Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia

A budapesti hun jelvényt (újabb nevén: budapesti késő középkori jelvényt) Fekete Andrástól vásároltam, aki egy éremgyűjtő összejövetelen jutott hozzá Budapesten. Öt régésznek (Vékony Gábornak, Bakay Kornélnak, Erdélyi Istvánnak, Bálint Csanádnak és Hadháziné Vaday Andreának) mutattam meg a leletet és mindannyian azt mondták, hogy ez egy hun, vagy hun kori lelet (volt, aki hun cikádafibulának minősítette). Ezt követően leírtam és közreadtam a leletet két könyvben és több cikkben is, majd egy letéti szerződéssel átadtam a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A szerződésben a múzeum azt vállalta, hogy kiállítják és publikálják egy tudományos folyóiratban. 

1. ábra. A budapesti hun(?) jelvényről a barbár lereszelése előtt készült fénykép

Előbb az előzetes vizsgálat érdekében átadtam a jelvényt a múzeumnak egy átvételi elismervény ellenében. Az átvételi elismervényben szerepel, hogy a leleten rovásjelek vannak. Ezeket én korábban éSZAKi SAROK alakban olvastam el s ez az olvasat jelent meg a köteteimben is (2. ábra). A múzeumi vizsgálatot követően írtuk alá a letéti szerződést, amit a múzeum fogalmazott s a főigazgató írt alá. E szerint ez egy hun cikádafibula. Amikor a múzeum a letéti szerződésnek megfelelően kiállította a jelvényt, azután Erdélyi István és Ráduly János rováskorpuszában is megjelent, mint a székely rovásírás legkorábbi (hun kori) emléke. Eközben a múzeumban Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes vezetése idején restaurálás ürügyével barbár módon lereszelték a jelvény felületét. Kijelentették, hogy ez csak egy XIX. századi ládikaveret, ami valamelyik asztalfiókban tölthette az időt s onnan most került elő. Felszólítottak, hogy lévén a tárgy érdektelen, vegyem vissza tőlük, nem kívánnak vele foglalkozni. Én a visszavételt megtagadtam, hivatkozva arra, hogy még nem teljesítették a szerződésünket. Ezt követően Vér Sándor fémipari szakember mikroszkóppal megvizsgálta a jelvényt és a le nem reszelt régi repedések mélyén malachitosodás nyomait fedezte fel, ami azt bizonyítja, hogy a tárgy évszázadokat töltött a földben. Időközben több párhuzamról is tudomást szereztünk Ukrajnától Németországig, ezért a múzeum kénytelen volt valami mást kitalálni. Az újabb ötletük és a németországi párhuzamok szerint ez egy késő középkori övalkatrész, amely álláspontot Tomka Gábor főigazgató-helyettes adta közre egy tanulmánykötetben, amit Tomka Péter tiszteletére adtak ki. Tomka Péter régész korábban vizsgálta a jelvényt, de az "sz" rovásjellel nem foglalkozott, mert azt addigra a reszelés szinte teljesen eltüntette, a másik két betűről pedig azt állította, hogy az latin AK monogram. Tomka Gábor ugyanezekről a vonalakról a fejük tetejére állítva azt állította, hogy egy rontott latin M betűt képeznek. Varga Benedek főigazgatótól a személyes megbeszélésünkön azt kértem, hogy legyenek szívesek a jeleket tudományos igénnyel meghatározni, mert e leleten nincs M betű. A főigazgató úr megígérte, hogy megkérdezi a Tudományos Tanács álláspontját. Teltek a hónapok, de az ígéretből nem valósult meg semmi. Amikor levélben kértem a megígért választ, a főigazgató úr olyan levelet írt, ami szerint ennyit lehetett tudományos megbízhatósággal mondani erről a leletről. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a panaszlevelemre válaszként azt írta, hogy a leletről a rozsdásodás miatt tűnt el a vascsap - amiből nyilvánvaló, hogy múzeumi leletrongálók nem mondtak igazat az államtitkárnak sem. 

Varga Géza: A székely rovásírás eredete (OSZK MEK)

2. ábra. A budapesti hun(?) jelvényt magyar és angol nyelvű kötetben is bemutattam

Varga Géza: A budapesti hun jelvény (uw.hu)

Varga Géza: A budapesti hun jelvény  (hupont.hu)

Varga Géza: Átvételi elismervény a Magyar Nemzeti Múzeumtól a budapesti hun(?) jelvényről

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvényről a Magyar Nemzeti Múzeummal kötött letéti szerződés

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvény fényképe

Varga Géza: A budapesti hun jelvény jelei

Varga Géza: A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvény tájolása

Varga Géza: Akadémikus reszelő (kame.hu)

Varga Géza: A dunaszentgyörgyi avar veret a budapesti hun(?) jelvény gondolati párhuzama (hungaryfirst.hu)

Varga Géza: Minisztériumi levél a budapesti hun(?) jelvény tárgyában

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvényt egy letéti szerződéssel adtam le a Magyar Nemzeti Múzeumnak (facebook)

Varga Géza: Hun írásemlékek idegen címkével (egipatrona.hu)

Varga Géza: Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta? (hupont.hu)

Varga Géza: A székely írás "harmadik k" jele

Varga Géza: A budapesti hun jelvény rövidebb leírása (Tudós Virtus)

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvény tájolása

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvény kora

Varga Géza: A hun(?) jelvény rendeltetése

Varga Géza: Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra

Varga Géza: 2017. 11. 27. Levél Varga Benedek úrnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának

Varga Géza: 2018. 06. 26. Levél Varga Benedek úrnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának

Varga Géza: 2018. 10. 29. Varga Benedek főigazgató úrnak, Magyar Nemzeti Múzeum

Varga Géza: A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

Varga Géza: Könyvégető és cenzorsiker (facebook)

Varga Géza: A szlovén hátterű Doncsecz wikipedia-szerkesztő újra pusztítja a magyar kultúrát

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés jegyzőkönyve

Varga Géza: Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról

Varga Géza: Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?

3. ábra. Ez a kötet a budapesti hun(?) jelvényt a székely rovásírás legkorábbi, hun kori emlékeként mutatja be

Erdélyi István - Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratosemlékei a Kr. u. 17. századig

Tomka Gábor: Hun volt, hun nem volt, Adatok egy késő középkori, vésett írásjeggyel díszített veretcsoportról, In: Csécs Teréz – Takács Miklós (szerk): Beatus Homo quit invenit sapientiam, Győr, 2016., 727-734.

Varga Géza: Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula

Katrin Frey - Armin Volkmann (Greiswald és Calau): Zwei spétmittelalterliche Buntmetallbeschlége aus der Niederlausitz und ihre Parallelen Internationale Archeologie Studia honoraria band 26. 2007.

4. ábra. Volkmann párhuzamai közül némelyiken mintha gót betűk látszanának, továbbiakon pedig rovásjelek, ám ez utóbbiakat - mintha indexen lennének - senki sem hajlandó észrevenni

Varga Géza: Varga Benedek főigazgató úrnak, Magyar Nemzeti Múzeum

Varga Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum megtagadja a 10 éve kötött letéti szerződés teljesítését?

Varga Géza: Levél Kásler Miklós miniszter úrnak a Magyarságkutató Intézet munkaprogramjáról

Varga Géza: Vizsgálat indul a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett budapesti hun jelvény ügyében

Varga Géza: Miért nem tettem eddig büntető feljelentést a Magyar Nemzeti Múzeum ellen?

Varga Géza: Feljelentés, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum finnugrista szelleme elváljon a májától

Varga Géza: A budapesti hun(?) jelvény eredeti (reszelés és polírozás előtti) fényképei

Varga Géza: A talpukon, vagy a fejük tetején álló jelek kérdése

Varga Géza: Tomka Gábor főigazgató-helyettes tanulmánya dokumentálja a budapesti hun jelvény reszelés miatti színeváltozását

Varga Géza: Hadháziné Vaday Andrea szakvéleményében említi a budapesti hun(?) jelvény reszelésnyomait

Varga Géza: Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes úr tájékoztat a budapesti hun jelvény két sérüléséről

Varga Géza: Fekete Péter államtitkár a budapesti hun jelvény vascsapjának múzeumi elveszéséről

Varga Géza: A Varga Benedek főigazgatónak az okirathamisítási nyomozás kapcsán írt levél

Varga Géza: A Ritoók Ágnes régészeti tár igazgatónak okirathamisítási nyomozás kapcsán írt levél

Varga Géza: A Kassai Hajnal minisztériumi főosztályvezetőnek okirathamisítási nyomozás kapcsán írt levél

Varga Géza: Fehér Bence a budapesti késő középkori jelvényről

Varga Géza: Késő középkori rovásírásos jelvény a világhálóról (morva területről?)

5. ábra. Késő középkori rovásírásos jelvény a világhálóról (Morvaországból?)

Jegyzet

Révész László nyomán a hasonló jelvények készítési-rögzítési módjáról (a vascsap és az öntött lemez kötéséről) tájékoztat Benkő István  A HONFOGLALÁS KORI VERETES TARSOLYOK MEGDÖBBENTŐ KELETI PÁRHUZAMA  c. cikkében: 

"Az öv-, lószerszámdíszek készítési módja alig változott ezer év alatt. [Révész 1999, uo.] Folyékony ezüstöt öntenek a verőtő mintáiba, beleverik, és a kialakuló vékony ezüstréteget ólommal töltik ki. Ebbe még lehűlése előtt acélszeget helyeznek, majd az így elkészült veretet átdöfik a vastag marhabőr övön, lószerszámon. A szeget kis rézlemezzel rögzítik és lelapítják."

Ez lehet az az eljárás, amivel a budapesti késő középkori jelvény is készülhetett. 

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A tóka részlete

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta