Tisztelt főigazgató úr!
Köszönöm, hogy megtisztelt a válaszlevelével, a benne foglaltakkal azonban több ok miatt nem érthetek egyet. Az eljárásukkal kapcsolatos észrevételeimet alább felsorolom, remélve, hogy egy érdemi együttműködés során idővel közelebb juthatunk a megoldásukhoz. A szerződésünknek megfelelően a múzeumban letétbe helyezett budapesti hun(?) jelvény tudományos igényű leírását szeretném elérni az Ön segítségével, mert amit eddig tettek, annak nem sok köze van a tudományhoz.
1. ábra. A múzeum rajzos
átvételi elismervényt adott a rovásjelekről, de azok valamiképpen eltűntek az eljárás során
Ha van Tudományos Tanács a múzeumban, akkor azt miért nem vette
igénybe?
A lelet átvételi elismervénye szerint
rovásjelek vannak a tárgyon (ezeket az átvételkor készített rajz is rögzíti) – az
eljárásban részt vevő muzeológusok mégsem voltak hajlandók tárgyalni őket. Az
átvételi elismervény adatait és rajzát (1. ábra) a Tomka Gábor
főigazgató-helyettes úr által írt tanulmány sem használja fel. Ön a személyes
találkozónkon, tanúk előtt azt ígérte, hogy a rovásjelek azonosítása érdekében
a Tudományos Tanácshoz fordul - ám ez is elmaradt. Miért? Rezi Kató Gábor
főigazgató-helyettes úr korábban arról tájékoztatott, hogy vannak a múzeumban
olyanok, akik e tárgyon rovásjeleket látnak, de ők nem vesznek részt a lelet
leírásában. A hozzáértőket a Szakács Árpád és a Magyar Idők cikksorozatában említett kulturális diktatúra szellemében szorították háttérbe? Tisztelt
főigazgató úr, Ön azért nem vette igénybe a Tudományos Tanács segítségét és a
rovástudók azért nem vehettek részt az eljárásban, mert még képesek lennének felismerni
a rovásjeleket?
A tárgytípus eredete, rendeltetése és alakja összefügg
A szerződésünk tárgyát képező budapesti hun jelvény – a hun cikáda fibulákhoz hasonlóan – világnézetet és rangot fejez ki,
azaz jelvénynek is tekinthető. A múzeumi eljárásban szerepelt már lószerszámdísz,
ládikaveret meghatározás és most legújabban felbukkant az övalkatrész meghatározás is. Mivel a rangot és a
világnézetet lószerszámon, ládikavereten, vagy az övön is feltüntethették, e
változó múzeumi álláspontok összeegyeztethetők a véleményemmel. A különbség csak annyi, hogy a múzeum mindössze egy
fizikai tárgyat lát és nem kívánja feltárni a gondolati tartalmát, pedig annak
tisztázása (a szöveg elolvasása) nélkül a lelet rendeltetése teljes körűen nem
tisztázható. Tény, hogy több régész azért határozhatta meg a leletet hun cikáda
fibulának, mert az alakja hasonló a hun cikáda fibulákéhoz (2. ábra) s ez a
formai hasonlóság magyarázatot kíván.
2. ábra. A lelet formai és gondolati párhuzamai (balról jobbra): csömöri, kistokaji és kemecsei hun cikáda fibula,
a budapesti hun(?) jelvény és morvaországi párhuzama (az utóbbi kettő töredék)
A korábbi főigazgató által aláírt letéti szerződés
szerint is ez egy hun cikáda fibula. Azóta tisztázódott, hogy nem fibuláról van
szó (azt, hogy ez egy öv eleme lenne, egyelőre nem bizonyítja leletpárhuzam, de ez a
gondolati tartalom szempontjából érdektelen). Kétségbe vonták a lelet hun kori
voltát is, ám különös körülmények között, mint arról alább esik szó. Nem tértek
ki a tárgy alakjára sem, pedig annak is jelentése van. Kérem, főigazgató úr, legyenek szívesek megvizsgálni, hogy ez a megváltozva fennmaradt jelvényszerű tárgytípustárgy lehet-e a hun cikáda fibulák gondolati tartalmának
kései kifejezője, leszármazottja?
A jelvény rendeltetését, szövegét
és párhuzamait vizsgálva nyilvánvalóvá válik a gondolati tartalom hun eredete. Mivel
a letéti szerződésünkben tudományos igényű leírásra vállalkoztak, ezért meg
kellene válaszolniuk, hogy miért hasonlít ez a budapesti jelvény a hun cikáda
fibulákra olyannyira, hogy az egyik előző főigazgató az aláírásával
hitelesítette, miszerint ez egy hun cikáda fibula. A nyilvánvaló formai hasonlóságot
akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni a jelvény leírásakor, ha az a legújabb
álláspontjuk szerint nem hun, nem cikáda és nem fibula. A gondolati tartalmak
összefüggéseit és a rangjelző rendeltetésnek a hun kortól Mátyás királyig(?)
ívelő folyamatosságát csak a budapesti jelvényen és a hun stb. párhuzamokon
lévő szövegek tudományos igényű elemzésével (azaz elolvasásával) lehet megérteni
és tisztázni. Mivel a múzeum nem hajlandó felismerni a lelet jól azonosítható
jeleit, ennek hiányában a jelvény tudományos igényű leírása nem történt meg. A
rontott M betűről a múzeum által előadott szégyenletes álláspontnak akkor sincs
semmi köze a tudományhoz, ha Ön a dolgozatukat minden alap nélkül tudományosnak
minősíti. Ez a „rontott M betű” blöff inkább
tűnik a leletrongáló muzeológusok munkáját megkoronázó aktusnak. A jelvény gondolati tartalma
feltáratlan maradt, ezért a szerződésünkben vállaltakat a múzeum nem teljesítette.
A lelet kora
Levelében arról tájékoztat, hogy
a lelet késő középkori. Az eljárás során felmerült minden eddigi
kormeghatározás (hun kori, késő középkori, XIX. századi) a régészektől
származik. Nem az én tisztem a lelet korszakba sorolása, hanem a régészeké, de
a feltűnő változatosságot nem tekintem a megbízhatóság jelének. A tárgy egyébként
akkor is jelentős, ha késő középkori, mert a Tomka Gábor által is emlegetett
visegrádi párhuzama a hun hagyomány tovább éléséről tanúskodik Mátyás
palotájában.
A kor megállapításának folyamata
az alábbiak miatt nem tekinthető felhőtlennek.
Erdélyi István régész hun korinak
és a székely rovásírás legkorábbi emlékének tartja ezt a leletet. Kérem,
legyenek szívesek tisztázni, miért térnek el az álláspontjaik!
Vaday Andreától annak idején a
javaslatomra azért kértek szakvéleményt, mert ő „az olvadt rézbe nyomott
vascsap” technológia alapján azt avar kor előttinek határozta meg. A beszerzett
szakvéleményéből azonban csak egy aláírást nélkülöző kivonatot kaptam (3.
ábra), amiből éppen a korra és a technológiára vonatkozó rész feltűnően
hiányzik. Amikor Vaday Andreát felhívtam telefonon, azt mondta, hogy nem kíván
vele többet foglalkozni. Kérem, legyen szíves tájékoztatni, hogy miért volt
szükség erre a különös eljárásukra és legyen szíves elküldeni nekem az eredeti
szakvélemény másolatát, vagy beszerezni Vaday Andreától egy aláírt újat!
Kérem a vascsap rögzítésének
technológiáját is figyelembe venni a lelet korszakba sorolásához s ehhez
felhasználni azt a szakértői megfigyelést, miszerint a réz és a vas forró
állapotban egyesült, ötvöződési folyamat ment végbe – ezért nem hullott ki a
leletből a vascsap maradéka. Ezzel szemben a visegrádi párhuzamból - amely
alapján Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr ezt a leletünket korhoz kötötte –
kiesett. A németországi, cseh és magyarországi párhuzamok többségéből is
hiányzik a vascsap, nyilván a későbbi – lyukfúráson alapuló – technológia
miatt.
3. ábra. Vaday Andrea
szakvéleményéből csak ezt a kiherélt kivonatot kaptam meg
A lelet és a jelek minősége
Arról tájékoztat, hogy ez egy
„gyengébb minőségű” tárgy, amelyen „rontott M” betű látható. Ezzel szemben nincs
rajta semmiféle M betű (4. ábra). Ha ez kétséges lenne az Ön, vagy a munkatársai
számára, akkor bármelyik nem debil általános iskolástól megbízható
tájékoztatást kaphatnak az M betűről. Kitűnő minőségű rovásjelek azonban voltak
a jelvényen, amíg le nem reszelték, majd le nem polírozták a felületét. Két jel
a reszelés ellenére ma is jól azonosítható, a harmadik pedig a leletről készült
fényképeken és rajzokon jól, a leleten pedig valamelyest látszik.
Kérem főigazgató úr, legyen
szíves megindokolni, hogy Önök miért a valójában nem is létező „rontott M”-et ismerték
fel a jól azonosítható rovásjelekkel szemben? Álláspontom szerint a „rontottal”
szemben a pontosan azonosíthatót kellene egy tudományos igényű leírásba emelni.
Ha ezt mégsem tették, akkor az a tudományon kívüli szándékaikról tanúskodhat?
Amíg a Magyar Nemzeti Múzeum a jelek pontos azonosítását meg sem kísérli, addig
Önök nem teljesítették a szerződésünket, amelyben tudományos igényű leírásra
vállalkoztak.
4. ábra. A muzeológusok
a rovásszöveget a feje tetejére állítva szemlélik és „rontott M”-nek határozzák
meg (holott a leleten nincs semmiféle M betű), a kérdéses szövegről készült
képek: a felső sorban és a középső sor első képén a letéti szerződés előtti
állapota (a leletet bemutató kötetem címlapjáról és két fényképről), a középső
sor második rajza az átvételi elismervényen lévő rajzból való, a harmadik
sorban lévő rajzot a lereszelt leletről készítették és Tomka Gábor ezt (a
leggyengébb minőségű képet) használta fel a tanulmányához
Az államtitkár Magyar Nemzeti Múzeum általi félrevezetése
Fekete Péter kultúráért felelős
államtitkár 2018. augusztus 14-én kelt levelében az Önöktől kapott félrevezető információk
alapján arról tájékoztat, hogy a (lelet átvételekor még meglévő, elismerten a
múzeumban letört és nyom nélkül elveszett - VG) vascsap megsemmisülését a
rozsdásodás okozta. Önnek tudnia kell, hogy ez nem igaz, vagy ha Önt is félrevezették
a leletrongálás felelősei, akkor legyen szíves pontosan tisztázni a
történteket, mielőtt az államtitkárt (félre)tájékoztatják! A mellékelt mikroszkópos
fényképfelvételek a múzeumban készültek, a lelet felületének lereszelése után (5.
ábra). Jól látható a képeken, hogy a vascsap maradékának fémtiszta a felülete,
rozsdásodásnak semmi nyoma, ellenben jól kivehetők a reszelőnyomok. Mivel a
vascsap elismerten a múzeumban tört le, a törési felület és a rajta lévő friss reszelőnyomok
is csak a múzeumban keletkezhettek. Kérem, főigazgató úr, tisztelje meg azzal a
gondjaira bízott Magyar Nemzeti Múzeumot, a szerződésünket és a saját beosztását,
hogy az Ön által irányított múzeum ne vezesse félre a kulturális államtitkárt
és a közvéleményt!
5. ábra. A múzeumban
letört vascsap rézlemezben maradt csonkjának fémtiszta felületén jól látszanak a reszelőnyomok a múzeumban készített mikroszkópos
felvételen
A múzeumban mikroszkóppal
készített felvételek cáfolják a reszelésnyomokra adott múzeumi magyarázatot,
mert a vascsap maradékának fémtiszta felületén ugyanazok a reszelőnyomok mennek
végig, mint amelyek a rézlemez felületén is láthatók – ebből következően a
vascsonk letörése és a lelet lereszelése a múzeumban történt (azt ugyanis, hogy
a vascsonk a múzeumban tört le, több dokumentum is elismeri)
A lelet lereszelése
A múzeumban restaurálás ürügyével
lereszelték, azaz megrongálták a lelet felületét. A reszelésnyomokat több szakember
is észleli és rögzíti. Az azóta Önök által végrehajtott polírozásnak
köszönhetően a reszelésnyomok jórészt eltűntek (miközben a rovásjelek kontúrjai
tovább romlottak), de a felület különböző állapotait az időközben készített
fényképfelvételek és szükség esetén tanúvallomások igazolják. Tomka Gábor
főigazgató-helyettes úr kérdés nélkül azt mondta négyszemközt, hogy a
„restaurálás” szükségtelen volt. Az a mese, amit az Ön jelenlétében e
reszelésnyomok keletkezéséről az egyik beosztottja előadott, a tényekkel nem
egyeztethető. A beosztottja által az Ön jelenlétében előadott képtelen történet
szerint a restauráló folyadék tárta fel a reszelésnyomokat a korrodált
felületen – ám ilyen folyadék nem létezik és a korrodált felület alatti
állítólagos reszelésnyomok létére sincs semmilyen bizonyíték. Ráadásul nem csak
a korrodált, hanem a korrodálatlan felületeken is megjelentek a reszelésnyomok,
sőt a vascsonk maradékának friss fémfelületén is, ami pedig elismerten a múzeumban
tört le. Ezek a reszelésnyomok nem a restauráló folyadék, hanem egy múzeumi
reszelés következményei. Kérem, főigazgató úr, legyen szíves vizsgálatot
indítani az eset tisztázása érdekében: miért reszelték, majd polírozták le a budapesti
hun(?) jelvény felületét? A polírozott felület keletkezését (a reszelésnyomok
elsimítását és eltüntetését) is egy másik, még csodálatosabb folyadékra fogják?
Kérem, kezdeményezzen
büntetőeljárást a felelős(ök) ellen, engem pedig szíveskedjen tájékoztatni arról,
hogy mi volt a barbár „felületkezelés” (reszelés és polírozás) célja? A rovásjeleket
kívánták eltüntetni a tárgy felületéről a hun-magyar azonosság tagadása érdekében?
6/a. ábra. A budapesti hun(?) jelvény a múzeumi letétbe helyezés előtt
6/c. ábra. A budapesti hun(?) jelvény a múzeumban történt polírozás után
Megoldási javaslat
Kérem, hogy szíveskedjenek a 10
évvel ezelőtt kötött szerződésünket becsületesen és szakszerűen teljesíteni!
Ehhez – természetesen - minden segítséget megadok, ha arra igényt tartanak.
7. ábra. Csömöri hun cikáda fibula (balra) és osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula (jobbra), mindegyiken elolvasható hieroglifikus szöveg van, amelyek megértése segítheti a budapesti hun(?) jelvény gondolati tartalmának és hun gyökereinek megértését
Irodalom
További blogbejegyzések
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi az őrségi szállásunk. Az általunk javasolt őrségi szálláson ugyanis a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése