hogy a professzor úr az előadásain ismételten elmondta, miszerint ő csak kettős honfoglalásról beszél s a tanítványaira vár a hármas honfoglalás tényének elfogadtatása.
3. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "Nap" (Utu "Idő" sumer napisten) jele
Azt már csak én teszem hozzá, hogy a többszöri magyar bevonulás története a hiteles magyar krónikákban régen írva vagyon, azt az Iseumban és másutt előkerült korabeli leletek is alátámasztják, s csak a tudományellenes prekoncepciók bűvöletéből szabadulni nem tudó hangulat tekinti bizonyítandónak a hun-magyar azonosságot. Az ismereteink pontosítására természetesen szükség van, ezért üdvözlendő a most előkerült parányi írásemlék is. Ezt azonban nem szabad érdemi tárgyalás nélkül félretenni, mert nem igaz, hogy a nehézségek megakadályozzák a hasznosítását. Amennyiben a szükséges becsület és bátorság mellett magyar írástani szaktudással is rendelkeznének a régészeink, akkor ezt az írásemléket nem nekem, kívülállónak kellene leírnom.
4. ábra. A nikolsburgi székely ábécé sugaras Napot ábrázoló "ü" (Üdő) jele
A szarmata jel magyarázatának megértése miatt szükség van egy hasonló székely jel ismertetésére is (4. ábra). A nikolsburgi ábécé "ü" betűje jelhasadás útján keletkezett az 1., 2. és. 3. ábrán látható jelformából. A rovástechnológia és a mindennapi használat kedvéért elhagyták a középső napsugarat - így született meg az "ü" (Üdő) rovásbetű. Miközben a hieroglifikus használat változatlanul megőrizte az eredeti jelformát és az emp (Empi?) hangalakot, amihez - mai magyarsággal megfogalmazva - az "Emese fia" jelentés tartozik.
Az "ü" hangalakot az akrofónia során az Üdő szavunkból nyerte a 4. ábrán látható rovásbetű. Az üdő/idő szó genetikai kapcsolatban van a sumer Utu sar "Idő király" és a szkíta Oitoszür "Idő úr" napistenek nevének előtagjával. Ebből az oldalra elágazott gondolatmenetből az látható be, hogy az újkígyósi szarmata jel a Napot ábrázolja és a napisten jelképeként szolgált évezredeken át.
Az "ü" hangalakot az akrofónia során az Üdő szavunkból nyerte a 4. ábrán látható rovásbetű. Az üdő/idő szó genetikai kapcsolatban van a sumer Utu sar "Idő király" és a szkíta Oitoszür "Idő úr" napistenek nevének előtagjával. Ebből az oldalra elágazott gondolatmenetből az látható be, hogy az újkígyósi szarmata jel a Napot ábrázolja és a napisten jelképeként szolgált évezredeken át.
5. ábra. A szkíta okunyevi kultúra napistenének jelképe a székely "ü" (Üdő) és "ly" (Lyukó) jelek ligatúrája
Az újkígyósi hieroglifa hangalakja a pontos székely párhuzam alapján emp lehetett. Nincs okunk ugyanis azt gondolni, hogy ez az újkígyósi jel bármiben is különbözne az ismert székely "emp" írásjeltől. Sőt, minden jel arra utal, hogy éppen a székely írás kezdeteire világít rá ez a szarmata hieroglifa. Ami nem azt jelenti, hogy a székely írást idegenektől, a szarmatáktól vettük volna át, ugyanis a szarmaták nem idegenek. Szarmata név alatt jórészt hunok költöztek be a Kárpát-medencébe, csak a korabeli történészek alkalmazhatták a hunokra és a szarmatákkal keveredett hunokra az általuk kezdetben jobban ismert szarmata nép nevét. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az Alföld parasztsága nem szarmata, hanem hun és avar nyelven beszél, hun és avar jeleket használ kezdettől napjainkig.
A szarmata jel emp hangalakja a három szóból alkotott ember összetétel elejével azonos. Az emp hangalakot alkotó két szó az em "nő" (vö. emse, emlő, Emese!) és a pi "fiú" (vö. a hatti Dalipinu "Dali fia" istennév utótagjával, az istennévből keletkezett a nemzetközileg elterjedt tulipán szó!). Az ember esetében e kettőhöz csatlakozik még az er "férfi" szó is. Ezt az ember szavunkat megtaláljuk Balambér "Bél ember" hun uralkodó nevének végén is. Bél a magyar ősvallás fiúistene, akinek a neve helyén a keresztény krónikáinkban (Bonfini szerint a zsidó krónikák hatására) megjelent Nimród neve. Ez újra megerősíti az emp jel istenjelkép voltát. A képi tartalom és a párhuzamok alapján az emp egy sugaras napábrázolás, a napisten jelképe ezen a szarmata orsókorongon is.
A szarmata emp "Emese fia" hieroglifa tehát magyarul szólal meg, a hunokkal kevert szarmaták magyarságának (a szarmatákra gyakorolt hun kultúrhatás elsöprő voltának) világos bizonyítéka. Ugyanez a hun-magyar jelhasználat jelentkezik a szarmaták és az alánok sztyeppi emlékein is.
Emlékezetes, hogy a hun-magyar azonosságot tagadó akadémikus szakemberek egyaránt arról tettek tanúbizonyságot, hogy fogalmuk sincs sem a hun nyelvről, sem a székely írás kezdeteiről (a magyar hieroglif írásról). Ezt tulajdonképpen törvényszerűnek tekinthetjük, mert az ismert és újraértékelendő írott forrásokon túl újabb hun nyelvemlékeket elsősorban a hieroglifikus írásemlékek segítségével ismerhetünk meg.
A szarmata jel emp hangalakja a három szóból alkotott ember összetétel elejével azonos. Az emp hangalakot alkotó két szó az em "nő" (vö. emse, emlő, Emese!) és a pi "fiú" (vö. a hatti Dalipinu "Dali fia" istennév utótagjával, az istennévből keletkezett a nemzetközileg elterjedt tulipán szó!). Az ember esetében e kettőhöz csatlakozik még az er "férfi" szó is. Ezt az ember szavunkat megtaláljuk Balambér "Bél ember" hun uralkodó nevének végén is. Bél a magyar ősvallás fiúistene, akinek a neve helyén a keresztény krónikáinkban (Bonfini szerint a zsidó krónikák hatására) megjelent Nimród neve. Ez újra megerősíti az emp jel istenjelkép voltát. A képi tartalom és a párhuzamok alapján az emp egy sugaras napábrázolás, a napisten jelképe ezen a szarmata orsókorongon is.
A szarmata emp "Emese fia" hieroglifa tehát magyarul szólal meg, a hunokkal kevert szarmaták magyarságának (a szarmatákra gyakorolt hun kultúrhatás elsöprő voltának) világos bizonyítéka. Ugyanez a hun-magyar jelhasználat jelentkezik a szarmaták és az alánok sztyeppi emlékein is.
Emlékezetes, hogy a hun-magyar azonosságot tagadó akadémikus szakemberek egyaránt arról tettek tanúbizonyságot, hogy fogalmuk sincs sem a hun nyelvről, sem a székely írás kezdeteiről (a magyar hieroglif írásról). Ezt tulajdonképpen törvényszerűnek tekinthetjük, mert az ismert és újraértékelendő írott forrásokon túl újabb hun nyelvemlékeket elsősorban a hieroglifikus írásemlékek segítségével ismerhetünk meg.
A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel), a képen a százhúsz éves pajta részlete látható
További blogbejegyzések
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése