Oldalcsoportok

2018. november 14., szerda

Hopi edény jó hieroglifával


1. ábra. Hopi edény, közepén a kacskaringó alakú hieroglifával, az Istennel azonos Tejút jelképével


A kőkori eurázsiai hagyománynak megfelelve, ami az indiánok őseivel együtt vándorolt át Amerikába, az edényeken az Édent, a Teremtés helyszínét és a Teremtőt kell felidézni. E szokásnak engedelmeskedett a fenti hopi edény készítője is. Arra figyelmeztette ezzel az edényből táplálkozó halandót, hogy az étel a Teremtő ajándéka s hogy az ételt előállító ember a Teremtés munkájának folytatója. Magasztos gondolat ez, ami szervezett társadalmat és intelligens, a munka tiszteletére épülő világnézetet feltételez. A különféle szerzők régebben nem nagyon szerettek ilyesmit feltételezni a több tízezer évvel ezelőtt élt eleinkről, mert a saját intelligencia- és kreativitáshiányukat vetítették vissza a kőkorba. A közös jelhagyomány azonban arról tanúskodik, hogy szellemileg sokkal fejlettebb volt a kőkori vadászok társadalma, mint azt sokan feltételezték. Mamutvadász őseink magasan szervezett vallással és a kor igényeinek megfelelő hieroglifikus írással rendelkeztek. E kőkori jelhasználat utóda a népi, vallási és uralmi jelhasználatunkban ma is felismerhető magyar hieroglif írás. A későbbi fazekasedényeken látható jelképeket azonban az Amerikába vándorló indiánok még csak fonott kosarakon rögzíthették.  

Az 1. ábra edényén látható kacskaringó alakú hopi hieroglifa jelentése a következő adatok és megfontolások alapján határozható meg. 

Az egyik a  Diringer által közölt csukcs szójelkészlet, amelyben szerepel egy hasonló szójel, amelynek jelentése "jó" (2. ábra). Sajnos, a "jó" jelentésű csukcs szó hangalakját és jelentésbokrának változatait nem ismerem (ha egy nyelvész ebben segíteni tudna, azért hálás lennék). A magyarban ugyanis a régen folyót jelentett és ma is az Isten állandó jelzője, amiről már Ipolyi Arnold is megállapította, hogy keletről hoztuk magunkkal az Isten többi jelzőjével egyetemben. E jelzők igen régiek és elterjedtek, például a sémi és Jahve istennevek is e jelző leszármazottai. Azért lett ez a folyót jelentő szó az Isten egyik jelzője, mert a kőkori ősvallás szerint az égi folyó (a Tejút) azonos az Istennel. A néprajzkutatók és a vallástörténészek is tudják, hogy a szibériai és az alaszkai népek kultúrája átmenetet és hidat képez Eurázsia és Amerika népeinek kultúrája között. Nincs ez másként a jelhasználat terén sem, ezért eleve számíthatunk arra, hogy a hopi tál közepén lévő kacskaringó is hasonló jelentéstartománnyal rendelkezik, tehát az égi folyóval azonos Istent jelképezi. 


  
2. ábra. A Diringer által közölt csukcs szójegyzék "jó" szójele


Az 1300-as években freskókkal díszített mártonhelyi gótikus templom hajójának déli falán, a külső felületen van egy hat méter magas Szent Kristóf freskó. A honfoglaló magyarok keleti öltözetét és jellegzetes övét viselő szent a kisdedet viszi át egy folyó túlsó partjára s a lábainál a folyót hasonló kacskaringókkal, azaz a "folyó" szójeleivel  ábrázolták. Akkortájt ugyanis még ismert lehetett e hieroglifa és a szavunk "folyó" jelentése.



3. ábra.  "folyó" szójelek a mártonhelyi gótikus templom Szent Kristófot ábrázoló freskóján



A kacskaringó alakú jelet egész Eurázsiában elterjedten alkalmazták az egymást váltó népek (4, ábra).




4. ábra. Szkíta bronzló Kr. e. 500 tájáról, Közép Ázsiából, vagy az isten zoomorf alakját, vagy a segítőjét jelölték vele




5. ábra. Mistelbachi avar boglár egy ló homlokáról a Jó Nap mondattal és az avar jelek székely megfelelőivel (jobbra lent)



6. ábra. A gömöri tornácoszlop a Tejút jelképe lehetett, ha a kitámasztóján (az oszlop tetején, ami megfelel ama ősvallási elképzelésnek, hogy a napisten palotája a Tejút csúcsánál van) a Jó Nap mondat olvasható, a Nap hieroglifának a székely írásban az "ü" (Üdő) jel felel meg (Üdő a napisten egyik neve volt, vö. szkíta Oitoszür "Idő úr" és sumer Utu sar "Idő király"!)




Irodalom













További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi az őrségi szállásunk. Az általunk javasolt őrségi szálláson ugyanis a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése