Oldalcsoportok

2018. október 5., péntek

Kirpihnyikov világmodellje a honfoglalók hieroglifáival

A sztyeppe-országút nyugati végén és környezetében a honfoglalásra induló magyarság mindenütt otthagyta a magyar hieroglif írással írt rövid szövegeit. 


Mire való egy világmodell?

A jelen cikkben bemutatandó, Kirpihnyikov által közölt sztyeppi magyar írásemlék egy felülnézeti világmodell (1/a. ábra). A hasonló világmodellek rögzítették honfoglaló eleink képzeteit a világ szerkezetéről és folyamatairól. Mivel elolvasható szójelekről van szó, a modell működése megérthető. A magyar világmodellek szerkezetét meghatározó szabály szerint a világ közepén az Isten, a sarkain pedig az égbe vezető út valamilyen jelképének kell szerepelnie. Ennek megfelelően a Kirpihnyikov-világmodell közepén egy fizikai lyuk (Lyukó isten jelképe), a sarkain pedig az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció látható.



1/a. ábra. Kirpihnyikov magyar világmodellje, amelyen kb. a Lyukó Földje, Óg isten földje hieroglifikus szöveg olvasható 



1/b. A hasonló hieroglifákból álló birkai (Svédország) magyar világmodell


Birka a legelső svéd város, amelyet a 700-as évek végén alapítottak és kb. 200 évig lakták - vagyis a város virágzása egybeesett a magyar honfoglalások időszakával. El lehet játszani azzal a gondolattal is, hogy a város alapításában szerepe lehetett-e hont kereső eleinknek. A svéd területek iránt korábban is megmutatkozott a sztyeppi hun-magyarság érdeklődése, például a Károly svéd király által feltárt halomsírok egyikében egy hun harcos sírját is megtalálták. Kézenfekvő következtetés lenne, hogy a heftalita Hun Birodalom bukása után nyugati irányban új hazát kereső hun-utód népek (avarok, onogurok, szabírok, azaz magyarok) felfedezték a mai Svédország déli területeit is. Erről az érdeklődésről konkrét forrásunk nincs, a feljegyzésekből mindössze az derül ki, hogy a vikingek és a magyarok elei több alkalommal is érintkezhettek. Például a skandináv rusz/varégek megjelentek a kelet-európai sztyeppén és a Dnyeperen hajózva eljutottak Kijevbe és Bizáncba is. Kétségtelen, hogy kapcsolatba kerültek a magyarokkal is, akik - Anonymus leírása szerint - elfoglalták a ruszok által alapított Kijevet. A régészeti leletek illusztrálják ezt a kapcsolatot s a beszédes tárgyak közé tartozik az 1/b. ábra világmodellje is. 

Bálint Csaba álláspontja jól jellemezi a helyzetet (IX-XI.századi magyar-skandináv kapcsolatok régészeti nyomai, Népvándorlás kori régészeti szeminárium 3. Ma II. évfolyam, 2012-2013-1). Mint írja, nehéz megállapítani például a birkai 644-es, ill. 581-es sírokba eltemetett emberek esetében az etnikai hovatartozásukat csupán a leletek alapján, hiszen esetükben egyaránt valószínűsíthető a magyar kultúrát átvett skandináv harcos vagy a skandináv kultúrát magáévá tévő nomád, esetleg magyar vitéz. A prágai Szent István kard, vagy a budapesti lándzsa kapcsán felvethetőnek tartja a közvetlen kommunikációt a magyar és a skandináv elit között. 

Számunkra ebből az a fontos, hogy mindkét világmodell magyar és nem véletlenül tudjuk elolvasni a szövegeiket a magyar hieroglif írás segítségével, amelyet a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattunk be.


A világmodellek lyuk/Lyukó hieroglifája




2/a. ábra. Kirpihnyikov világmodellje egy ligatúra, amelyik tartalmazza a Föld és a Lyukó hieroglifákat is, ez megengedi a Lyukó földje olvasatot, azt hierdeti, hogy a Lyukó istennel azonos központi forrásból (lyukból) erednek a négy világtájat öntöző szent folyók, közvetítvén az isteni életerőt és rendet 




2/b. ábra. A székely írás "f" (Föld) és "ly" (lyuk/Lyukó) jele 




2/c. ábra. Szergej Botalov régész által közölt lelet, a fizikai lyuk egyik oldalán a lyuk/Lyukó, a másik oldalán Nap hieroglifával




2/d. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó szája is egy lyuk/Lyukó jeles világmodell közepén adja az életet adó nedűt, a sarkokon lévő "ég" jelek (a székely "g" hieroglifikus megfelelői) szintén az eget tartó fát ábrázolják


A fenti világmodellek közepén egy fizikai lyuk is található, ami a leleteket készítő honfoglaló magyarok nyelvét azonosítja. A körbe zárt pont alakú jel ugyanis csak a magyar nyelvben rögzíti a lyuk szót (a sumerben "kút, forrás", az egyiptomi hieroglif és a kínai írásban "Nap" jelentésű). S mivel több magyar, vagy magyargyanús leleten tapasztalható, hogy a lyuk/Lyukó hieroglifa közepét egy fizikai lyukkal is ellátták (mert a napistent minden jó forrásának tekintették), ebből az következik, hogy magyar eleink hieroglifájáról lehet szó, mert a készítők a "lyuk" jelentést tulajdonították a jelnek (1/a, b. és 2/a, c, d. ábra). 


Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció


A régiek elképzelése szerint a Föld négyszögletes, a reá boruló égbolt viszont félgömb alakú, ezért a Föld és az ég csak a sarkokon érintkezik, az égiekhez és a Tejúton elképzelt túlvilágra csak a sarkokon keresztül lehet eljutni. A sarkoknak külön istene is volt. Ez az isten azonos volt Heraklésszel, akinek oszlopai voltak a világ szélén (nem véletlenül hasonlít a neve a sarok szavunkra) s akit a görögök a szkíta népek ősapjának tartottak. Heraklésznek az Ószövetségben említett Óg király felel meg (Óg úrról nevezték el a tőle származó ogur népeket). Ezek a mítoszok kellőképpen érzékeltetik a világmodellek gazdag és változatos sarokjelképeinek jelentőségét. A Kirpihnyikov-világmodell sarkain az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció jelöli az Istennel azonos égbe vezető utat (3. ábra). 

Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció az égbolt és az azt középen alátámasztó fa ábrázolásából áll. Az égig érő, eget tartó fa olvasata gyakran tartalmazza az Isten szót. A fa a természetben a Tejúttal azonos, amelynek hasadékában kél karácsonykor a Nap. A hasadék ábrázolása a székely írás "us" (ős) szójelének felel meg azzal az eltéréssel, hogy a hieroglifikus ábrázolásokon a Tejút hasadékában megjelenő napistent nem csak a függőleges szár "úr" hieroglifával, hanem különböző, de szintén az Istent jelölő szójelekkel is jelképezték.

  

3/a. ábra. Kirpihnyikov világmodelljében az égbe vezető utat az Óg isten, vagy Óg isten földje alakban elolvasható "eget tartó fa" ábrázolási konvenció jelképezi




3/b. ábra. Magyargyanús lelet Uelgiből, az olvasata: Sarok Isten 




3/c. ábra. A pécsi székesegyház kőfaragványának olvasata: Óg az egy ős


 

3/d. ábra. Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció megjelenik a hun eredetű magyar királyi jogar nyelén is, mert a jogar nyele az égig érő fa jelképe




A Kirpihnyikov-sarokjelkép elemi hieroglifái

 

4. ábra. Óg szójel a Kirpihnyikov-világmodellről (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra) 


A székely "o/ó" betű és az előképéül szolgált Óg "ég" hieroglifa arról ismerhető fel, hogy a szélei befelé görbülnek, mert a szelek néha felemelik és visszaejtik az égboltot, aminek köszönhetően csorbul a szélük. 



5. ábra. Ős szójel a Kirpihnyikov-világmodellből (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele (jobbra)


A Kirpihnyikov-világmodell ős szójelének közepén a Föld hieroglifa jelzi az Istent. A Föld hieroglifa ugyanis a Föld szakrális középpontját, a négy szent folyó Istennel azonos forrását ábrázolja felülnézetben s ezáltal utal az Istenre. 



6. ábra. A Kirpihnyikov-világmodell Ten "Isten" hieroglifája és a székely írás "nt/Ten" szójele (jobbra)



Az "égig érő fa" ábrázolásának párhuzamai



7. ábra. A kirpihnyikov-világmodell égig érő fája Isten (esetleg a Föld istene, vagy Isten földje) olvasatú



8. ábra. Az énlakai unitárius templom égig érő fája Egy Isten olvasatú



9. ábra. A hun eredetű lomovátovói kultúta Isten mondata és istenábrázolása



10. ábra. Szkíta Isten mondatjel Pazirikból



11. ábra. Krími szkíta korona az Isten mondatjellel (isten szavunk egy összetétel, eredetileg két szóból, az ős és ten szavakból álló mondat volt)






veleméri Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás egy önálló épületben (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) szép természeti környezetben, patak és erdő között



További blogbejegyzések

A tóka részlete




Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi, rovológus által vezetett őrségi szállás csak nálunk!




A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertjében felállított Onogesius-szobor Hankó Péter szobrászművész alkotása


Tavasszal el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni? Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van? Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó, de nem túl drága szolgáltatást kapni? Ha Önnek a szállás mellé a veleméri Onogesius-szobor megtekintésére támadna kedve, akkor ajánlhatjuk magunkat! Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk ajánlott őrségi szálláson nem csak az Onogesius-szobor megtekintésére, hanem a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére, a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!




veleméri Cserépmadár szállás konyhája egykor egy őrségi parasztcsaládot szolgált disznóöléskor is, karácsonykor is, tollfosztáskor is, meg a mindennapokban is

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése